Isten Igéje és annak fogadása - Jer 36:1-16. 22-32.
Jer
36:1-16 22-32. (ApCsel 10:33b)
(Bibliaóra 2013. február 24-én)
n Júdát Joákim gonosz király vezette, aki Jósiás fia volt –
2Krón 36:5 – „Huszonöt esztendős
volt Joákim, mikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott
Jeruzsálemben; de gonoszul cselekedett az Úr előtt, az ő Istene előtt.”
n Lásd: 2Kir 24:1-4. és Dán 1:1-2
n Isten megparancsolta, hogy Igéjét írják le – 36:1-2.
I. Hogyan kaptuk
Isten Igéjét? (az ihletettség hitelve) – 1-8
n Az Ige Istentől származik, nem embertől. – 2. 4. 8. 10-11.
29.
n Hogyan jutott el hozzánk? – 17-18. (2. 4.) 1:9 – „És kinyújtotta az Úr
az ő kezét, és megillette számat, és monda nékem az Úr: Íme, az én igéimet adom
a te szádba!”
n Jeremiás beszéde = Isten
beszéde – 10-11 v. – „10 És elolvasta Báruk a könyvből Jeremiás beszédeit az Úr házában Gamáriának, az írástudó Sáfán
fiának szobájában a felső pitvarban, az Úr háza új kapujának nyílásában az
egész nép hallatára. 11 És
hallá Mikeás, Gamariának, a Sáfán fiának fia az Úrnak minden beszédét a könyvből.”
v „Az Úr Lelke beszélt általam, az Ő
szava volt nyelvemen.” (2Sám 23:2). De ezt
nem okkult módon: ahol a médium transzba esik, önkívületi állapotba jut, és
mechanikusan kénytelen írni vagy mondani, amit a gonosz szellem neki sugall…
v „Nem test és vér jelentette ezt ki neked, hanem az én Atyám.”
(Mt 16).
n Tekintélye van – 1Pt 1:21. Zsid 1:1-2.
2Tim 3:16. Ez nem ember szava, hanem Istené. 1Thessz 2:13 Gal 1:11-12
n A Szentírás azért adatott, hogy felfedje a bűnt – 36:2-3.
Róm 7:7 – „Mit mondunk tehát? A
törvény bűn-e? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a
törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná:
Ne kívánjad.”
n Ennek érdekében az Igét hirdetni kell - 2Tim 4:1-2; Tit.
1:9.
n A hirdetett Ige megtérést eredményezhet – Jer 36:3. 7. Tit
2:11-12. 2Tim 2:25-26 – „ha talán adna nékik az
Isten megtérést az igazság megismerésére, és felocsudnának az ördög tőréből”.
II. Hogyan fogadják
az Igét? – 1-8
n Báruk – engedelmes 8. v. Mt 7:21. 24-27.
n Vannak, akik úgy vélik, hogy ha részben engedelmesek, úgy is
kedvesek lehetnek Istennek.
n Jeruzsálem népe hallotta, de nem válaszolt. – 10. v. Ézs 6:9-10.
n A főemberek
megijedtek, de nem tértek meg – 13-16-19. v. Kíváncsiak voltak (15), megijedtek
(16), kérdéseket tettek fel (17-18), féltek a következményektől (19), mégsem
tértek meg (24). Mint Félix: ApCsel 24:24-25.
n Joákim király – teljesen ellene állt – Jer 36:20-26. Feldarabolta és
elégette! Üldözte a prófétát!
v A
Biblia megírása hasonló ahhoz, amit a transzformátorok tesznek az elektromos
árammal: beérkezik a magasfeszültségű áram, amit áttranszformálnak 220 Voltra,
hogy használható lehessen.
v Adás
mindig van, de akiben nincs a Szentlélek, annak nincs vevőkészüléke. Akinek
nincs Jézusba vetett hite, annak nincs antennája.
v Mindennapi
kenyér. Kétélű kard. Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!
n Hogyan üdvözülhetsz? Milyen az igazi imádat? Erkölcsös
viselkedés? – feldarabolják és elégetik!
n Vannak modern „írástudó kések”! – modernitás és
posztmodernitás. Emberek tanításai (Mt 15:6-9). Elcsűrés-csavarás (2Pt 3:16). Más evangélium (Gal 1:6-9). Engedelmesség
helyett önkény (1Sám 15:22-23).
n A Biblia mindezt túléli. Jer 36:27-28. 32. – „27 Szóla
pedig az Úr Jeremiásnak, miután a király megégette vala a könyvet és a
beszédeket, a melyeket Báruk a Jeremiás szájából írt vala, mondván: 28
Térj vissza, végy magadnak más könyvet, és írd bele mind az elébbi szókat, a
melyek az elébbi könyvben valának, a melyet Jojákim, a Júda királya megégetett.
… 32 Azért más könyvet vett Jeremiás, és adta azt Báruknak az
írástudó Néria fiának, és beírta abba a Jeremiásnak szájából minden szavát
annak a könyvnek, amelyet Jojákim, a Júda királya megégetett vala a tűzben. És
több dolgot is írának bele, hasonlókat az elébbiekhez.”
n Akik elleneállnak, elpusztulnak – 36:30-31 – „Azért ezt mondja az Úr
Jojákim felől, a Júda királya felől: nem lesz néki, aki a Dávid székébe üljön,
és az ő holtteste elvettetik nappal a hévre, éjszaka pedig a dérre. És
megbüntetem őt, és az ő magvát, és az ő szolgáit az ő bűneikért, és rájuk
bocsátom és a Jeruzsálembeli polgárokra és Júdának férfiaira mind azt a
veszedelmet, a melyről szólottam nékik, de nem hallgattak meg.”
n Jer 22:18-19 – „Azért ezt mondja az Úr
Joákimnak, Jósiás, Júda királya fiának: Nem siratják őt: Jaj atyám! Jaj húgom!
Nem siratják őt: Jaj uram! Jaj az ő dicsőségének. 19 Úgy temetik el, mint a szamarat, kivonják
és elvetik Jeruzsálem kapuin kívül!”
n Jn 12:48 – „Aki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, a ki őt
kárhoztassa: a beszéd, amelyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.”