Az ún. Kortárs Keresztyén Zene - 2. rész

Az ún. Kortárs Keresztyén Zene

(2. rész)

Az új ökuménia képviselője

A KKZ nagy népszerűségnek örvend nemcsak az evangéliumi gyülekezetek körében, mivel az énekek szövege hitelvileg híg és általános. Sőt, legtöbb esetben tévtanítást tartalmaz. A széles ökumenikus elfogadottság önmagában is meg kellene kongassa a vészharangot: hogyan lehet, hogy az ilyen énekekben és éneklésben megfér egymás mellet az igazság is és a hamisság is? Azt megértem, ha némelyeknek fülcsiklandozó zene kell és szórakozni akarnak. Rendben van. De legalább azt ne nevezzék istentiszteletnek! És ne hozzák be az istentiszteletre a szórakozásukban fellelhető érzékiséget!

A dicsőítés zászlaja alatt szégyenletes és erkölcstelen viselkedésformák jelennek meg: testhez simuló, provokáló ruhák, amelyek világi énekesnőket imitálnak, azokhoz hasonlító táncmozdulatokkal, ringatózással, kézlengetéssel, érzéki aurával. Nem beszélve arról, hogy mindez gyakran a tudat részleges vagy teljes kikapcsolását eredményezi.

Hamis testvériség az, amit a KKZ sugall! Testvérek csak Jézus Krisztus által lehetünk. Élményeket lehet szerezni megtérés és újjászületés nélkül is, de azoktól még nem válik senki Krisztus gyülekezetének tagjává.

A KKZ érzelem- és élmény-orientált

A fentebb említett KKZ érzelem- és élmény-orientált. Ez a szándék ott van a célkitűzéseik között: „segíteni az embereknek, hogy Isten jelenlétének megnyilvánulását megtapasztalják” (integritymusic.com), „vágyjanak találkozni Isten jelentlétével”, „lehozzák Isten jelentlétét” (SecretPlaceMinistries.org)… Vagyis, itt minden az érzelmekről szól! Megérezni, átélni, megtapasztalni, stb.

Az ilyen érzelmi állapot eléréséhez szükséges az erős ritmus és a hangerő. A dob, a basszus gitár, az elektromos hangszerek által generált fokozott erejű ritmus önmagában érzéki, és serkentő hatású. A rock zene „a legerősebb kábítószer a világon” (Steven Tyler [Aerosmith], Rock Beat, Spring 1987, 23. old.). Az élményorientáltságot nagyban segítik az ismételgetések is: ennek hipnotikus hatása van, főképp, ha az előbb említett erős ritmus adja az alapot.

Lehet van, aki erre azt mondja: de hát a hitünk megéléséhez érzelmek is párosulnak, nem? De igen. De nem azok vannak az első helyen, és az istentiszteleten nem azokra kell hangsúlyt fektetni. Legalábbis az Úr Jézustól ezt tanuljuk. Énekeinkben is Isten van az első helyen. Azután az Ő igéje, amelyre a hitünk épül. Énekeinkkel bizonyságot teszünk, hívogatunk, prédikálunk, és főképp Istent dicsérjük. Ha az ének üzenetét felváltja annak hangulata, akkor a sorrend felborul, és vele együtt minden felborul!

Hogyan vélekednek mások?

„Fogyasztói és materialista kultúránk számos evangéliumi hívőt arra csábít, hogy misszió helyett egy marketingre épített szolgálatot tegyenek magukévá. A hiteles, biblikus imádást gyakran a szórakoztató kultúra veszi át, ahol a technika és a személyes preferenciák helyettesítik az egyszerűséget, és foglalják el Isten központi helyét. Gyülekezeteink életmódjukban, imádásukban és kegyességükben világiak.” (Albert Mohler)

„Némely hívő-összejöveteleken a dalok nagy részében több a romantika, mint a Szentlélek. A szavak és a zene a libidót fokozzák: oly közvetlenséggel udvarolják körül Krisztust, mely elárulja, hogy totálisan tudatlanok a felől: ki is ő valójában. Nem az Isten szerint való imádat alázatos intimitását, hanem a testi szerelmes közvetlenségét találjuk benne.” (A. W. Tozer)

„Azt mondják nekem – mondja Tozer -  lekéstem a hajót. Én erre azt válaszolom: nem is akartam elérni. Nem kívánom azokat az örömöket, amelyek felizgatják a szentecskéket. Az a megtért playboy pedig, akit ti körülrajongtok, nem is annyira megtért, mint amennyire playboy. Az a kamaszízlés pedig, amelyet ti ajnároztok, nem Istent dicsőíti, hanem a kamaszt! És az érzéki dalok felkeltik a kamaszokban a szexuális vágyat még az Isten házában is.” Tovább azt írja: „várom már egy próféta megjelenését, aki rámutat e kenetteljes istentagadás posványára. Bizonyára nem fogják szeretni.”

Új tömlők?

Mondják, hogy az új bort új tömlőbe kell tölteni… De akkor ne a táncról és tapsolásról szóló igéket emlegessék, mert azok az Ószövetségben vannak! Az Újszövetségből ismeretlen a mai divatos ugrándozás, táncikálás, és zaj. Éneklésünk stílusát és tartalmát a Lélektől vezetett bölcsesség, az imádságos, gondolkozó, kulturálisan érzékeny, bibliai, Isten-központú, Krisztus-magasztaló, önvizsgálatra késztető lelkület kell irányítsa, nem pedig a divat és a szeszély.

Egyetértek azzal, hogy a hagyományos gyülekezeti énekléssel is csúfot lehet űzni a szent dolgokból. De a rockzene akkor sem az imaházba való, ha azt profi módon művelik! A KKZ koncertjei nem a világi fiatalokat vezetik be a gyülekezetbe, hanem a gyülekezet fiataljait vezetik ki a világba. Nem tisztít, hanem mocskol. Nem épít, hanem rombol. Nem Istent dicsőíti, hanem az embert szórakoztatja, és Istent gyalázza! Ez akkor is igaz, ha sokan megpróbálják manapság az ellenkezőjét bizonygatni nekünk.