Az Úr dicsősége betölti a templomot - Ez 43:1-12
Az Úr dicsősége betölti a templomot
Ez 43:1-12
n Az Ez 40-48 részeit sokan úgy
értelmezik, hogy ez az ún. „milléniumi templomról” szól.
v A korszakos értelmezésnek ez az
egyik gyengesége/Achilles sarka.
v Mint a többi prófétáknál, a
helyreállításról szóló reményteljes üzenet túlmutat a fogságból való
hazatérésen és a második templomon, a Krisztusban történő helyreállításra és az
Új Szövetségre.
I. Ebbe a Templomba visszatér az Úr dicsősége– 1-5. v.
n
Az Úr dicsőségének visszatéréséről olvasunk.
v
Legalább tizennégy év telt el Jeruzsálem pusztulása óta - Ez
40:1-2 – „Huszonötödik esztendejében fogságunknak, az
esztendőnek kezdetén, a hónap tizedikén, a tizennegyedik esztendőben az
után, hogy a város megveretett, épen ezen a napon lőn az Úr keze én rajtam, és
elvitt engemet oda. 2 Isteni látásokban vitt engem Izráel földjére,
és letett engem egy igen magas hegyre, s azon vala mint egy város épülete dél
felől.”
n Az Úr dicsőségének részletes
leírását az első részben találjuk. Majd a 10 részben, és a 11. rész végén le van
írva, hogy az Úr dicsősége eltávozott a templomból (és az országból),
megközelítőleg egy évvel a babiloni fogság előtt. Templom és ország nélkül!
v Nem csoda, ha Ezékiel mostani
próféciájakor a Babilonba vitt foglyokban ezek a szavak reményt ébresztettek.
v A látvány is csodálatos lehetett,
de az Úr szava lényegesebb volt a látványnál is (6. v.). A hűséges maradéknak
bátorításra van szüksége.
n A dicsőség visszatéréséről Zak
2:7-8 is szól: „7 Jaj Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon
leányánál lakozol. 8 Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsőség
után küldött engem a pogányokhoz, akik fosztogatnak titeket, mert aki
titeket bánt, az ő szemefényét bántja.
n A kapu kelet felé nézett…
v Ha valami északról jött, az
általában ellenkezett Isten céljaival (Jer 6:22. 13:20. 31:8. 50:9. 50:41. 51:48.
Ez 26:7. 39:2)
v Ami
keletről jön, az békét és helyreállást hoz (Ézs 2:6. 41:2. 43:5. Mt 2:1. 24:27.
Jel 7:2). Az Úr dicsősége azon a kapun tért vissza, amelyen eltávozott (Ez 10:17. 11:22).
n A korábbi figyelmeztetéseket
Izráel népe nem vette figyelembe, a város/templom pusztulásáról. Nem tértek meg
az Úrhoz. Úgyhogy Isten kitörölte őket onnan. 8/c. v.
v A fogság után viszont dicsőséges
jövőt ígér: visszatér az Úr dicsősége!
n
Arról
van szó, hogy testünk a Szentlélek Temploma - 1Kor 3:16-17. 6:19-20. Ez a
Templom Istent kell magasztalja. Minden Isten dicsőségét kell szolgálja.
v
Lásd: Ézsaiás 6. Lásd: a Szent Sátor – 4Móz
9:15-16, Salamon temploma – 1Kir 8:10-11, a Második Templom – Ezsd 6:1kk.
v
Mit
jelent a dicsőség? Elismerést, csodálatot, hódolatot, szeretetet,
alárendeltséget, engedelmességet, magasztalást, dicsőítést… Ezt kell adnunk
Istennek. Ez az Övé. Dicsőségét másnak nem adja.
n
A
Templomot betölti az Isten dicsősége, és a Templom ezt a dicsőséget tükrözi.
v
Ez
volt Dávid vágya, imádságai (zsoltárai) végén: Zsolt 72:19.
v
Erre
van szükség, mert „mindenki szűkölködik
Isten dicsősége nélkül” – Róm 3:23.
v
Jélzus
Krisztus megváltása folytán, a Szentlélek újjászülő munkája folytán valósul
meg.
n
Jézus
Krisztus Isten dicsőségének visszatükröződése – Zsid 1:3.
v
A
Szentlélek a dicsőség Lelke – 1Pt 4:14.
v
Nem
mi vagyunk dicsőségesek, hanem a dicsőség hordozói vagyunk.
v
“18 Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal
szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint
az Úrnak Lelkétől.” – 2Kor 3:18.
II. Ez a Templom az Úr örökkévaló lakása – 6-9. v.
n A 7. igeversben található ígérete
Istennek, feltételes: „Ahol lakom Izráel fiai között örökké”.
v Zak 2:10-12 kijelenti: 10 Örülj és örvendezz, Sionnak
leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr. 11
És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek és közötted
lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem. 12
És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön,
és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.”
v Ennek a próféciának a
beteljesedését a Zak 8:1-3 közli: „1
Majd szóla a Seregeknek Ura, mondván: 2 Ezt mondja a Seregeknek Ura:
Nagy gerjedezéssel gerjedeztem a Sionért, és nagy haragra gerjedtem ellene. 3
Ezt mondja az Úr: Megtértem a Sionhoz, és Jeruzsálem közepette lakozom,
és Jeruzsálem igazság városának neveztetik, a Seregek Urának hegye pedig szent
hegynek.”
n Titusz nem tette elhagyatottá a
templomot Kr.u. 70-ben, hanem lerombolta a már korábban elhagyatott/magára
hagyott templomot!
v Az Úr dicsőségének tényleges visszatérése
nemcsak a Második Templomba történt (Ezsd 6:1kk), hanem sokkal inkább a hívők
szívébe. Ők lesznek Isten Templomai, közösségileg pedig a Gyülekezet.
n Ezékiel apokaliptikus nyelvezetet
használ, amelynek értelmezéséhez ismerni kell ezt az irodalmi formát és az
általa használt jelképrendszert. Az Isten dicsősége, a gyógyító folyó, mely a
templomból ered, mind az Újszövetségre utaló képek, amelyek Jézus Krisztusban
valósultak meg.
v A dicsőség leírása hasonlított a
tűzoszlophoz, mely vezette őket a pusztában. Az ÚSz-i „templom” Isten
világosságát terjeszti (Mt 5:14-16). Vigasztaló üzenet volt ez, még akkor is ha
nem értették teljesen.
n Ezt látva, Ezékielnek csak egy
válasza lehetett: arcára borult (3. v.).
n Az új Jeruzsálemben/Isten
országában minden hívő tükrözte Isten dicsőségét.
v Isten kijelentette, hogy új
trónt, új helyet állít fel, ahol lakozni fog. Azok között fog lakozni, akik
hűségesek maradtak Hozzá. Ez állandó lakhelye lesz, amit emberek nem
fertőzhetnek meg.
v Ez a leírás titok maradt a zsidók
számára. Semmilyen hely nem tarthat örökké, amit emberi kéz készített. Nincs
olyan ember-alkotta tárgy, amit ne lehetne megfertőztetni. Itt Jézus Krisztus
megváltásáról van szó!
v Csak az Isten országába nem jut
be semmi tisztátalan, semmi megfertőztetett.
III. Ez a Templom Istenhez méltó élet követel – 10-12.
v.
n A képmutatókról is van megjegyzés:
közel laknak Isten lakhelyéhez, de falat építettek Isten közé és önmaguk közé.
Vallásos kinézetűek, de nem vetik alá magukat Isten dicsőségének. Hamis vallás
ez, Szentlélek nélkül.
n A Mózes törvényét felváltja a Ház
Törvénye, amit a megváltottak megtarthatnak. A Templom az ember szíve. Az új
Templom leírása ezzel a felszentelési mozzanattal zárul
n A Templomot mérő személy elvitte
a keleti kapuhoz, a templomot körülvevő helyről (42:15-20).
v
Isten
jelenléte megszenteli a helyet és a személyt.
n
Ez
a Templom az Isten tulajdona. Mindenekelőtt a teremtés jogán: ő teremtette, de
a megváltás jogán is – 1Kor 6:20.
v „Úgy számoljatok magatokkal, mint akik meghaltatok a
bűnnek és éltek Istennek” - Róm 6:11.
v Mint Istennek szolgái: Pál és Silás –
Lásd: Róm 1:1, Tit 1:1, Fil 1:1, Flm 1:1, Illés: 1Kir 18:36.
n
Az
erőd, tehetséged, időd, házad, pénzed, kapcsolataid, családod… minden az Úré!
n
Ennek
a Templomnak a dísze a szentség. Isten csakis szent helyen van jelen, ezért
szent életre van szükség.
v
Ő
nem lakik együtt a bűnnel!
v
Nem
„köztünk” van (pusztai vándorlás), még csak nem is „velünk” (karácsony), hanem
„bennünk”!
n
A
szentséget Isten jelenléte és dicsősége követeli meg.
v
„E hely nem egyéb, hanem Istennek
háza”… 1Móz
28:16-17. Ne legyen „egyéb” hanem templom! (Egyéb lehet: szónokterem,
kultúrház, divatház, stb…)
n
A
Szent Sátor Isten számára el volt különítve.
v
Míg
a többi sátorban azt tehettek, amit akartak, a Szent Sátorba nem akkor mentek
be, amikor akartak! Az „szent” (= félretett) sátor volt.
v
Ott
más edények voltak, más személyzet – minden szent volt = félretett és tiszta. „Lesztek nékem papok birodalma és szent
nép!” – 2Móz 19:6
n
„Hiszünk egy egyetemes anyaszentegyházban,
amely a szentek egyessége/közössége”
v
„Legyen szent és feddhetetlen” – Ef 5:26-27.
v
Fil
2:15-16 – „legyetek feddhetetlenek és tiszták…”
v
Isten
lelke a „szentség Lelke” – Róm 1:4.