Téves buzgóság - 2Sám 6:1-16. 20-23
Téves buzgóság
2Sám 6:1-16. 20-23
n
Mintegy
mottóként legyen előttünk ez a felhívás: „Lélekben
buzgók legyetek, az Úrnak szolgáljatok!” – Róm 12:11.
v Illés: „Nagyon buzgólkodtam az Úrért,
a Seregek Istenéért…” (1Kir 19:10 MBT) Az Úr azt mondja Illésnek, hogy
“Van tovább!...” Vissza kell mennie Júdába, Izráelbe, Szíriába, mert még
feladat vár reá.
n
De lehet
buzgólkodni az Úrért rosszul is.
v „Avagy érettem
buzgólkodol-e?” – 4Móz 11:29.
v Korábban láttuk a frigyláda körüli buzgalmat (1Sám 4-6).
v A frigyláda jelezte, hogy Isten uralkodik (lábainak
zsámolya – 1Krón 28:2), megbocsát (a fedele, vagyis a kegyelem királyi széke
felé hintették a vért, hétszer, 2Móz 16:14-15), kijelenti magát (2Móz 25:16-21.
5Móz 10:1-5).
n
Dávid és
a nép nagy buzgalommal kívánja felhozni a frigyládát Jeruzsálembe.
I.
Dávid buzgósága – pogány módra, melynek vége szomorúság.
n
Dávid
szeretné felhozatni a frigyládát a Dávid városába.
v Jó dolog ezt kívánni. 1Krón 13:3 – „Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek ládáját mi
hozzánk, mert a Saul idejében nem törődtünk vele.”
n
De új
szekérre tették! – a filiszteusoktól vették a módszert!
v Pedig Isten
megparancsolta, hogyan kell hordozni: 4Móz 4:15. 5Móz 10:8. 2Móz 25:13-14.
n
Olyan ez,
mintha világi dallamra és ritmusra írnánk kegyes énekszöveget… Nem illik rá,
mint ahogyan Dávidra sem illett a Saul páncélja.
v Isten parancsának
a semmibevétele ez.
v Úgy tesznek, mint Istennél is jobban tudnák, hogyan kell
Őt tisztelni.
n
Persze,
Isten népét gyakran megtéveszti az „új divat”…
v Mindig valami
újítás kell… Jeroboám bűne is ez volt.
n
Pál
apostol: Gal 1:14 – „És felülmúltam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett
rajongván atyai hagyományaimért.”
n Fil 3:5-6 – „Körülmetéltettem nyolcadnapon, Izráel
nemzetségéből, Benjámin törzséből való vagyok, zsidókból való zsidó, törvény
tekintetében farizeus, Buzgóság tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli
igazság tekintetében feddhetetlen voltam.”
II. Uzza
buzgósága – ismeret vagy engedelmesség hiányában, melynek vége halál.
n
Ilyen
volt Izráel buzgósága Pál apostol szerint – Róm 10:1-3.
v Baál papjai is
buzgólkodtak a maguk módján, Kármel hegyén. 1Kir 19.
v Saul is buzgólkodott az amelekiták ellen, csak épp nem
fogadott szót Istennek (1Sám 15).
v Nádáb és Abihú is önkényesen buzgólkodott – és meghaltak!
3Móz 10.
n
Nem minden
tudatlanságból fakadó buzgóság eleve rossz… Uzza jót akart!
v Dávid is jót
akart, amikor meg akarta építeni a templomot – 2Sám 7-ben. Isten mégsem engedte
meg neki.
n
Hogyan
kell történnie a buzgóságunknak, az Ige szerint?
v „Lélekben és
igazságban” – Jn 4:24.
v „Ékesen és jó renddel” – 1Kor 14:40.
v „Okos istentisztelet” – Róm 12:1-2.
v NEM „Magunkválasztotta istentisztelet” – Kol 2:23. Mk
7:7.
n
Kain
áldozata is többek között ezért nem volt kedves.
III. Mikál
buzgósága – bűnnel a szívében, melynek vége átok.
n
Nem úgy
van említve, mint „Dávid felesége”, hanem mint „a Saul leánya”. Ő az előbbi
dinasztia képviselője, aki nem tud azonosulni Dáviddal, és azzal, amit Dávid
tesz.
n
Mikál egy
tragikus szereplő.
v Története azzal kezdődik, hogy „megszerette Dávidot”
(1Sám 18:20), és azzal végződik, hogy „megutálta Dávidot az ő szívében” (2Sám
6:16). A két megjegyzés között végig kísérhetjük életének alakulását, amiből
megérthetjük mostani reakcióját.
n
Mikál
bálványokat imádott (1Sám 18)
v Itt is kényszerből
van jelen (2Sám 3:13). De nem vesz részt az ünneplésben – ő csak kritizálni
tudja… De azt tudja!
n
„Örüljetek
reszketéssel!” – Zsolt 2:11
