A toronyépítés és hadviselés példázata - Lk 14:25-35
A toronyépítés
és hadviselés példázata
Lk
14:25-35
n Az Úr Jézus egy vízkóros
meggyógyítása után a szombatnapon való gyógyítás miatt került vitába a
farizeusokkal. Azután a lakomákon való elől ülésről tanított, ami után valaki
megjegyezte: Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában! Ennek kapcsán mondta el a nagy vacsoráról való példázatot,
ahol a meghívottak nem voltak méltók. Ezek után beszélt a tanítványság áráról.
n Az Úr Jézus úton volt Jeruzsálem
felé, és a kerethalál felé. Ám a tömeg úgy véli, hogy Jeruzsálem és a korona
felé tart! Jézust győzőnek tartják, és vele tartanak, hogy ők is győzzenek.
n Különleges módon, az Úr megállítja
őket, és közli velük, hogy a tanítványságnak nagy ára van, és aki követni
akarja Őt, az számolja fel a költségeket!
I. Számold
fel a költségeket! – szól a kívülvalóknak – 25-27. v.
25 Ment
pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:
26 Ha valaki
én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét, és
gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet
az én tanítványom.
27 És valaki
nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.
n Ez nem népszerű üzenet. Az a kísértés, hogy megtöltsük a
padokat és székeket minden áron. Lexust ígérnek minden garázsba és Rolexet
minden csuklóra. Az a kísértés, hogy ne kérjünk hűséget, hűséges támogatást,
hűséges imaházba járást, hűséget a házastárshoz, hűséget a vállalkozásban,
hűséget a szegények felkarolásában, és egyéb költséges elkötelezettséget. Azt
gondoljuk, hogyha nem kérünk sokat, akkor a látogatók visszatérnek.
n Azonban a magas mércéjű gyülekezetek magas mércéjű embereket
vonzanak, és az ő elkötelezettségük és hűségük vonzza az újabb tagokat!
n Az Úr Jézus nem ígérte, hogy a követése nem kerül semmibe.
Nem kínál könnyű utat. Nagy betűkkel írja fel az árat, hogy mindenki lássa.
n Jézus senkitől sem kér olyat, amit Ő maga ne vállalt volna.
Lk 9:51 szerint „eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy”, oda,
ahol tudta, hogy meg kell halnia.
n A farizeus házában egy kisebb csoporthoz szólott. De most a
nagy sokaságnak mondja! A sokaság lelkesedése fertőzött. Isten az első helyet
kéri az életedből, és ez a fajta tanítványság költséges.
n 26. v. – „Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját,
feleségét, és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét
is, nem lehet az én tanítványom.” A „meg
nem gyűlöli” kifejezés értelme nehézséget okozott némelyeknek. Meggyűlölni?
Hiszen a családtagokat szeretni kell! (Ef 5:25. 28). Rangsorolásról, előtérbe
helyezésről, különleges bánásmódról van szó.
v Mt 6:24 – „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket
gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat
megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.”
v Jn 12:25 – „Aki szereti a maga életét,
elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét, e világon, örök életre
tartja meg azt.”
v Jóáb 2Sám 19:5-6-ban, Absolon halála
után így beszél a fiát túlságosan gyászoló királyhoz: „Megszégyenítetted e mai napon minden te szolgáidnak orcáját, kik e mai nap
a te lelkedet megszabadították, és a te fiaidnak és leányidnak lelkeit, és
feleségidnek lelkeit, és ágyasaidnak lelkeit; Szeretvén azokat, akik téged
gyűlölnek és gyűlölvén azokat, akik téged szeretnek; mert kijelentetted ma,
hogy előtted a vezérek és szolgák mind semmik; mert tapasztaltam ma, hogy csak
élne Absolon, ha mi mindnyájan meghaltunk volna is ma, jobbnak tetszenék néked.
Azért most kelj fel, menj ki, és szólj kedvük szerint a te szolgáidnak…”
n
Tehát,
a „meg nem gyűlöli” kifejezés nem
család-ellenes kijelentés. Ez egy sémita hiperbola, egy költői túlzás. (Lásd:
Péld 13:24; 2Sám 19:6; 1Móz 29:30-33; Mal 1:2-3; 5Móz 21:15-17; Lk 16:13)
n
Manapság
a házassági és családi elkötelezettség hanyatlásának lehetünk tanúi. Ezek
voltak a legerősebb kötelékek. A mai ember nem akar semmilyen köteléket. Pedig
az Úr Jézus nem gyengíteni akarja a családi kötelékeket, hanem azt mondja, hogy
a tanítvány elkötelezettsége Mestere iránt még ennél is nagyobb kell legyen.
Nem szeretheted még a feleségedet, férjedet, gyermekedet sem jobban, mint
Krisztust.
n
A
tanítványság jele a szeretet, mindenki iránt, még az ellenség iránt is. Úgyhogy,
Jézus nem kérheti, hogy gyűlöljed legközelebbi hozzátartozóidat!
n Ugyanazt kéri, amit egyik követésére vállalkozónak mondott:
Lk 9:58 – „A rókáknak barlangjuk van, és
az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.” 60.
v. – „Hadd temessék el a halottak az ô halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd
az Isten országát.” 62. v. „Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint,
nem alkalmas az Isten országára.”
n Jézus azt ígérte, hogy az ilyen elkötelezettség meg lesz
jutalmazva: Lk 18:29-30 – „Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki
nincs, aki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy
gyermekeit az Isten országáért, Aki sokszorta többet ne kapna ebben az időben,
a jövendő világon pedig örök életet.” Itt azonban nem ígéretekről beszél, hanem
követelményekről.
n
Jézus
nem kér olyat, amit Ő maga nem tett volna meg.
v Jézus hallgatói tudták, mit jelent felvenni a keresztet
és úgy követni Őt.
II. Számold
fel a költségeket! – szól a tagoknak – 28-32. v.
- 28 Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni,
nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-e amivel elvégezze?
29 Nehogy
mindek utána fundamentumot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt
mindenki, aki látja,
30 Ezt
mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghezvinni!
- 31 Vagy valamely király, mikor háborúba megy,
hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy
tízezerrel szembeszállhat-e azzal, aki ő ellene húszezerrel jött?
32 Mert
különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a
békefeltételeket.
n
Lehetsz
Jézus követője, és nem fizeted meg az árát!
v
Egy
tanár egy volt diákról, akiről azt mondták, hogy a tanár tanítványa volt: „Lehet,
hogy részt vett az óráimon, de az én tanítványom
bizonyosan nem volt!”
n
Tag
vagy, és nem szolgálsz? Nem imádkozol? Nem adakozol? Nem teszel bizonyságot?
n
Amikor
elindultunk Jézust követni, csak azt tudtuk, hogy annak ára lesz. Az élet
mutatja meg mindenkinek, hogy mekkora ára lesz.
v Mint egy ház renoválásánál: 15-20%-al többet hozzá kell adni a
költségekhez, a kiszámíthatatlan dolgokra.
v 33. v. –”Ezenképpen azért valaki
közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.”
n Az Úr Jézus arra késztet, hogy ekkora
költséget számoljunk fel! Elítéli a bolond gazdagot, aki az anyagiakban bízott
(12:13-21), bíztatta tanítványait, hogy ne aggódjanak, hogy mit egyenek, és
mibe ruházkodjanak, mert a mennyei Atya gondjukat viseli (Lk 12:22-34), arra
kérte a gazdag ifjút, hogy adja vagyonát a szegényeknek (18:18-25). Nem
szolgálhatnak Istennek és a Mammonnak (16:13).
III.
Számold fel a költségeket! – szól a meghátrálóknak – 33-35. v.
33
Ezenképpen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az
én tanítványom.
34 Jó a só:
de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
35 Sem a
földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. Akinek van füle a hallásra,
hallja.
n
A sót
sok mindenre használhatjuk. Ilyenek a hívők.
v
A só
ízt ad az ételnek.
v
A só
konzervál. Megállítja a romlást.
v
A só
gyógyít. Lásd: 2Kir 2:21. Kol 4:6
v
A só
feloldja a jeget.
n
Abban az időben nem volt lehetetlen, hogy a
só elveszítse sós ízét. Mintha ki lehetne esni a kegyelemből!
