2011. november 1., kedd

Öltözet (2)

Öltözet (2)

Újra írok, mert úgy érzem, hogy még ennél is konkrétabbnak kell lennem. Azoknak írok, akik ezek hallatára azt mondják „nahát, erre soha nem is gondoltam”! „Sohasem szándékoztam egy férfinak kísértést okozni!” Elhiszem, hogy nem volt szándékodban, de mégis megtetted, és a tudatlanság nem mindig mentesít a vád alól. Persze, nem minden női olvasóm ennyire tudatlan. Tudom, hogy azoknak, akik tudják, talán hiába is beszélek… Vannak ugyanis, akik nagyon jól tudják, hogy öltözetük milyen hatást vált ki a férfiakból! Ők épp azért öltöznek úgy! Nekik azt üzenem, hogy térjenek meg. Kérjék Isten bocsánatát. Aztán teremjetek megtéréshez illő gyümölcsöket! Ez lehet, hogy azt jelenti, hogy ruhatáruk felét ki kell dobniuk. Nos, ha azt jelenti, akkor azt kell tenni! Nem érdemes elkárhozni a ruházat miatt. Ne legyen az öltözeted (vagy az ékszered!) a gazdagság, a büszkeség vagy az erkölcstelenség jelképe! Öltözetedről inkább legyen leolvasható a szerénységed, az alázatod és a szemérmetességed.

Ami engem illet, nem szeretnék abba a hibába esni, hogy a veszélyt látva nem szólok semmit. Ézsaiás azt mondja az ilyenekről: „Őrállói vakok mindnyájan, mit sem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni...” (Ézs 56:10a) Más szóval, jöhet a tolvaj, senki sem szól semmit, még az őrálló sem. Én azért szólok, mert mindenki vérétől tiszta szeretnék lenni.

Természetesen, nem állhatunk ott az imaház ajtajában, hogy figyeljük az illetlen és szemérmetlen ruhákat, hogy megszólítsuk az érkező nőket, hogy „figyelj már, ilyen rövid szoknyában nem mehetsz be”! Vagy: „kérlek, vedd ezt a hárászkendőt, takard be magad, amíg benn leszel, mert másképp nem vehetsz részt az istentiszteleten…” Nem, ezt nem tehetjük meg. Az illetlenül öltöző nőknek is evangélium kell, és ahogyan a gyülekezetben lévő szent életű nőkkel kapcsolatba kerülnek, megérintheti őket is Isten Lelke, magukra ismerhetnek, és megérthetik, hogy nekik is úgy kell öltözniük, ahogyan az imaházba járó többi nő öltözik, szerénységben és szemérmetességben.

Mindenképp, ismétlem, az öltözetről szóló tanítás nem a kívülvalóknak szól! A belülvalóknak szóló tanítás ez, akik Isten gyermekei, akik életükkel és ruházatukkal is bizonyságot szeretnének tenni arról, hogy Jézus Krisztus követői.

A világ szemében mit sem ér a nyilvánvaló szerénység és nőiesség. A világ megpróbálja beleszorítani a hívőket is az általa készített sablonba, ahol a szerénységnek és nőiességnek semmi helye és értéke nincs. Ha engeded, hogy a világ szándéka szerint formáljon és alakítson téged, akkor engedetlen leszel Isten Szavának, amely kijelenti, hogy „Ne szabjátok magatokat e világhoz!” (Róm 12:2) Szomorú, ha a világ hatása látható a gyülekezetbe járók öltözetén. Lényegében az evangélium ereje és igazsága kérdőjeleződik meg, amikor egy magát hívőnek valló személy öltözetéről az új életet és lelkiséget nem lehet leolvasni!

„Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek. Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson a kicsinyek közül” (Lk 17:1-2). Más szóval, minden férfi felelni fog azért, ha a kísértések erőt vettek rajta. De az is felelős, és nem kisebb mértékben, aki a kísértést kiprovokálta! „Többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett, hanem inkább azt tartsátok jónak, hogy testvéreteknek se okozzatok megütközést vagy elbotlást” (Róm 14:13). Szándékod tisztasága nem érvényteleníti öltözeted tisztátalan hatását!

Hamis védekezés az olyan hozzáállás, miszerint „a férfiak jobban tennék ha nem gondolnának tisztátalant, és vigyáznának a szemükre, mit néznek vele!” Ilyet a házasságtörő szajhák mondanak: „Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat!” (Péld 30:20) Minden nőnek tudnia kell, milyen harcot vívnak a férfiak tisztaságuk érdekében. Minden férfi izgatható látás által, épp úgy, ahogyan a nők érintés által.

Akik nem értenek egyet mindezekkel (amit a tisztességes és szemérmetes öltözetről mondok), azokat arra kérem, hogy tiltakozásul ne vonuljanak félre, keresve maguk mellé hasonló lázadó gondolkozásúakat! Inkább jöjjenek ide, érveljenek a Bibliával! Mondják meg, hol tértem el tanításommal az Isten Igéjétől? Én kész vagyok változni és igazodni mindenben az Igéhez.

Félek, hogy sokan szándékosan öltöznek úgy, hogy a férfifejek utánuk forduljanak, akár az Isten házában is (de főképp menyegzőkön)… Nyilvánvaló, hogy az istentiszteleten az ördögnek feltett szándéka, hogy a (férfi)hallgatók gondolatát messze terelje az Igétől és Isten dolgaitól, a nők kihívó, szemérmetlen ruházatával. Nagyképűség azt mondani, hogy „vigyázzon magára, hogy mit néz!”, vagy: „akinek ez probléma, az intézze el személyesen”… Melyik férfinak nem probléma az ilyesmi? Az menjen és kezeltesse magát, mert beteg! Az egészséges férfiak mind kísérthetők szemük látása által.

Al Martin egyik prédikációjában tíz mágnest sorol fel, amelyek a férfiak tekintetét magára vonja:
(1) a térdnél feljebb vágott szoknya (mert ugye, még egy pár centi, és… mit lehetne látni!);
(2) a szorosan fenékhez simuló ruha (amely kiemeli azokat a testrészeket, amelyeket a prostituáltak áruba bocsátnak);
(3) az érzékien kidomborított női mell (mintha anatómiai leckét kívánna adni a női test felépítéséről);
(4) a kivágott, vagy kigombolt blúz (amelyek nem felöltöztetik, hanem kitakarják, ami alatta van, főképp, ha le kell hajolni például, a gyermekért);
(5) az ujjatlan ruhák, amelyek mutatják a vállat és néha a hónaljat is (feltárva még a melltartó részeit is);
(6) a mélyen lehúzott, csípőn alulra engedett szoknyák és nadrágok (hogy a köldök lehetőleg látható legyen, és ha lehajol, még fenekének hajlata is);
(7) az átlátszó ruhák, amelyek láthatóvá teszik az alsóneműt (és mindjárt megállapítható például, hogy milyen színű);
(8) a rövid szoknyák, amelyekkel nem lehet felöltözni (bármennyire huzigálnák is őket hosszabbra, hogy fedjék legalább a térdeket, mikor leülnek);
(9) a testhezálló (farmer)nadrág, amely kiemeli a test vonalait (főképp a legerotikusabb részeken);
(10) a fedetlen hát vagy alsórész.

Természetesen, mindezek hallatára még mindig vitába lehet szállni. De az önvizsgálat többet ér, mert akkor nem másokat ítélünk el. „Mert ha mi magunk ítélnénk meg önmagunkat, nem esnénk ítélet alá.” (1Kor 11:31)

18 megjegyzés:

Gyöngyi írta...

Nagyon köszönjük ezt a bejegyzést!!!

Maresz írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...

lehet jo , lehet rossz ez a tema

de ha ennyire kenyes ez a hivoknek,pedig egy evidens dolog , kivulrol jol latszik

akkor mi van a titkos es rejtett bunokkel , vagy gondolatokkal , szandekokkal

gyertek testvereim alazkodjunk meg az Ur elott es terjunk meg

amig nem keso.

Névtelen írta...

"Félek, hogy sokan szándékosan öltöznek úgy, hogy a férfifejek utánuk forduljanak, akár az Isten házában is (de főképp menyegzőkön)… "

A kedves nőszemélyek majd úgy járnak az utolsó napon mint ahogy az egyik bekerült valahogy a menyegzőre, csakhogy helytelen ruhában.

Az öltözet se sugall kevesebbet!

Mt 22:11,13
11.
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
12.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
13.
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

DOULOS írta...

Ez a téma lassan-lassan át csap boszorkányüldözésbe. Máris kreáltunk egy közellenséget: a kedves nőszemélyek, akik úgy öltöznek...
ki lesznek küldve a mennyországból. Következő lépés: ki kell küldeni őket az imaházból. Akkor legalább a férfiak zavartalanul figyelhetnek az igére.

Borzási István írta...

Nem kell megijedni.
Azok a bizonyos nőszemélyek nem lesznek kiküldve a mennyországból, mert ahhoz előbb oda be kellene jussanak.
Ami az imaházból való kiküldést jelenti: bárcsak elkezdenék már valahol, hogy az Igére való zavartalan figyelés végett némelyeket csakugyan kiküldenének onnan! Vagy be se engednének oda! Bizonyára nem lehet helyes, ha egy-két személy miatt az egész gyülekezet istentisztelete akadályozva van.

Névtelen írta...

Nagyon jo ez a kis elemezgetes, korrekt es biblikus.Isten haza ne legyen strand!(bocs a kifejezesert)
Viszont a "hianyos" öltözetű nőket barhol meg lehet latni:pl. imahazba menet az utcan nyaron, reklamtabla, tv reklam stb.
Kell es legyen is egy un. iratlan szabaly azzal kapcs. , hogy mi illik es mi nem. A gond csak ott van, mikor jou baptistasan törvényeskedve kielemezzük mas öltözetet csupan azert, mert divatos es kellemes.Nem gusztustalan es nem provokativ! Isten nepenek nem szabad divatosab , apoltan öltözködni? Dehogynem, nyilvan a szellemileg "gyengebbek" az oltozetukon probálják pótolni a "hianyt".

ui.vannak gyulekezetek, talán körzetek, ahol ugy atestek a lo tulso oldalara, hogy "nagyanyam divatjat" olvasni le az ottaniak öltözeterol.ez sem jo. véleményem szerint egy nő legyen igenyes.persze minden a fejben dől el!
üdv.Versace

Névtelen írta...

Szerintem a kettő nem zárja ki egymást. Lehet egy hívő nő nem kirívóan, izlésesen jól öltözött, attól még lehet igazán HÍVŐ asszony. Azonban egy aprócska dologról ne feledkezzünk meg. Manapság igencsak nehezen lehet találni az üzletekben olyan ruhadarabokat, melyekkel egy igazán hivő asszony szívesen megtölti a ruhatárát. Ez rendkivül időigényes dolog, amiből mindenkinek kevés van.Javaslom a témát nőikörös feldolgozásra. (Amugy sohasem veszek lényeges összegű ruhát hívő férjem megkérdezése nélkül)

Névtelen írta...

Nem minden a fejben dől el, hanem a szívben, hiszen: "onnan indul ki minden élet".

Névtelen írta...

Mi van ha maradiak vagyunk? Végülis nem e világból vagyunk nemigaz? Kit érdekel,hogy mit mond a világ? Tudják meg az emberek,hogy milyért vagyunk mások!

DOULOS írta...

Immár merészkedem szólani... noha én por és hamu vagyok:
Valóban elvárható a lányainktól és az asszonyainktól a mértéktartó öltözködés, és persze az is, hogy az egyszerűség ne legyen ürügy a slamposságra. Az elhanyagolt külső legalább annyira beszél a bennső állapotáról, mint a divat követése.
A nők eltúlzott öltözködésének a háttér okai között szerepel az is, hogy a hívő férj nem biztosítja a biblikus életvezetést a családban, és elhanyagolja a felesége lelki ígényét. Tudjuk az ígéből, hogy ahol nincs vezetés, a nép elvadul.
És bár meglehet, hogy a férj nagyon koncentrál a vasárnapi igehirdetésre, a lelkipásztor nagy megelégedésére ugye, mégis sok igehirdetés meghallgatása után sem teljesíti a családja iránti kötelességét.
Ezzel azt akarom mondani, hogy meglehet, hogy sok esetben a feleség vagy leány kirívó öltözködése csupán tünet amelynek a hátterében komplex problémák lapulnak. Emiatt nem látom helyesnek egyoldalúan újjal mutogatni az istentisztelet áhítatát megzavaró, gyengén öltözködő testvérnőkre.
Ami a legutóbbi megjegyzésedet illeti, Borzási testvér, egyáltalán nem biztos az, hogy aki "úgy" öltözködik, az még be sem jútott Isten országába, és ezért nem kell félni attól, hogy onnan kiküldik.
Addig, amig az evangélium nem végez gyökeres változásokat a személyes és a családi életünkben; addig, amig a Szentlélek nem tud áttörni a szív keménységén, nem fog célra vezetni az Al Martin féle "férfias" fogalmazású (nem tudom, hogy lehet ezt szebben nevezni) prédikáció.
De én csak por és hamu vagyok...

Névtelen írta...

Doulos: "Akkor legalább a férfiak zavartalanul figyelhetnek az igére."

Gondolod hogy csak a férfiak figyelnek fel arra, és jó esetben zavarja őket, ha egy nő hiányosan és kirívóan öltözködik? Úgy gondolom a nők is ugyanúgy látják és ez nem csak a férfiakat zavarja.

Névtelen írta...

Nem tudom megerteni,hogy egy ilyen vilagos,es jo indulatu bejegyzest,hogy lehet igy felre magyarazni,ertelmezni.
Nem az izleses,jol apolt,tiszta,
rendes oltozet ellen szol,hanem a
provokalo,rendetlen,kirivo oltozetrol.
Nekem se tetszenek a ,,csore,,
menyaszonyok.Nem ertem miert kell
mutogatni masnak a.....amit el kellene rejteni,takarni.
De nemcsak a menyaszonyok.

Névtelen írta...

eldöntendő kérdés: a divat követése ezek szerint bűn?

iri írta...

Hadd szoljak en is ket szot:Ha valaki visszavonhatatlanul es orokkevaloan szerelmes a Volegenybe,mindenben arra torekszik , hogy kedveben"jarjon"

Murray and Adina írta...

Egy dolog világos számomra: ez a téma ugyancsak aktuális, másként miért vennénk annyian a fáradságot, hogy megjegyzést irjunk?!

...a vádaskodó vagy a rosszindulatú megjegyzés, ami nem szeretetből fakad, bűn, mind szemtől-szembe, mind a világhálón... Szomorú, hogy pletyka formájában igencsak él...És itt magamat is megitélem, ezzel küzdenem kell, bármiről is legyen szó.

Minthogy lehetőségem van egy, ez erdélyitől különböző kultúrát tapasztalni, megosztanám a következtetésem: nem szentebb vagy bűnösebb az, aki egy bizonyos kultúrális kontextusban, ahol ez normális, valamit másként gyakorol, mint én. Vannak szokások, amelyek önmagukban nem rosszak. Viszont, ha ezt a szokást egy másik kulturába helyezem, ahol megbotránkoztató, vétkezem a testvérem ellen. Pál beszél erről, lásd Róma 14,21: "Jó nem enni húst és nem inni bort, sem semmit nem tenni, amiben a te atyádfia megütközik vagy megbotránkozik, vagy erőtelen."
És itt csak szokásokról van szó. Mert nyilvánvalóan nem bűnről beszél az apostol.

De mi van az öltözködéssel? Ezzel kapcsolatban világos alapelvet közöl a Biblia. Nem a divatról és a részletekről beszél (habár tanácsol, hogy ne külső szépség / ékszerek, hajviselet, ruha stb. legyen az egyetlen szépség, mert az nagyon szegényes), hanem a jó erkölcsről.

Sajnos, a mai divat eljutott oda, hogy nincsenek erkölcsi szabályok. A mi korunkban, tehát, az ember maga választ, hogy milyen üzenetet közvetit a saját öltözetével. Mert igaz az, hogy üzenetet közvetitünk, ha tetszik, ha nem.

Okosabb varrónőt keresni, ha más mód nincs jó üzenet közvetitéséhez!!!

Mert szó nélkül is Jézus tanúinak kell lennünk: a bevásárlóközpontban, az utcán, otthon és az imaházban. Nem gondolom, hogy a hivők öltözködése a múltból kell tápolálkozzon, viszont az erkölcsösségből, IGEN.

És legyünk, mi NŐK, őszinték: ott bújkál bennünk a hiúság, akkor is, ha nem akarjuk bevallani. Tetszeni vágyunk. És, ezen a területen sok a buktató. Mert fel akarjuk venni a versenyt azzal, a modern társadalmunkban domináló szexuális vonzással, amely enyhén szólva nem kifejezetten erkölcsös.

Kissé hosszúra sikerült ez az egész, nem igy terveztem. A lényeg, hogy nem szeretném, ha az erdélyi hivő közösségek hölgyei oda jutnának az öltözködésben, ahova más nyugati társadalmak keresztényei már rég eljutottak.

...Itt jegyzem meg, hogy megdöbbentő, hogy a válás, a házasságtörés, a házasságon kivüli gyerekáldás, pornográfia, stb, mennyire megszokott dolog lett errefele a hivők között...

Természetesen az öltözködés valóban csak tünet, amint már valaki emlitette egy előző megjegyzésben, de amennyiben hivőknek valljuk magunkat, akkor az a feladatunk, hogy megkeressük a baj okát.

És, ne álltassuk magunkat: GONOSZ időket élünk. Lehet, eljött az ideje, hogy inkább "levágjuk a kezünket", amely bűnbe visz magunkat és mást... Ki mondta, hogy könnyű lesz a hivőknek megélni a hitüket? A Biblia szerint a sötétségben élők nem szeretik a világosságot.
Ajaj, ez már tényleg hosszú lett.
Szóval,:) még csak annyit, hogy ne adjátok fel, mert megéri őrizni a másságot. Hosszú távon éri meg!

Maresz írta...

Adina,
nem adjuk fel!
Jönnek még rosszabb idők is...

Névtelen írta...

Ezt a bejegyzést megmutatnám minden keresztyén fiúnak. Egyetértek, hogy az öltözetünk, nekünk lányoknak az alázatot kellene tükrözze.
Egy dolgot szeretnék megosztani, ami talán sokunkban bennünk van. Nyomás alatt élünk, épp a fiúk miatt, mert azzal kell szembesülnünk, hogy az a kívánatos a fiúknak, ha nagyon csinosan jelenünk meg mindenhol. Nem egyszerű a feladat és a követelmény sem, amivel szembetaláljuk magunkat. A megoldás az lehetne, ha nem kerülnénk mi lányok sem ilyen ki nem mondott szabályok elé, és azzal szembesülhetnénk, hogy az egyszerű öltözetű lányokra is felfigyelnének a fiúk. Ez nem hárítás szeretne lenni, mert felelősséggel tartozunk egymás iránt, ennek ellenére szerettem volna megosztani, hogyan látom az öltözködés problémáját. Be is vallhatjuk, hogy nekünk is sokkal egyszerűbb lenne az életünk, ha nem lennénk a megfelelési kényszer börtönének a rabjai. Kívánok bölcsességet minden nő és férfi testvéremnek.