Eszter küldetése - Eszter 4:14
"Mert ha e mostani időben te hallgatsz, másunnan lesz könnyebbségük és szabadulásuk a zsidóknak; te pedig és atyád háza elvesztek. És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?"
Dániel könyvét tanulmányozva láthatjuk, milyen veszélyekkel és kihívásokkal kellett szembenézzenek azok a zsidók, akik fogságba jutottak. Az ő feladatuk ma a mi feladataink. Nemrégen valaki azt mondta: lényegében mindegy, hogy valaki „Egyiptomban” vagy „Babilonban” van fogságban, szabadulásra van szüksége.
Eszter idejében a zsidók már visszatértek Zorobábel, Ezsdrás és Nehémiás vezetésével. De nem mind. Eszter könyvében azokról van szó, akik nem tértek vissza.
A perzsa birodalom fura ura, Ahasvérus épp hogy elvált feleségétől, racionális érvek miatt, mindjárt bizonyos szépség-versenyt rendelt, hogy a megfelelő utódot kiválaszthassák. Akit kiválasztottak, az egy zsidó származású árva leány volt, Hadassa, más néven Eszter. Ebben az időben történt az első kísérlet a zsidók kiirtására, Hámán vezetésével.
A kiadott népirtó-rendelet miatt Mordokaj meglátogatta Esztert, és azt mondta: te is zsidó vagy. Te vagy a királynő. Te bemehetsz a királyhoz, hogy könyörögj a te néped megmentéséért. Mordokaj kérése a 14. versben a következőket tartalmazza: • ha e mostani időben te hallgatsz, • máshonnan lesz könnyebbségük és szabadulásuk a zsidóknak, • te pedig és a te atyád háza elvesztek. • És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?
Ebben tehát négy dologról van szó: egy elhárítani való felelősségről, egy felismerni való kiváltságról, egy elkerülni való tragédiáról és végül egy megragadni való lehetőségről.
I.
Az elhárítani való felelősség abban a megállapításban van, hogy „máshonnan lesz könnyebbségük a zsidóknak”. Szabadulás jönni fog egy más helyről. A szabadulás Isten felelőssége, mert ő nem fogja hagyni az ő népét elveszni. Lesz könnyebbségük a zsidóknak! Máshonnan! Na, már most, ez egy olyan lehetőség, amit el kell utasítani!
Erre lehet azt mondjuk: hihetetlen! Hogy ez a Mordokaj miket beszél!? Amennyire ezt emberileg látni lehetett, Eszter volt az egyetlen reménysugár. Mordokaj épp azért ment hozzá, hogy rávegye arra, hogy segítsen a zsidókon. Mi ugye nem így beszéltünk volna Eszterrel… Érzelmi nyomást gyakoroltunk volna rá… megindokoltuk volna… Talán azt mondtuk volna: Eszter, nincs senki más, aki segítene… Te vagy az egyetlen, aki bemehet a királyhoz… Nincs más szabadulási lehetőség… Minden tőled függ! De Mordokaj nem ilyesmit mond, hanem azt, hogy „Eszter, szeretném, ha segítenél, de ha nem segítesz, akkor majd segítni fog valaki más…”
Nem hangzik ez furcsának? Vajon mennyire győzne meg téged egy ilyen felszólítás: tartsd meg a bibliaórát, de ha nem tartod meg, akkor valaki más majd meg fogja tartani… Végezd el ezt vagy azt, de ha nem teszed meg, vannak elegen, akik majd megteszik helyetted… Ugye, mi nem így szoktunk beszélni. Mi talán azt mondtuk volna, hogy „Eszter, a te vállaidon áll a zsidók megmenekülése vagy elvesztése. Te vagy az egyetlen!” De Mordokaj nem mondja ezt, mert nem hiszi ezt. Mordokaj hitt Istenben (nem Eszterben). Teljesen bizonyos volt abban, hogy a szövetséges Isten meg fogja védeni választott népét. Ha Eszter nem segít, Isten akkor máshonnan fog szabadulást szerezni. Bizonyosan jönni fog a szabadulás! Nem veti Eszter vállaira azt a felelősséget, ami Isten kezében van.
Sajnos, néha meggondolatlanul szoktunk olyasmit mondani, hogy „Istennek szüksége van rád!” „Istennek nincsenek kezei, csak a te kezeid!” „Tied a nagy felelősség! Ha te nem mész, senki sem megy!” „Ha nem vállalod, senki sem fogja vállalni!”
Jegyezzük meg: Istennek nincs szüksége senkire és semmire! Ő önmagában teljesen elégséges és mindenható. Isten ügye biztos kezekben van! Ő tud szabadulást hozni máshonnan. Ő „embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködne…” (ApCsel 17,25) Ne végy tehát a válladra olyan felelősséget, amit az Úr nem adott neked! Hiába is szenvedsz, hiába is vergődsz… Nem kell az idegösszeroppanásig feszítened magad… Hála Istenek, hogy az Úr ügye sokkal biztosabb kezekben van, mintha a tiédben vagy az enyémben lenne! Az ő népének szabadulása Isten munkája. Ő fogja ezt elvégezni, bármilyen erős lenne is az ellenszél, és bármilyen módon támadna is a Sátán. Az ő gyülekezetén a pokol kapui sem vesznek diadalmat, mert a mindenható Isten hatalma őrzi őket az üdvösségre! (1Pt 1,5)
II.
Lássuk továbbá a felismerni való kiváltságot, amit abban a megállapításban találunk, hogy „e mostani időért jutottál királyságra”.
Mordokaj mintha azt mondaná Eszternek: „Nézd, milyen nagy változás ment végbe az életedben. Néhány hónappal ezelőtt egy nemzeti kisebbség része voltál, árva és fogoly. Most pedig, biztonságban, királynőként élsz a palotában. Nagy változás történt. Gondolkozz el: miért történt mindez? Csak azért, hogy te boldog légy? Csak azért, hogy jól tartsd magad a király asztalánál? Nem látod a tervet? Isten tervét! Van itt egy cél, és ez Isten célja! Kiváltságban részesültél, de csak azért, hogy másokat megmenthess általa!”
Isten bennünket a királyi család tagjává tett, azért, hogy másokat megmenthessünk. Használd a kiváltságaidat a legnagyobb felelősséggel. Királyi papság, szent nemzet vagyunk: ne tékozold el a kapott kiváltságokat. Talán a te életedben is történt egy nagy változás. Isten kegyelmének kiáradását tapasztaltad meg. Isten az Ő Szentlelkét adta. Tied a szabadság Krisztusban. Jézus gyülekezetének minden tagja testvéred és barátod. Szeretet vesz körül. Miért? Csak azért, hogy élvezd a Bibliádat és a kommentárokat a magad számára? Vajon miért nem fekszel valamelyik sánc alján, részegen? Nem vagy börtönben. Nem vagy fogoly. Miért? Azért, hogy kiváltságaidat használhasd. Ezt a kiváltságot neked kell felismerned! Akinek sok adatott, attól sokat követelnek. Mivel neked sok adatott ezért a felelősséged is nagy!
Pál apostol azt mondja: „annak okáért, kérlek titeket az Isten irgalmasságára”… A hangsúly azon van, hogy „annak okáért” – vagyis azért, mert a királyi család tagja lettél. Használnod kell azt, ami adatott neked. Úgy, mint Ézsaiás, aki látta Isten dicsőségét, és a porba hullva hallotta a hívó szót: kit küldjek el? Az ő válasza legyen a te válaszod is: itt vagyok, engem küldj!
III.
Harmadszor, látnunk kell az elkerülni való tragédiát is: „ha a mostani időben te hallgatsz, akkor te és a te atyád háza elvesztek”!
Eszter talán zavarban érezte magát, mint akit olyankor zavarnak, amikor senkit sem akar látni. Egy csendes délutánja volt, aztán jött ez az üzenet, ami felkavarta. Egy veszélyes kihívás. Áldozatot követelő felszólítás. Ez felborította a terveit, megzavarta a csendességét. Eszter talán azt gondolta, amikor férjhez ment, hogy többé nem lesznek problémák, aggodalmak, nehézségek… Aztán jön az Úr szolgája és azt mondja, hogy íme ez a te felismerni való kiváltságod…
Ha nem is mondja ki, gondolatában ott lehetett: bárcsak ne jött volna! Bárcsak ne jutottam volna ide! Egyszerűen, hagyj engem békén! De most választani kell! Jaj, én egyszerűen nem akarok tenni semmit! Békés és csendes életet kívánok! Hagyj engem ott, ahol vagyok! Azonban Mordokaj azt mondja, hogy nincs semleges talaj! Nincs más választási lehetőség! Nem teheted meg, hogy nem teszel semmit, és aztán tovább éled az életed. Ha e mostani időben te hallgatsz, akkor elveszel! Választanod kell: vagy hallgatsz Istenre, és megszabadítod az életed, vagy nem engedelmeskedsz Istennek, és elveszíted az életed! Harmadik lehetőség nincs! Talán rosszul érzed magad, hogy idejöttem ezzel az üzenettel, de ezzel előbb vagy utóbb szembe kell nézned. Ha ellene állsz Isten szavának, akkor szenvedni fogsz! Ha szót fogadsz Istennek, akkor megmenekülsz.
Hadd hívjam fel a figyelmeteket arra, hogy a Bibliaolvasás veszélyes dolog! Nem arról van szó, hogy nem kell olvasni a Bibliát, hanem arról, hogy az felkavarja az embert, az kihívást intéz felé, az döntés elé állít. Sokan azt mondják: én nem akarom ezt! Isten nem kérheti ezt tőlem…! De rá kell jönniük arra, hogy Isten épp azt kéri tőlük. Épp azt kell vállalniuk!
Sokszor aggódom azok miatt, akik azt mondják nekem, hogy „ez egy csodálatos prédikáció volt”. Ugyanis ha prédikálsz a megtérésről, a felelősségről, gondolva, hogy a hallgatók lelkiismeretét felébresztetted, furcsán hangzik, ha némelyek azt mondják: csodálatos prédikáció volt… Az nem csodálatos volt, hanem inkább felkavaró, elgondolkoztató, döntésre szólító beszéd volt! „Ha meg nem tértek ti is hasonlóképpen elvesztek!”
Vannak azonban olyanok, mint Eszter, akiket egy ilyen üzenet megállít. Míg ez üzenetet nem hallották, addig minden rendben volt. Ő is kényelemben élte életét, biztonságban érezte magát. Aztán jött az ige, és megállította. Próbálta lerázni magáról, elhárítani, elhessegetni… De ezt nem lehet megtenni következmények nélkül. Ez az, amit szeretnék felettébb kihangsúlyozni: nem lehet hallgatni következmények nélkül!
Lehet, van itt valaki, akihez már szólott az Úr, azt mondva, hogy „akarom, hogy az ige hirdetője légy”, „hogy lelkipásztor légy”, „hogy misszionárius légy”! Ilyen üzenet lehet fájdalmas, éles, felkavaró… Te egyszerűen el szeretnél bújni, hogy ne lásson senki, ne hallj senkit. Hagyjanak téged békén! De ez nem múlik el. Vagy elfogadod, vagy elutasítod. Ha elutasítod, akkor szenvedni fogsz. Nem utasíthatod el Isten igéjét, anélkül, kár nélkül. Veszélyes dolog ez! Valahányszor nem veszed komolyan Isten üzenetét, kárt okozol magadnak. Nem mondhatsz nemet Istennek, következmények nélkül!
Mordokaj valójában azt mondta: igen, egyik oldalon van egy kockázat: mi lesz ha vállalod ezt a felelősséget? A másik oldalon pedig egy sziklaszilárd bizonyosság van: ha nem vállalod, akkor elveszel! Most pedig választanod kell!
IV.
Végül, láthatjuk a megragadni való lehetőséget is, ami a következő szavakban van: „Ha e mostani időben te hallgatsz…” Ne hallgass! Szólj!
Ha te lettél volna Eszter helyében, lehet azt mondtad volna, hogy Mordokaj, te azt hiszem, tréfálsz… Bármikor érdemesebb lett volna élni, mint most. Ha választhattam volna a történelem idejéből egy másik időszakot, amikor élhessek, akkor bármelyiket előnyben részesítettem volna „e mostani idővel” szemben! Hogy mondhatod azt, hogy kiváltságos időben élek?
Tudjátok ki volt Ahasvérus? A történelem Xerxeszként tartja nyilván. Többek között arról is híres, hogy meg akarta hódítani Görögországot. Egy nagy katonaságot akart átvezetni a tengeren. Mérnökei pontom-hidat építettek, de amikor a katonaság át akart kelni, akkor a nagy vihar miatt a híd tönkre ment, és a katonák egy része megfulladt. Nos, mit tett ezek után Ahasvérus? Először is lefejeztette összes mérnökeit, akik a hidat építtették. Aztán odarendelte katonáit a tenger partjára, hogy bottal verjék meg a rakoncátlan tengert. Nos, aki ilyet cselekszik, ugye, nem biztos hogy 100%-ban megvan minden kereke… Ez eléggé irracionális cselekedet volt, nemde?
Mordokaj azt kéri Esztertől, hogy ehhez a királyhoz menjen be, és könyörögjön előtte a zsidók életéért! Ahhoz menjen be, aki már harminc napja nem hivatta magához, és akinek legjobb barátja ez idáig a vérszomjas Hámán volt! Eszter azt mondhatta: azt kéred, hogy menjek és kérjem a királyt arra, hogy változtassa meg a döntését, amit ő már rendeletben kiadott, miközben ő engem nem is akar látni? És mindenek felett azt mondod, hogy ez egy csodálatos lehetőség arra, hogy életben maradjak? Erre Mordokaj azt mondta: igen, így van. Ez a te időd. Erre voltál rendelve Isten örökkévaló tervében. Ha ezt nem teszed, akkor az életedet rontod el. Ez a te feladatod, és bármi mást tennél, soha nem leszel boldog. Ezért jutottál királyságra! Szólj és ne hallgass!
Talán te is szerettél volna máskor élni. Talán valamelyik ébredés idején… De Isten úgy döntött, hogy itt (Erdélyben!), a harmadik millénium határán, ilyen körülmények között élj… Ne akarj változtatni azon, amit Isten bölcs és szerető tervében megalkotott. Ez a te időd. Nem vagy rossz testben, rossz időben, rossz helyen. Isten nem téved. Vállald felelősségedet! Ez a te döntésed ideje! Engedelmeskedj Istennek, és az Úr meg fog áldani!
