2013. augusztus 16., péntek

A tévtanítások veszélye - 2Pt 2:1-22

A tévtanítások veszélye
2Pt 2:1-22

      A hamis próféták és tanítók munkája - Pontusban, Galáciában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában.
      A levél írását a hamis próféták és tanítók megjelenése okozta.
      3:17-18 – „Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek;  Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében...”
      Tehát itt van a levél leforróbb pontja. A félrecsúszás veszélyére figyelmeztet – 1-3a. v. Kijelenti Isten ítéletét, büntetését – 3b-13a. v. Bemutatja a tévtanítók robot portréját – 13b-19. v. Következtetések – 20-22. v.

I. Bevezetés: a hamis tanítók munkája – 1-3. v.
1 Valának pedig hamis próféták is a nép között, amiképpen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, aki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak.  2 És sokan fogják követni azoknak romlottságát; akik miatt az igazság útja káromoltatni fog.  3 És a telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek; kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel, és romlásuk nem szunnyad.
v  A hamis próféták megnevezései: hamis próféták, hamis tanítók (1. v.), Vakmerők, magoknak kedveskedők (10. v.) oktalan természeti állatok (12. v.), víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek (17. v.), romlottság szolgái (19. v.), csúfolkodók (3:3), istentelenek (3:17). “Akik elhagyták az egyenes utat”, “követték Bálámnak, Bosor fiának útját, aki a gonoszság díját kedvelte” (15. v.), “az Urat, aki megváltotta őket, megtagadták” (1. v.), “akik miatt az igazság útja káromoltatni fog” (2. v.).
      A tanítás szabja az irányt, az életvitelt, a munka menetét a gyülekezetben. Így születtek meg a gyülekezetek – ApCsel 2:9-11.
      A gyülekezet növekedése akkor lehetséges, ha az eledel tiszta és hamisítatlan – 1-3a.
      A megtérés a gondolkozás megváltozását jelenti (metanoia), az eltérés pedig az értelem megfertőzése.
v  A gonosznak stratégiai támadása: megváltoztatni a tanítást. Ugyanis, aki szépen gondolkozik, szépen is él. Akinek értelme megfertőződött, annak az élete is fertőzött.

II. A hamis tanítók romlottsága – 10b-19. v.
Vakmerők, magoknak kedveskedők, akik a méltóságokat káromolni nem rettegnek:  11 Holott az angyalok, akik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet.  12 De ezek, mint oktalan természeti állatok, amelyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, amiket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,  13 Megkapván gonoszságuk díját, mint akik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, akik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek;  14 Akiknek szemei paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívük gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei;  15 Akik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, aki a gonoszság díját kedvelte;  16 De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét.  17 Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, akiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre.  18 Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, akik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől,  19 Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert akit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett. 
      Az Ige elferdítése és az erkölcsi romlottság összetartoznak. Előbb kis megalkuvással kezdődik (az igazat prédikálják, de életük nem felel meg a tanításnak), de azután a tanítás is megváltozik romlott életükhöz igazodva.
      10 Főképen pedig azokat, akik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, akik a méltóságokat káromolni nem rettegnek:  11 Holott az angyalok, akik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet.  12 De ezek, mint oktalan természeti állatok, amelyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, amiket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,  13 Megkapván gonoszságuk díját, mint akik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, akik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek;  14 Akiknek szemeik paráznasággal telve, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívük gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei;”
      18 Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, akik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől,  19 Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert akit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett.”
      2:1b szerint ezek „belopakodnak”, és hamisságaikat igazságnak címkézik. Ám az életük nyilvánvalóan romlott! Akkor hogyan lehetséges, hogy titokban belopakodtak? Úgy, hogy nem adják ki magukat hamisaknak – a hamisságukat igazságnak címkézik. A változás így gyakran észrevétlen: mint ahogyan a melegedő vízben úszkáló béka nem érzi a veszélyt.
      Szellemi harcban veszünk részt. A tét nagy: az emberek üdvössége.

III. A hamis tanítók identitása és stratégiája – 21-22. v.
  21 Mert jobb volna rájuk nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.  22 De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe. 
      Péter apostol közli ezeknek a hamis tanítóknak a jellemzőit:
v  Megváltójukat megtagadják
v  Bukott hívőkről van szó: Zsid 6:4-6. 10:26-29.
v  Utóbbi állapotuk rosszabb az elsőnél – 20. v.
v  Magukra hirtelen veszedelmet hoznak – 1. v.
v  Miattuk az Úr útja káromoltatik – 2-3. v.
v  Nyerészkednek a gyülekezeten – 3. v.
      Persze, ez nem lenne lehetséges, ha a gyülekezet nem lenne kihasználható. De mivel kiskorúak, éretlenek… Zsid 5:11-14.
      A záró két versben az apostol egyféle „robot-portréját” adja a hamis tanítóknak. Kutyáknak nevezi őket, idézve Péld 26:11-et. Pál is használ ilyen szemléltetést Fil 3:2-ben - „Őrizkedjetek az ebektől, őrizkedjetek a gonosz munkásoktól.”
v  Sok helyen olvasható figyelmeztető tábla: A kutya harap! Ilyen esetben tudjuk, hogy mi a teendő: a lánc hatótávolságán belülre nem érdemes merészkedni.
v  A kóbor kutyákkal még rosszabb a helyzet, mert azoknál nincs határ, korlát.
n  Spurgeon különböző csoportokba sorolta ezeket az ember-kutyákat: mocskos kutyák, morgó kutyák, hízelgő kutyák és mohó kutyák csoportjába.
1. A mocskos kutyák
n  A mocskos kutyák összepiszkolják a ruhádat. Ez akkor is igaz, ha te teljesen tiszta vagy.
v  Mondd meg, kivel társulsz, és megmondom ki vagy. Madarat tolláról, embert barátjáról.
n  Ha az alsóbb rétegből választasz magadnak barátokat, ne csodálkozz, ha olyan leszel,  mint ők. Ha a kutyák között érzed jól magad, senki sem fog báránynak tekinteni.
n  „Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok” – 1Kor 15:33. Aki a kutyákkal együtt fekszik le, az reggelre megtelik bolhákkal. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
v  Minél jobban tartsd távol magad a fertőzéstől!
2. A morgó, ugató kutyák
n  Ezekből sok van. Általában kicsik, de nagy zajt csapnak. Körbejárnak mindent morogva, hogy valamire ráakadjanak.
n  Hagyjuk meg a kutyáknak ezt a örömet, hogy morogjanak és ugassanak. Ez nekik való. De az embereknek nem lehet ilyen kifogásuk, hogy Isten őket erre teremtette volna…
v  Pedig vannak ilyen morgó ember-kutyák: akiknek semmi sem jó, mindig ugatnak valamit, vagy morognak magukban… Tartsd távol magad az ilyenektől!
n  Ha ma másokat ugat, minden ok nélkül, holnap téged fog megugatni a semmiért!
n  Az ilyennek ne csinálj ólat az udvarodon. Tartsd távol magad a másokat ócsároló embertől, aki nem talál dicsérő szavakat másokra, csak rágalmakat. Az ilyen morgó kutya kiszámíthatatlan és veszedelmes. Jobb, ha nem merészkedsz a közelébe se. A perpatvartól a legjobb, ha távol tartod magad.
3. A hízelgő kutyák
n  Hamar az öledbe ugranak és bemocskolnak.
n  Nyalják a kezedet – ha azt remélik, hogy kapnak valamit tőled. Azért hízeleg, mert jutalmat vár.
v  Ha túl nyájas a beszéd, vigyázni kell. mert keserűséget okoz.
v  Ha valaki szemedbe dicsér, vigyázz mert a hátadnál rágalmazni fog.
n  A túlzott udvariasság mindig gyanús. Vigyázz a ravasz hízelgőkre!
4. A mohó (falánk, kapzsi) kutyák
n  Olyan emberről van szó, aki sohasem elégszik meg. A hálátlanság egy betegség!
v  A panaszkodás ragályos: egy elégedetlen a többit is elégedetlenséggel kísérti.
v  A mohó ember gyakran tisztességtelen is: hamar a mások táljába mártja a kanalát.
v  A fösvénység sokféle kárt okozhat Isten népe között.
n  Veszett kutya harapása sem rosszabb, mint a kapzsiság betegsége…

IV. Befejezés: a hamis tanítók ítélete – 4-10a
4 Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre;  5 És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolcadmagával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát;  6 És ha Sodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, akik istentelenkedni fognak;  7 És ha megszabadította az igaz Lótot, aki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt;  8 (Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét):  9 Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.  10 Főképen pedig azokat, akik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik.
      Isten ítélni fog felettük – 3b-13.
      Isten nem kímélte
v  a bukott angyalokat (3:18-20)
v  a régi világot – de megmentette Nóét
v  Sodomát és Gomorát – de megmentette Lótot

      Meg tudja Isten szabadítani az övéit, és a gonoszokat az ítéletre fenntartani, főleg azokat, akik… 13. v.