2009. szeptember 4., péntek

"Mi készül?" - Gender Mainstreaming

A legtöbben Magyarországon (vagy Erdélyben) még nem is hallottak róla, akik hallottak az új, gender mainstreaming-nek nevezett, kéretlenül benyomuló "eszméről" értetlenül, megdöbbenve, tanácstalanul viszonyulnak a dologhoz.

A többség nem kér belőle. De kér vagy sem - kapja. Már a legkisebbek is, az iskolában. Engedve az agresszív lobbicsoportoknak, az unió hatalmas pénzt áldoz az új életérzés népszerűsítésére: tíz- és százmilliókat, vagyis sok-sok forintmilliárdot. A közösség pénzét használják - a közösség kárára.

"A férfi és nő közti nemi megkülönböztetésre használt régi "sex" szót az ENSZ-ben és az Európai Unióban felváltotta a "gender" fogalma. Ez a fogalom azt sugallja, hogy minden szexuális orientáció - heteroszexuális, meleg, leszbikus, biszexuális és transzszexuális - egyenértékű, és a társadalomnak ezt el kell fogadnia. Célja a "kényszer-heteroszexualitás" meghaladása és egy új ember megalkotása, akinek szabadságában áll szexuális azonosságát megválasztani és kiélni - biológiai nemétől függetlenül. A "gender mainstreaming"-nek való ellenszegülés diszkriminációnak minősül, és ezért diszkriminációellenes törvények segítségével büntetőjogilag üldözhető. Tehát üldözhető bárki, aki vitatni meri, hogy a "férfi vagy nő legyek" dilemma csupán szabad választás joga A gender-ideológia a nyilvánosság háta mögött férkőzött be az állami intézményekbe, az egyetemekre, az iskolákba, sőt az óvodákba is.

Az ideológia képviselői miközben a szabadság, a tolerancia, az antidiszkrimináció értékeivel operálnak, azon vannak, hogy eltöröljék a véleményszabadságot, kiiktassák a másként gondolkodókat, és programjukat totalitárius módon keresztülvigyék. A keresztény társadalmi befolyás lehetősége egyre szűkül, veszélyben van a keresztény értékek továbbadása a következő nemzedéknek, mivel az állam és a média egyre jobban hatalmába keríti a gyermekeket és az ifjúságot, a szülők nevelési feladatát pedig kiüresíti. (Forrás: www.piarista.hu 2009-05-29 )

"Mi is az a Gender Mainstreaming?

Gender Mainstreaming/gender áramlat egy stratégia - egy alig átlátható fantomja a korszellemnek.Kevesen tudják, milyen teória rejtőzik a Gender Mainstreaming mögött - mint pl. annak a tézise, hogy a férfiasság és a nőiesség kizárólag "társadalmi konstrukció". A gender-program védelmezői ezért azt állítják, nincsen természetes különbség férfi és nő között, ezért "nemi szerep" és minden, ami a nemek közötti különbségekre utal, eltörlendő.

Ez egy kísértet ami rohamosan megy szét a világban. Alig ismerik nevét, jóllehet fölöttébb hatalmas úgyannyira, hogy nemzetközi és állami intézményeket befolyásol. Ez a kísértet a következőkön munkál: Új /gender/ embert teremteni, akinek szabadsága legyen arra, hogy saját nemét és szexuális orientáltságát megválassza, akaratlagosan eldöntse, férfi vagy nő akar-e lenni, heteroszexuális, homoszexuális, leszbis, biszexuális vagy transszexuális.

Minden szexuális irányultság egyenértékű - hirdetik a felkentek -, és a társadalomnak ezt el kell fogadnia. Megvan már a gender prototípus, kész a gender embereszmény, és készülőben az elfogadtatásához szükséges szabályrendszer.

Ez a vélemény a szabadságról és szexualitásról az UN, az EU és az országok kormányai akaratából már a bölcsődétől kezdve kell hogy a gyerekeket befolyásolja.

A 'gender' szó a hetvenes évekig egy nyelvtani fogalom volt a genus/nem megkülönböztetésére. Ezt a radikális feministák a nemzetközi homo és leszbikus szervezetekkel népszerűsítették, hogy azt a felfogást terjesszék, mi szerint a "szociális nem" független a biológiai nemtől. Nincs két nem, hanem hat vagy több, a szexuális kedv szerint.

A "gender-perspektíva" áttörését a feminista és leszbikus képviselők harcolták ki a Nők Világkonferenciáján Pekingben az 1995-ös évben. Ők tudták, hogy társadalmi változás a nyelv megváltoztatása nélkül nem érhető el - közismert kifejezéseknek új értelmet kell adni. Elképesztő stratégikus széleslátással sikerült nekik, a szót - szex, ami a két neműség kifejezője, a hivatalos dokumentumokon a - gender kifejezéssel behelyettesíteni. Olyan, hogy pedofil, már nincs, hiszen azt már generációk közötti szexuális kapcsolatnak nevezik. Egy felnőtt férfi leszólíthat egy kislányt.

Az új, kötelezően követendő "eszme" semmiben nem respektálja az emberi méltóságot, igyekszik a család intézményét szétrombolni, ignorálja a házasságot, ledegradálja az anyaságot, támogatja a perverz praktikákat, szexuális promiszkuitást és tinédzserek közötti szexualitást.

Az abortusz a gender-perspektíva globális velejárója. 2008. ápr. 16-án az Európa Parlament gyűlésén eldöntötték, hogy a 47 tagállam az abortuszhoz való jogot biztosítsa.

Állami utasítás a kisgyermekek szexualizálásához: Bölcsőde, óvoda kötelező, egész napos iskola. De mire nevel az állam? Az új gender-embert kell megteremteni, aki maga határozza meg, férfi vagy nő akar-e lenni, hetero, leszbikus, biszexuális, homoszexuális vagy transzvesztita.

Abszurdnak hangzik? Igen, ez van folyamatban ez a vezérfonala a kormánynak. A Család és Szociális Minisztérium terjeszti az anyagot a gyerekek és tinédzserek szexualizálásához.

Az állami gyermeknevelésnek a bölcsődével kell kezdődnie. De mi a célja egyáltalán az állami nevelésnek a bölcsődékben és óvodákban? Milyen "értékeket" közvetítenek? Hogyan hajtják végre konkrétan a gender-programot?

Ingyenes 'felvilágosító' és 'tanácsadó' brosúrák milliós méretekben történő terjesztésével. Pl.: "Tanácsadó szülőknek a gyermek szexuális neveléséhez 1-3 éves korig" - egy részletes utasítás a kisgyermek szexualizálásához. Részletesen le van írva a skálája a stimulációknak, miként ingereljék apák, anyák, nagyszülők szekszuálisan a kisgyermeket a fürdetéskor, tisztába tevéskor, stb. 4-6 éveseknek folytatódik tovább a 'felvilágosítás' a szülők és nevelők részére, és a gyerekeket drasztikusan beleviszik a szexualitásba.

Tanóra a védekezésről: Az óvodából az iskolába, az állam kívánsága szerint egész napos legyen az. Ha a pornográfia otthon a családban nem található meg, megkapják az iskolában. 9 évesen megkezdődik a szexuális oktatás és a védekezés tanítása, műanyag tagon a kondommal.

Homoszexualizálás tanóra keretében: 10 évtől az iskolákban (mint Berlin, Hamburg és München de máshol is, csak nem olyan drasztikusan) reklám és képzés a leszbikus és homoszexuális életmódról. Információs anyagok, összeköttetés a helyi homo és leszbi-klubbal, előadók meghívása e helyekről, filmvetítések stb.

A gender-perspektíva célja. amit a nemzetekre kényszerítenek röviden:

1. A világnak kevesebb emberre van szüksége, de több szexuális szórakozásra. Ehhez szükséges a férfiak és nők közötti különbségeket megszüntetni, valamint a teljes idejű anyaságot.

2. A több szexuális szórakozás több gyermeket eredményez, szabad utat kell biztosítani a védekezéshez és abortuszhoz, támogatni a homoszexuális irányzatokat - mert ezáltal nem következik be fogamzás.

3. Szükség van szexuál-oktatásra gyermekek és tinédzserek számára, amelyben szexuális kísérletezésre bátorítanak; ehhez szükség van a szülők jogainak lerombolására.

4. A világnak 50/50 férfi/nő arányra van szüksége minden munka és életterületen. Minden asszonynak lehetőleg minden időben dolgoznia kell.

5. Vallásokat, amelyek nem akarnak ezzel a menetrenddel haladni, nevetség tárgyaivá kell tenni őket.

6. A születési arányszámok csökkentése: A gender-program következménye a család összeomlása és a születések számának csökkenése, amit nem lehet kivédeni. Nyilvánvalóan nem is akarják.

(Forrás: Katharina Becker - hunhír.hu)

Az Egészségügyi Minisztérium honlapján évek óta olvasható egy plusz még egy anyag (kézikönyv) a "Gender mainstreaming"-ről.

8 megjegyzés:

Szekrényes József írta...

Lehet, hogy igaz, amit a hunhir.hu-n írnak. De azért nem ártana kicsit jobban megnézni, hogy kik és hogyan írnak.
1. Ez a fordítás nagyon gyatra, magyarul nehezen olvasható, érthető. Pl. : "Vallásokat, amelyek nem akarnak ezzel a menetrenddel haladni, nevetség tárgyaivá kell tenni őket."
Ilyen minőségű cikket olvasva akaratlanul előítélet ébred bennem a tartalom iránt is.
2. Mi a hunhir.hu ? Saját logójuk szerint "Az első radikális portál". A jobbik-baja.hu szerint "A legrégebbi radikális portál, a mostanság igen kritikus, kemény, egyesek szerint néhol durva hangvételű HunHir.hu (korábban Rockszerda.hu)"
3. Mi mást ír még a hunhir.hu ? Idézet : "Mint az a HunHíren már korábban megjelent, végre a fősodratú média is foglalkozni kezdett a pesterzsébeti cigány emberállatok lincselésével." (http://hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=22882)
Nyilvánvaló, hogy egy szélsőjobboldali lappal van dolgunk.

Amit hiányolok a cikkből : miért csak ócsárol, ijesztget, miért nem ír arról is, hogy mit lehet tenni az új eszme ellen ?

Borzási István írta...

József,
bizonyára igazad van. De azért mégis elgondolkoztató a dolog, ha figyeljük az itthoni és nemzetközi fejleményeket ezen a téren.

Névtelen írta...

Akinek van fule hallja, akinek van ertelme felfogja merre halad Europa. Karunkra lesz az irany mindenkepp, akar szelso-jobb irkal rola, akar mas! Imadkozzunk, hogy aki all el ne essen... Anna

Efraim írta...

Kedves "mérsékeltek"!

Engem nem először szélsőjobboztak le azért, mert az úgynevezett "meleg" jelenségek("globális felmelegedés", más-szóval homoszexualitás ellen szóltam. Örömmel vállalom ha az Úrért szélsőségeznek le, mert Jézus már előre felkészített erre. Hogy a HunHir.hu milyen irányultságú azt hadd ne a balliberális médiaguruk mondják már meg...!
Egyébként minden jó indulatú jámbor keresztyéntől, aki ismeretes a médiában megkérdezném, hogy netán a nol.hu vagy az index.hu a mérsékelt közép?
Én személy szerint a politikában úgy tájékozódom hogy először olvasom a barikad.hu-t aztán az index.hu-t és a két ellentétes hírforrásból valamennyire megállapítom a tényeket... Ajánlom mindenkinek ezt a módszert, ha nem akar egyoldalú befolyás alá kerülni. Ugyanis a "sok lúd disznót győz" elv itt a neten is sokszor érvényre jut.
A hívők számára nem a többek által harsogott direktívák az irányadóak hanem Isten Igéje, Ha pedig ehhez egy úgynevezett "szélsőjobboldali" portál áll közelebb, akkor nehogy már az Igazságtól távolodjon el a jámbor netező, csak azért mert...!

Szekrényes József írta...

Kedves Efraim,
Természetesen, ne távolodjon el az igazságtól a jóindulatú jámbor keresztyén netező.
Viszont, ne is nyújtson békejobbot a szélsőjobbnak csak azért, mert bizonyos témákban ők állnak közelebb hozzánk (egyáltalán nem feltételezem, hogy ennek a cikknek az idézése ezt jelentené). Mert vannak más témák, ahol ég és föld a különbség köztünk (legalábbis remélem).
A hunhir irányultságát nem kell megmondják mások. Nem hallottam eddig a portálról. Elég bepillantani oda, s világos a kép.
Végül - vállaltam a nevemet. Miért kellett akkor lecímkézni ?

Borzási István írta...

Idézek még egy újabb cikkből:

Összefoglaló Marguerite A. Peeters: Új globális etika: kihívások az Egyház számára c. tanulmányából (kiadta: a Magyar Katolikus Családegyesület). A szerző a brüsszeli székhelyű Institute for Intercultural Dialogue Dynamics igazgatója.
(Ménesi Krisztina/Magyar Kurír)

Az észrevétlenül lopakodó új globális etika

A berlini fal leomlása óta globális kulturális forradalom zajlik a világon. Egy új, „kereszténység utáni” erkölcs új kifejezései, normái, értékei, életstílusai terjedtek el és váltak globálisan irányadóvá. Az új etika jelszavai megtévesztően hasonlóak a keresztény szeretetparancs alapelveihez, tartalmuk mégis különösen más. Rendkívül fontos, hogy keresztényként tudatosítsuk, mi is történik körülöttünk; fontos, hogy felismerjük a csúsztatásokat, az eszmei hátteret, és fellépjünk az igaz, krisztusi értékek védelmében.

Árulkodó kifejezések

Az új etika többek közt egy újfajta nyelvezetben válik felismerhetővé, amely ma a médiától az iskolákig, a kultúrától a törvényhozásig mindenütt visszhangzik. Íme néhány példa: konszenzus, diszkriminációmentesség, sokféleség, másság, szabadság, párbeszéd, életminőség, a választás joga, tudatos döntés, gender, egyenlőség elve, partnerség, átláthatóság, kulturális ráhangolás, holisztikus, konzultáció, befogadás, női/gyermeki/reproduktív jogok, szexuális orientáció, biztonságos abortusz, vesztes nél¬küli megoldás, szekuláris spiritualitás, békére nevelés stb. E szóhasználatban az örök értékekre utaló szavak mellett bőven találunk ártalmatlannak tűnő, de könnyen átértelmezhető kifejezéseket is.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az új nyelvezetből hiányoznak olyan, sajá¬tosan a zsidó-keresztény hagyományhoz tartozó szavak, mint például igazság, erkölcsiség, lelkiismeret, ész, szív, szüzesség, tisz¬taság, férj, feleség, apa, anya, szolgálat, tekintély, igazsá¬g, törvény, hit, remény, szenvedés, bűn, barát, ellenség stb.

Megfigyelhető a fogalmak csúsztatása is. Manapság tekintély helyett egyéni autonómiáról és jogokról hallunk, házastársak helyett partne¬rekről, boldogság helyett életminőségről, család helyett a család különböző formáiról, iden¬titás helyett sokféleségről, többségi szavazás helyett konszenzusról, kiállás helyett párbeszédről, egyetemes értékek helyett globális etikáról stb.

Borzási István írta...

Szavakból – cselekvési normák

Az új fogalmak nem maradtak pusztán nyelvi jelenségek, hanem mára – szinte észrevétlenül – meghatározó, sőt kötelező cselekvési elvekké váltak a politikában, a törvényhozásban, az igazságszolgáltatásban, a kultúrában, az egyészségügyben, az oktatásban, vagyis az élet minden területén (pl. a diszkriminációmentesség elve tiltja, hogy ma bárki bűnnek merje nevezni a homoszexuális viselkedést). Noha legtöbbjük törvényileg még nem kötelező, az új etika hatékonyabban diktál, mint a nemzetközi törvények.
Az új nyelvezet megalkotói tudatosan kerülték a fogalmak jelentésének pontos meghatározását. Az ürügy az volt, hogy a meghatározás elvenné az egyéni értelmezés szabadságát, a valós cél azonban stratégiai és manipulatív: lehetővé tenni a legellentmondóbb értelmezéseket is. A reproduktív egészség fogalma például éppúgy jelentheti az anyaságot, mint a fogamzásgátlást vagy az abortuszt, az önkéntes sterilizációt, a mesterséges megtermékenyítést vagy bármely, szexualitással kapcsolatos viselkedést.


Hogyan ment végbe e „lopakodó” kulturális forradalom?

A nemzeti szint fölött és alatt, a demokratikusan választott nemzeti kormányok megkerülésével: az ENSZ és a vele együttműködő nem kormányzati szervezetek összefogásával. A hidegháború után, amikor a multinacionális vállalatok pénzügyi és gazda¬sági hatalma ugrásszerűen nőtt, a nemzetállamoké pedig csökkent, az ENSZ a globális kormányzat stratégiai központjává tette magát. „Egyetemes morális tekintélyével” kívánta el¬lensúlyozni a piac globális gazdasági erejét, és ehhez globális etika kialakítását tűzte ki célul. „Szakértőinek” közreműködésével 1990-től kormány¬közi konferenciákon dolgozta ki és hat év alatt megteremtette az új világrendet. Hatékony segítséget kapott a vele azonos szemléletű, a kormányokkal egyenlő partnernek tekintett (!) nem kormányzati szervezetektől, amelyeket tévesen civilnek is neveznek, noha olykor csupán egy-egy radikális kisebbség érdekcsoportjai.


Eszmei háttér

A globális etika a posztmodernitásba illeszkedik, amely alapvetően tagadja az objektív igazságot és valóságot. Úgy véli, minden normát és struktúrát tetszés szerint le lehet bontani és újra lehet építeni – sőt a „felszabadítás” jegyében meg is követeli a struktúrák lebontását (a társadalmi és kulturális hagyományok, a vallási törvények, de még a természeti adottságok, pl. férfi-nő különbözőségének felszámolását is).

A posztmodernitás legfőbb, irányadó értéke a választás szabadsága. E parttalan szabadság jegyében az ember számára a rossz választásának jogát is megköveteli (abortusz, homoszexualitás, „szabad szerelem”, eutanázia, tekintély és hierarchia elvetése stb). A posztmodern etika ezzel – erőszakosan, globális normatív tekintélyt követelve – a termé¬szettörvény és az isteni kinyilatkoztatás fölé helyezi magát.

Borzási István írta...

A relativizmus diktatúrája

A választás posztmodern etikája a hierarchiák felszámolásával di¬csekszik, ám eközben az értékek új hierarchiáját hozza létre, XVI. Benedek pápa kifejezésével a relativizmus dik¬tatúráját. A relativizmus diktatúrá¬jában emberségünk és hitünk radikális lebontását erőltetik ránk finom módszerességgel, kulturális átformálás által. A re¬lativizmus álarcot visel, de uralkodó és romboló.

A korábbi diktatúrák hangosak, erőszakosak, központosítottak, leigázóak, megfélemlítőek. A relativizmus diktatúrája halk, rejtett, intézményeken belüli, „barátságos”, decentralizált, globális. Stratégiája lágy, alulról felfelé irányuló, nemhivatalos, belső. A relativizmus diktatúrájának végeredménye az ember és a természet lebontása, valamint az aposztázia terjesztése a világban, különösen a fejlődő országokban.


Mit tehet ebben a helyzetben a keresztény ember?

A múlt ideologikus rendszereihez hasonlóan a globális etika vége is az lesz, hogy lebontja saját magát. Mivel tele van belső ellent¬mondásokkal, nem fenntartható. Nem valószínű azonban, hogy a globális ci¬vilizáció önmagától visszatér a józan észhez és a hagyományos értékekhez. Az új kultúrát tehát evangelizálnunk kell.

Ennek során nagyon fontos a tisztánlátás, mert könnyű összetéveszteni a globális etika jelszavait és értékeit az egyház társadalmi tanításával. Az új etikában szereplő „egyenlőség elve” nem ugyanaz, mint az igazságosság zsidó-keresztény fogalma; más a „tudatosság- és érzé¬kenységnövelés”, mint a lelkiismeret erkölcsi és teológiai nevelése; más a „nők egyenlő esélyhez juttatása”, mint férfi és nő egyenlő méltósága, a „pozitívan élni” fogalma nem ugyanaz, mint a teológiai remény fogalma; a kényszerű „szabad választás” más, mint a krisztusi szabadság; az „emberi jogok, jogosultságok, diszkriminációmentesség” egészen más, mint Isten irgalmas szeretetének örömhíre. Fontos, hogy észrevegyük: a kétféle logika két külön irányba vezet. Világosan el kell választanunk a globális etikát a hiteles keresztény humanizmustól.

Nem vehetünk részt olyan kétértelmű programokban, amelyeket a globális etika ügynökei irányítanak. Szavainkban pedig ügyelnünk kell, nehogy az új fogalmak elfoglalják az evangelizáció helyét: a mi feladatunk az evangelizáció, nem pedig az, hogy emberi jogokról és fenntarthatóságról beszéljünk. Vajon nem az „üdvös¬ség fokozatos szekularizációjáról” óvott II. János Pál pápa Redemptoris missio kezdetű enciklikájában? Fontos, hogy az új etika homályos fogalmaival kapcsolatban mindig világossá tegyük, mi külön¬bözteti meg ezeket az Egyház szociális tanításától és az evangéliumtól, másként hallgatóink elbizonytalanodnak és hitük is meggyengülhet. Novo millennio ineunte kezdetű enciklikájában II. János Pál pápa arra hív bennünket, hogy Krisztustól induljunk el. A jelen helyzetben ez az újrain¬dulás a feladatunk.