A királyválasztás üzenete - 1Sám 8:1-9
A királyválasztás üzenete
1Sám 8:1-9
<
A királykérés felfedi a nép állapotát, úgy
ahogyan a valóságban van.
v
Miközben
róluk beszélünk, mirólunk van szó!
I. Mennyire
lelkesedünk azért, ami Istent helyettesíti – 8:5-8
<
A királykérés nem volt bűn, önmagában –
lásd: 5Móz 17:14-20.
v
A
bűn inkább abban keresendő, hogy olyanok akartak lenni „mint a többi népek” – 8:5.
v
Mert
az 5Móz 17 világossá teszi, hogy Izráelnek nem
olyan királya lesz, „mint a többi népeknél”, mivel Isten fogja kiválasztani
(15a v.), izráeli lehet, nem idegen (15b v.), nem lehet nagy katonasága,
háremje, gazdagsága (16-17 v.), és Isten törvényének tisztelője kell legyen (18-20
v.)
v
Nem
a kérés tehát, hanem a kérés oka a
bűn. „Nem
téged utáltak meg, hanem engem utáltak meg, hogy ne uralkodjam felettük.” (8:7b)
<
Isten kiértékeli a királykérést. (7-8
v.)
v
1Sám
12-ben igazolva van a 8:7-8.
v
A. érvelés – Az
egyiptomi szolgaságban Istenhez kiáltottak, és Isten megszabadította őket.
(12:8)
v
B. érvelés – Izráel
elfelejtkezett az Úrról, és a bírák idején mindenféle elnyomásban volt részük.
De amikor az Úrhoz kiáltottak, megtérve, Isten Jerubbaált és társait küldte
szabadítóul. (12:9-11)
v C. érvelés – Izráel az ammonita Náhással
szembesül, aki erejét fitogtatja... Akkor azt mondták: „Semmiképpen nem, hanem
király uralkodjék felettünk, holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti
királyotok.” (12:12) Vagyis: nem volt kiáltás az Úrhoz szabadításért, hanem
helyette volt királykövetelés! Isten helyettesítése ez. Nem Istenben bíztak,
hanem egy másféle kormányzásban…
v Nem a monarchia
bűn, hanem a monarchiában való bizalom. (Zsolt 118:8-9. 146:3)
<
A 8. rész perspektívában:
v
A
12. rész a 8. rész magyarázata: a királykérés Isten elutasítását jelentette.
v
A
7. rész a 8. rész ellentétje: ott megtértek, hittek, imádkoztak, és király
nélkül is győztek!
v
A
4. rész a 8. rész párhuzama: itt királyban bíztak, ott pedig a frigyládában.
Mindkettő bálványimádás és Isten helyettesítése!
<
Bajunkban hajlamosak vagyunk mechanikai
megoldást keresni a lelki helyett!
v
Például:
Biztos, hogy a technikánkkal van baj! A módszer rossz!
<
Ahelyett, hogy Istentől várjunk
segítséget, inkább előírjuk, hogy miféle segítséget akarunk...
v
Előírjuk Neki, hogyan és mikor szabadítson
meg...
<
Isten néha megadja kérésünket, pedig
nem örül neki.
v
A
meg nem hallgatott kérések gyakran az Ő szeretetét mutatják – Zsolt 106:15.
v
Bajunkban
(12:12), helyzetükben (8:1-3) a királykérés logikusnak tűnik. Mégis, Isten
rossznak minősíti! Mert javaslataink lehetnek logikusak, értelmesek,
kivitelezhetőek – mégis istentelenek!
v
A
bálványimádást sokszor nehéz kimutatni. De Isten látja!
v
Sámuel
megtapasztalja, amit Mózes is, a próféták is, és Jézus is átélt: „Nem akarjuk, hogy ez
uralkodjék felettünk.” (Lk
19:14)
II. Mennyire
irtózunk a szentségtől (8:5. 19-20)
<
„Olyanok
lenni, mint a többi népek” – 8:5. 19b-20a.
v
Természet
szerint nem szeretünk különbözők lenni az Úrért (az Úr miatt).
v
Pedig
Isten előírta, hogy a király nem lehet olyan, mint a többi népeknél! (5Móz
17:15-20)
<
Izráel népe önmagában különböző, egyedi
volt. 5Móz 4:32-40.
v „Csak néked adatott
láthatóan tudnod, hogy az Úr az Isten és nincsen kívüle több!” – 5Móz 4:35
v
3Móz
19:2 – Különbözők legyetek, mert én az Úr különböző vagyok!” (Persze,
eredetiben „szent” van. De értitek, ugye, a lényeget?)
<
Miért is lenne másféle sikerszabályunk?
Másféle kinézetünk? Másféle beszédünk? Hűség a házasságban? Tisztaság a házasság
előtt is? Igazságot keresni a szegénynek? Segítség a szűkölködőnek? Lelkesedni
az istentiszteletért a szórakozás helyett? – Zsid 11:13-16.
v
Alexander
Maclaren: Az első lecke - megtanulni mellőzni mások szokásait!
<
„Hallgass szavukra;
mindazáltal tégy ellenük bizonyságot!” – 8:9.
v
Tudtukra
adta, mit jelent a király: elveszi... elveszi... (11. 13. 14. 16)
v
Gondoljatok
fiaitokra! Leányaitokra! Vagyonotokra!
v
Rabságért
kiáltotok, Egyiptomot kívánjátok vissza?
<
De a nép nem hallgatott Sámuel szavára –
(8:19).
v
Sámuel
hallgatott a szavukra (22. v.), de ők nem hallgattak Sámuel szavára (19. v.).
<
Az igazság ismerete és szeretete
között különbség van. Csak az utóbbi vezet az igazság iránti engedelmességre.
v
„És
akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának
leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével; Akinek eljövetele
a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy
nem fogadták be az igazságnak szeretetét
az ő idvességükre.” (2Thessz 2:8-10)
<
Úgyhogy
kérésünk esetleges elutasítása Isten irgalmáról beszél. Adjunk érte hálát!
III. Mennyire állhatatosan késztet Isten a megtérésre – 10:17-19 (20-21) -22-24. és a 12.
részben
<
Pedig Isten könyörtelenül ismétli a
szavakat, melyek valahogy nem illenek az ünnep keretébe... (10:18-19)
v
Mi
többet adunk az etikettre és a díszletre!
v
Sámuel
tudta, hogy hűségesnek lenni fontosabb, mint illedelmesnek lenni. Ezért, nem
azzal kezdi, hogy „Milyen jó benneteket újra együtt látni ezen az örömteljes
napon...”
<
Isten jobban szeret annál, minthogy
csak kedves szavakat mondjon! Könyörtelenül és állhatatosan ismételni fogja üzenetét, amíg
meghalljuk!
v
Hajlandó
elrontani egy kedves alkalmat, ha megtérésre vezethetne!
<
Sámuel végigvitte a választást, amíg a
sors egyetlen emberre, Saulra esett (20-21. v.)
v
A
legkisebb törzsből Benjáminból választott Isten, hogy megszégyenítse az erőseket
(9:21). Lásd: Bír 20-21.
<
Saul kijött a sorsoláson – de nem
találták! – 21b.
v
Mint
ahogyan a szamarakat sem találták... (9:4 kk)
v
Izráel
nem sikeresebb a király megkeresésében, mint Saul a szamarak megkeresésében!
v
A
központban Isten kijelentése van – 22. v.
v
Isten
népe teljességgel ki van szolgáltatva Isten szavának.
Befejezés:
<
Mindezek ellenére, Isten kegyelmes
(12:13-23).
v
Azért,
mert az Ő népévé választott. Ő az Atyánk!
