Ezékiel dilemmája - Ez 33:30-33

Ezékiel dilemmája

Ez 33:30-33

n  Ezékiel prédikálja Isten súlyos üzenetét. Nemcsak Jeruzsálem és Izráel ellen, hanem a többi népek ellen is kijelenti Isten ítéletét.

v  Hallgatói már eljutottak odáig, hogy nem ellenkeznek vele. Szívesen hallgatják. Olyan szépen beszél! Művészi és irodalmi érték minden kijelentése!

n  Azonban ennél tovább nem jutnak! Hallgatják, de nem cselekszik.

v  Értékelik a formáját, de nem a tartalmát! Mintha a csomagolás lenne a lényeg! Vagy a ház festése, színe lenne a lényeg!…

I. Folytassuk a szórakoztatást?

n  Próbáljunk meg mi is szórakoztatni…

v  De a világ sokkal jobban szórakoztat, mint mi!

v  A világ el van veszve! El. Van. Veszve! Amit Krisztusban kaptunk, az sokkal több, mint amit a világ adhat. De vannak, sajnos, akik ezt nem így érzékelik…

n  Mire utalok? Miről beszélek?

v  Farmernadrágról, pólóról és tornacipőről a szószéken? Szúrós hajról, úgymond, belőtt séróról?

v  Dicsőítő csoportokról és dobgépekről asz istentiszteleten?

v  Posztmodern, diszkó-zsargonokról a szószéken?

v  A régi énekek alagsorba való száműzéséről? Az orgona kiiktatásáról a zongora javára?

n  Igen, ezekről is. És még sok-sok egyébről.

n  De ne értsetek félre. Nem a farmernadrág és a dobgép a lényeg itt, hanem a mögötte álló felfogás. A világi gondolkozás. Hogyan ez kell a világi, megtéretlen hallgatóknak, akkor próbáljunk meg megfelelni nekik.

v  Drog-kultúra ez: a meglepő, az őrült, a kifordított lesz az, ami kívánatosnak számít!

n  Nincsenek a Sinai hegyen kihirdetett törvények arra nézve, hogy milyen alakú legyen a szakáll, hány decibel legyen az erősítés, milyen stílusú legyen az éneklés…

v  Itt van dob is, zongora is, orgona is, trombita is… Mindezeket szükség szerint használjuk is. Újra mondom: nem is az a lényeg, hogy van, vagy nincs, hanem a gondolkozás: a tartalom megváltoztatása, amely a formát kötelezően a maga képére idomítja.

n  Engedjük, hogy elkábítson és becsapjon a jelenlegi trendi gyakorlat? Merthogy most ez vagy az a menő, akkor tegyük azt?

v  Nem. A tavaly alapított gyülekezetnek lehet többszáz tagja, de még ha van is olyan, amit bizonyára jól csinálnak, nem a taglétszám a garancia arra, hogy minden jól van. (Mint ahogyan nálunk sem!)

II. Változtassuk meg a tartalmat?

n  Nemcsak a hitelveink azok, amelyek fontosak, és amelyekhez megalkuvást nem tűrően ragaszkodunk.

v  Fontos a generációk közötti kommunikáció.

v  Fontos a kívül valók elérése.

v  Fontos az új tagok felé való szolgálat. 

n  Nincs előírva az, hogy nem prédikálhatsz az élet menedzseléséről, a sikeres életről, néha. De erre építeni egy teljes szolgálatot biblia analfabetizmus! És a keresztyén hit elárulása.

n  Nagy a kísértés arra nézve, hogy megváltoztasd a tartalmat, lereszeld a sarkokat, hogy senkit se sértsen. Hogy mindenkinek megfeleljen.

v  Ez általában nagyon alattomosan kezdődik.

v  Eljön egy „kívülvaló” meghallgatni Ezékielt, az utcasarkon vagy a Kébár folyó partján. Kifejezi tetszését, hogy farmer nadrág, tornacipő meg póló van rajta, látszik, hogy nem az a bigott, konzervatív, szűk látókörű törvényeskedő… mint például az a Jeremiás ott Jeruzsálemben… Aztán a megfogalmazás, az alliteráció, a szófordulatok, a csattanós mondatok… Micsoda művészet!

v  És ha nem vigyáz, Ezékielnek tetszeni fog, hogy ennek a hippinek tetszik… Jól fog esni neki, hogy megdicsérték.

v  A következő nap elhozza barátnőjét, akivel együtt él… vagy kollégáját a nőgyógyászat abortusz osztályáról… vagy ivócimboráját… Ezékiel meg szolgálni szeretne feléjük, egyelőre anélkül, hogy megváltoztatná mondanivalójának tartalmát…

v  Csakhogy az történik, hogy két dicséret között, az egyik kiállít egy csekket, mondjuk, 10.000 dollárról… És a következő nap, amikor visszatérnek az istentiszteletre, és meg kellene mondani, hogy az élettársi viszony utálatos Isten előtt… meg hogy Isten ellene van a gyermekgyilkosságnak… és a részegeskedésnek… Ezékiel megpróbálja mindezt úgy csomagolni, hogy ne sértse meg őket…

n A kísértés túl nagy a megalkuvásra!

v  Hallgatói pedig szívesen hallgatják, mint egy jó hegedűst vagy énekest… Megcsodálják – de nem cselekszik.

v  Nagyon síkos ez a terület! Nagyon vigyázni kell!

v  Épp most olvastam, hogy Billy Graham legújabb üzenete is ezt tartalmazza népe felé: Amerika legnagyobb veszélye a felhígított evangélium, a „divatos” üzenet.

III. Változzon meg Ezékiel is?

n  A szolgálat ilyenszerű felfogása, az üzenet ilyenszerű megváltoztatása után már csak egy lépés, hogy Ezékiel is megváltozik.

v  Nem hisz többé a reá bízott üzenetben.

v  Nem próbálja megváltoztatni az embereke, hanem ő változik utánuk…

v  Nem tudja igazán, hogy mit kellene adnia, mondania a körülötte lévőknek.

n   Mivel a világ el van veszve, a kívül valók szabadulni szeretnének a kultúrájuktól, szokásaiktól.

v  Éppen ezért, őket sokkolja, amikor a gyülekezetbe érkezve ugyanazt találják (a világot), amiből szabadulni szerettek volna.

 ³⁰ És te, embernek fia, néped fiai beszélgetnek felőled a falak mellett s a házaknak ajtaiban; és egyik a másikkal szól, ki-ki az ő atyjafiával, mondván: Jertek, kérlek, és halljátok: micsoda beszéd az, a mely az Úrtól jő ki?

 ³¹ És eljönnek hozzád, ahogy a nép össze szokott jönni, s oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédidet, de nem cselekszik, hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkukra, szívük pedig nyereség után jár.

 ³² És íme, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat.

 ³³ De ha beteljesednek, mert íme, beteljesednek, megtudják, hogy próféta volt közöttük.