2008. augusztus 9., szombat

Úrvacsora és szektás kizárólagosság

Míg a táborozási hetek folynak a Hargitán, legyen szó itt egy teológiai kérdésről, amellyel a médiákban, az utóbbi időben, újra meg újra szembesülni kellett.

Kezdem azzal, hogy a tavaly nyáron XVI. Benedek Pápa (Jozef Ratzinger) újra kijelentette, hogy a Római Katolikus Egyházon kívül nincs üdvösség... Ő úgy véli, hogy „ha az Egyház nem a Katolikus Egyház, akkor nem is nevezhető Egyháznak. Ha nem ismeri el a Pápa primátusát, akkor nem hívható ’Egyháznak’ és nélkülöznie kell az üdvösség eszköze(it)”. Az elv régi, ("Extra Ecclesiam nulla salus"), melyben a Római Katolikus Egyház egyedüli üdvözítő voltát hangoztatja, ám a II. Vatikáni Zsinat óta úgy tűnt, hogy a RKE véleménye mintha megváltozott volna... Azt gondoltuk, hogy a RKE végre belátta, hogy a mennyben nemcsak katolikusok lesznek, sőt, a katolikusok sem lesznek ott mind... Nos, nem látta be. A dolgok nem változtak semmit ezen a téren. Lásd: http://www.chick.com/bc/2007/church.asp

Újabban, az Ortodox Egyházban kerekedett valami hasonló vita, amikor Nicolae Corneanu temesvári érsek együtt járult az Úrvacsorához a görög katolikusokkal, és Sofronie Drincec, nagyváradi érsek pedig együtt osztott Úrvacsorát a katolikusokkal. Emiatt a két egyházi elöljárót majdnem kizárták az Ortodox Egyházból! A „szent” zsinat eldöntötte, hogy „nu este ingaduit unui ierarh, preot, diacon, monah, monahie sau credincios mirean din Biserica Ortodoxa Romana sa se impartaseasca euharistic in alta Biserica crestina. De asemenea, nu este ingaduit nici unui cleric ortodox sa concelebreze Sfintele Taine si lerurgii cu slujitorii din alte culte. Cei care nu se supun acestei hotarari pierd comuniunea cu Biserica Ortodoxa si, in consecinta, vor suporta sanctiuni canonice corespunzatoare starii pe care o ocupa in Biserica...” Lásd: http://www.culte.ro/DocumenteHtml.aspx?ID=2255
A dolgok odáig mentek, hogy a két eretnekséggel vádolt ("apostazie") püspök kizárását kérte Bartolomeu Anania, kolozsvári érsek, és társai közül sokan. Végül nem zárták ki őket, mert elfogadták "bűnbánatukat"... Ebben valószínű, hogy a tágabb látókörű Dániel Pátriárka véleménye döntő szerepet játszott.

Úgy néz ki, hogy a fő-fő "egyházak" mind szektásak lettek! Ugyanis, a kizáró jelleggel való fellépés a szekták egyik fő jellegzetessége (lásd: Jehova Tanúi).

Csodálkozhatunk mindezen, pedig a magyarázat nagyon egyszerű: ezeknél nem az úrvacsora teológiai jelentősége, üzenete, értelme, illetve az Egyház tagjainak lelkiállapota dönti el, hogy kik úrvacsorázhatnak: itt hatalmi harc folyik, és az erősebb meg akarja mutatni, hogy ennek a kérdésnek az eldöntése az ő hatalmában van!... Márpedig, egyik egyház „tradíciója” vagy „kánonja” sem lehet magasabbrendű a Bibliánál, ahol ezek a kérdések egészen más alapon vannak egyszer s mindenkorra megválaszolva. Az üdvösséget nem az egyház osztogatja, hanem az Üdvözítő Jézus Krisztus. Nincs üdvözítő egyház, csak Üdvözítő Jézus van!

A Biblia szerint azok járulhatnak a Szent Jegyekhez, akik megtértek, újjászülettek, bibliai hitükről vallás tettek, mégpedig a keresztség (bemerítés) vizében is, és Istennel és emberekkel békességben élnek. Aki ezen egyszerű és átlátható feltételeknek nem tehet eleget, az nem úrvacsorázhat. Eltiltását általában a gyülekezet közössége végzi, (ugyanaz, amely felvehette tagnak az Egyházba), de van, amikor a lelkipásztor is megtagad(hat)ja az úrvacsora kiszolgálását, ha arra nyomós oka van.

A keresztég (bemerítés) azért feltétel, mert a két „sákramentum” összetartozik: az úrvacsora is ugyanazt hirdeti, mint a keresztség: Krisztushoz tartozom, Ő az életem. Ha valakit meglehet keresztelni, akkor úrvacsorában is részesülhet. Ha nem kaphat úrvacsorát (mert [többek között] gyermek létére nem tudja megemészteni a bort és megrágni a kenyeret), akkor keresztségben sem részesülhet! Ez ilyen egyszerű. Aki pedig megtért, újjászületett, bemerítkezett és ennek megfelelő hívő életet él, az megkeresztelkedhet és úrvacsorázhat, akkor is, ha nem egy baptista vagy akármilyen egyház/gyülekezet tagja. Senki sem tilthatja el! Akit Isten befogadott, azt nincs jogában elutasítani senkinek. Isten gyermekei - kivétel nélkül mindannyian - az én testvéreim! Istennek egyetlen egy Anyaszentegyháza van, amely a "szentek közössége". Lelki közösséget csak azokkal vállalhatok, akik ehhez a közösséghez tartoznak, és ezek mind testvéreim. Áldjon meg titeket az Úr, testvéreim!