2009. március 12., csütörtök

Égöv és horoszkóp

Mivel az utóbbi időben többször megtörtént, hogy az állatövi jegyeket (a hónapok népi elnevezéseit) összetévesztették a horoszkóppal, szükségesnek látom, hogy az égöv ilyenszerű megnevezéséről írjak egy pár sort.

A Nap égövi pályáját (állatöv = zódiákus), az ősrégi időben 12 jegyre osztották, amelyek az ekliptika (nappálya) mentén egyenként 30° kiterjedésűek. Ezek a tavaszi napéjegyenlőség pontjától (március 21) kelet felé számítva, a következő sorrendben következnek egymás után: kos, bika, kettős (ikrek), rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas, bak, vízöntő és halak. Az első hat jegyet, amely a hosszúság 0° és 180°-a között fekszik, „északi”, a többi hatot „déli” jegynek nevezik.

Az északi félgömb telének kezdetén a nap a bak, a tavasz kezdetén a kos, a nyár kezdetén a rák, és az ősz kezdetén a mérleg jegyébe lép. Innen van az, hogy a bak (december 22-január 19), vízöntő (január 20-február 18), halak (február 19-március 20), kos (március 21-április 19), bika (április 20-május 20) és ikrek/kettős (május 21-június 21) jegyeket felszálló–, a rák (június 22-július 22), oroszlán (július 23-augusztus 22), szűz (augusztus 22-szeptember 22), mérleg (szeptember 23-október 22), skorpió (október 23-november 21) és nyilas (november 22-december 21) jegyeket pedig leszálló jegyeknek is nevezik.

Ezek a jegyek a hosszúság megjelölésére is alkalmazhatók, és a régebbi naptárakban a Nap és Hold járásának megjelölésére használták. Ha azt mondjuk, hogy „a Hold hossza 25° a bakban”, akkor ezt azt jelenti, hogy a Hold a tavaszponttól 9 jeggyel (9 x 30° = 270°) és 25°-kal azaz 295°-kal keletre áll.

A naptár ilyenszerű beosztását a kínaiak régtől fogva ismerik, de az itt vázolt állatövi rendszer káldeai eredetű lehet. Az elnevezések onnan származhatnak, hogy minden jegyhez az ekliptika valamely ugyanazon névvel jelölt csillagképe is tartozott, mely kétségen kívül az évszakokkal és ezekhez kötött teendőkkel állott összefüggésben. Megfigyelték, hogy a nap egyik-másik hónapban melyik csillagképben kel fel, és nevet adtak annak az időszaknak, amíg a nap azon a helyen jelent meg. Amint a Föld tovább haladt a Nap körüli pályáján, rendszerint 30 nap múlva újabb csillagképbe lépett, és az égöv más nevet kapott. Akár úgy is mondhatnánk, hogy a hónapok másféle megnevezései ezek, mert az ókori ember azt figyelte meg, hogy a Nap átlag 30 naponként más és más csillagképben kel fel. Isten maga rendelte úgy, hogy a Nap, a Hold és a csillagok legyenek a „meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek”. (1Móz 1,14) Tehát, ha azt mondanám, hogy a nyilas negyedik napján van karácsony, ez ugyanannyi, mintha azt mondanám, hogy december 25-én...

A precesszió következtében, melynek folytán a tavaszpont évente körülbelül 50 1/4"-cel nyomult nyugat felé, ma a jegyek már nem esnek össze az ókorban megfigyelt képekkel. Így például a kos jegye (részben) már a halak csillagképébe vándorolt, stb. (A föld precessziós forgása többek között azt jelenti, hogy tengelye nem egy helyben forog, hanem kilódul, mint a pörgettyű [pityere, pipirke vagy firizsnya] tengelye, és uniformizált számítással megközelítőleg 11.500 év alatt tesz meg egy teljes kört... Akkor kerül az Északi Sarkcsillag újra ugyanoda, ahol volt. A csillagok állása tehát lassú folyamattal változik, a precesszió miatt.)

Namármost, ebben idáig nincs semmi ördögi, üzleti vagy emberi dolog!

De teljesen más a helyzet a horoszkóppal, amely nagyrészt üzlet, bűnös hiedelem, és benne az ördög megtévesztése érvényesül! A horoszkóp arra a tévhitre épül, hogy a Nap, Hold, bolygók és csillagok állása, helyzete, és egyéb asztrológiai jellemzők egy adott pillanatban (például egy személy születése idején), meghatározzák az illető személy életét, jövőjét, sorsát, jellemét, betegségi hajlamait, stb. Az asztrológus (aki a horoszkópot felállítja – nem tévesztendő össze az asztronómussal, a csillagásszal) úgy véli, hogy az égitestek ha nem is okozói, de mutatói az eseményeknek... Mindehhez nagyfokú hiszékenység szükséges. Jó tudni, hogy a horoszkóp az ördög egyik hatékony ámítása, és ezzel hatást gyakorol mindazokra, akik hisznek benne. Épp ezért, mivel a sötétség uralmához tartozik, akik világosságban járnak, azoknak nincs közösségük azzal, ami sötét. A hívők sorsát nem a csillagok állása határozza meg, hanem a Jézus Krisztussal való személyes közösségük. Magától a naptár régies elnevezésétől nem kell felettébb vonakodnunk, de a horoszkóp/asztrológia tévtanításaitól már kell. Sőt, leplezzük le mindazt, ami hamis, és tagadjuk meg mindazt, ami bűn!

In memoriam id. Gáncsos György - 1921-2009

Tegnapelőtt temették Gáncsos György testvért, a kolozsvári gyülekezet volt diakónusát. Ameddig egészsége bírta, mindvégig a vezetőség tagja volt, nemcsak ottani lelkipásztorságom idején, hanem azelőtt is, évtizedekig.

Gáncsos testvér 1921. július 8-án született Solymoson (Balázsfalva és Nagyenyed között, Fehér megyében), és 1939-ben merítkezett be Szászmedgyesen. Ott abban az időben Dénes Ferenc testvér volt a lelkipásztor. Dénes testvérnek, Kulcsár testvérnek és nekem is, majd Mike Sámuelnek és Bálint Pálnak hűséges munkatársa volt, mindaddig, amíg lehetett. Bemerítése után öt évvel kötött házasságot Kilin Annával, Kiskapusról, és attól kezdve Kolozsváron éltek.

Átélte az imaház lerombolását 1959-ben, és a viszontagságos vándoréveket, amíg a monostori román imaházba járt a gyülekezet, 16 és fél évig. Azután az új imaház építése következett, ahol ugyancsak vezető szerepet vállalt, és a vele született képességével naponta szervezte, vezette a munkát. Mi 1988. augusztusában költöztünk feleségemmel és első lányunkkal együtt Kolozsvárra, és 11 évig szolgáltunk ott. Ez idő alatt, mint lenni szokott, voltak nézeteltéréseink is, de azokat testvériesen meg tudtuk oldani. Főképp a mindkettőnket jellemző kemény természetünk arra késztetett, hogy egyeztessük látásainkat. Ez nem volt mindig könnyű, de mindig volt rá készség és akarat.

A 89-es fordulat után sokféle kihívás elé néztünk: új gyülekezetek, körzetek születtek (Torda, Bágyon, Szamosújvár), és a Teológia is beindult 94-ben. A bentlakásra és osztálytermekre a lelkipásztori lakást használtuk, illetve az imaház könyvtárát. A konyhát és ebédlőt az imaház alagsorában működtettük. Ekkor már minden nap, reggeltől estig a Teológián dolgoztam. 92-től az új épületet is elkezdtük építeni az udvaron, amelynek befejezése évekig elhúzódott. Abban az időben a szövetség főtitkára is voltam. Kongresszusokat és országos Ifjúsági találkozókat rendszerint itt szerveztünk. Mivel egyre kevesebb idő jutott a gyülekezet megfelelő lelkigondozására, ezt ő is, én is nehezen viseltük. De ebben az időszakban is hűséggel állt helyt abban a küldetésben, amit az Úr a helyi gyülekezetben reá bízott.

Gáncsos testvér határozott ember volt, született vezető. Nem a mások fejével gondolkozott. Határozottsága és önállósága olyan tulajdonságok voltak, amelyekből egyre kevesebb van a mostani időben. A kilencvenes évek elejétől számomra szinte hiányzottak markáns, szálkás betűi a pénztárkönyvből, amikor azokat felváltotta a kerekebben rajzolt Varga Lajos testvér írása... Minden időben felelősen állt hozzá a gyülekezet ügyeihez és döntéseihez. Öregedő korában sem volt számára mindegy, hogy mi történik abban a közösségben, amelyet a szívén hordott. Ő maga így fogalmazott egy alkalommal, könnyes szemekkel: „A az Úr házához való féltő szeretet emészt engem!” (Jn 2:17)

Nemcsak a Magyar/Dohány utcai Imaház, hanem saját házának lerombolását is át kellett élnie. Attól kezdve a Herculane sétány 15. sz. toronyblokk földszintjén lakott. Amikor mi is blokkba költöztünk 1994-ben, a szobáink újra készített ajtóinak metszett üvegeit még ő maga vágta ki, és mattozta rájuk a Theologos logóját, saját kezével és felszerelésével. A Dohány utcai telek odaadományozása után mindeddig hiába reménykedett a Teológia épületének megépítésében... Pedig most már konkrét lépéseket is tettünk ennek megvalósításában. A Teológia visszajön még Kolozsvárra! A Dohány utcai épületnek a kolozsvári gyülekezet és a tágabb közösség is hasznát veszi majd! Sajnos, Gáncsos testvér ezt már nem nem láthatja meg... De ő rendíthetetlenül hitt az ígéretekben, miként Mózes, aki messziről meglátta az ígéret földjét.

Tavaly novemberben, amikor feleségemmel együtt meglátogattuk, még tudtunk beszélgetni vele. Betegségében felesége és gyermekei ott álltak mellette. Örvendek, hogy a hite megmaradt, és az Úr iránti szeretete nem lankadt még öregkorában sem. Gáncsos testvér hívő ember maradt, mindhalálig. Úgy váltunk el, mint barátok. A viszontlátásra, az Új Jeruzsálemben! Emléke legyen áldott!

„Ó, hogy elhullottak a hősök!” (2Sám 1,19)

Álljon itt néhány kép a Gáncsos testvér nevével fémjelzett időből.

Diakónussá avatása idején, 1965 december 13-án. Az avató bizottság tagjai: Dénes Ferenc, Varga János, id. Pap Károly, Gyülekezeti vének: ifj. Papp Károly, Bartók Albert, Máris Zsigmond, Oroszhegyi György. Diakónusok: Tóth György, Bódis Sándor, Gáncsos György és Perti Gyula. Jelen van még további két bizottsági tag (Miklós László és Kun József):
A Vezetőbizottság tagjai között (1976-1985) - Kulcsár Sándor lelkipásztor, Oroszhegyi György, gyülekezeti vén, Gácsos György és Bódis sándor diakónusok, Miklós László titkár, Szilágyi Dezső, Tóth Márton, Kun József, Torma Sándor, Kovács János és Balogh György:
Újra a Vezetőbizottság tagjai között, 1986-tól - Kulcsár Sándor, lelkipásztor, Dénes Ferenc, lelkipásztor, Gáncsos György, diakónus, Oroszhegyi György gyülekezeti vén, Tóth Márton, Kun József, Varga Lajos, Balogh György, Túrós László, Kulcsár Bálint és Kovács István:
A Magyar/Dohány utcai Imaház alapkövének letételekor, 1956-ban:
Az új Imaház építésekor, Oroszhegyi testvérrel, az alagsor készülő betonlemezén. Két vezető, a közös építésben:
Őrségváltás - 1982. május 2-án Kulcsár Sándor testvért iktatták be lelkipásztornak Kolozsváron. Gáncsos testvér Dénes testvért búcsúztatta: