2013. november 17., vasárnap

A haszontalan szőlőtő - Ez 15:1-8

A haszontalan szőlőtő
Ez 15:1-8

n „Én vagyok az igazi szőlőtő” - mondta az Úr Jézus. Ez a kijelentése immár a hetedik az „Én vagyok” kezdetű mondásai közül. Az Atya munkáját is azonosítja: Ő a szőlőműves, majd a tanítványok helyzetét határozza meg: „ti vagytok a szőlővesszők”. Ennek a tanításnak fényében kell vizsgálnunk Ezékiel üzenetét, hogy megérthessük, miért jött az ítélet Izraelre.
v A Biblia gyakran használja ezt a hasonlatot, amit Ezékielnél találunk: Isten népe olyan, mint egy szőlő, az Úr szőlője. Az Ószövetség gyakran negatív értelemben említi e hasonlatot: a nemes plánta, a megművelt, gondozott szőlő megromlott, terméketlenné vált, haszontalanná lett, és megérett az ítéletre. Következik, hogy Isten elpusztítsa, kivágja, vadak martalékává engedje...
n A kivágott venyige két vége már megpörkölődött... Izrael országa is, Júda országa is ellenségtől ostromoltatik, északról és délről ellenség támad. Míg ép volt, akkor is gyümölcstelen volt, haszontalan, hiába foglalta a helyet. Most jön a jogos ítélet, a gyümölcstelenség következményeként.
n A szőlővessző, a venyige sorsáról szólnak ezek az igék, arról, hogy a szőlővessző rendeltetése a gyümölcstermés, aztán arról, hogy a gyümölcstelenség nem maradhat következmények nélkül, végül arról is, hogy a következményekben az Úr neve mindenképpen megdicsőül.

I. A szőlővessző rendeltetése a gyümölcstermés
n Kezdjük azzal az igazsággal, hogy a szőlővessző rendeltetése a gyümölcstermés.
n A példázatoknak értelmezési szabályai szerint nem az apró részletek túlhangsúlyozásában kell keresnünk az üzenetet, hanem az általános mondanivalóban. Ez a példázat pedig a gyümölcsözésről szól. Azt tanítja, hogy Isten arra teremtett minket, hogy gyümölcsöt teremjünk. Ez akkor valósul meg, ha meg van a személyes kapcsolatunk, közösségünk a „szőlőtővel”, Istennel. Úgy, ahogy a venyige nem teremhet gyümölcsöt, csak ha a szőlőtőkén marad, mi sem teremhetünk gyümölcsöt, csak ha Benne maradunk.
v János apostol nagyon szereti ezt a kifejezést, úgy az evangéliumban, mint a levelekben, hogy „maradjatok Őbenne!”, vagyis Jézus Krisztusban. „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek!” - mondja Jézus, vagyis csak akkor ér célba életünk, ha Vele élő közösségben vagyunk. Nélküle haszontalan, értelmetlen, hiábavaló minden erőlködésünk. Az élet is értelmét veszti, ha nincs Jézusban elrejtve.
n Gyümölcs helyett inkább eredményről szoktunk beszélni. Eredményt adhat egy gép, egy gyár... Gyümölcsöt viszont csak olyan valami teremhet, ami él. Itt pedig gyümölcsről van szó! Bennünk nincs élet, csak ha Őbenne vagyunk. „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek!” „Akié a Fiú, azé az élet! Akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.” Senki sem teremhet gyümölcsöt, ha nincs benne élet. Mit ér az élet, az örökélet bizonyossága nélkül? Az élettelen, megszáradt, megpörkölődött venyige, ami se épületfának, se bútorfának nem jó, még faszeget sem lehet belőle csinálni, nem jó semmire, csak a tűzre. Az Úr házához rendszeresen kellett fát vinni az áldozatokhoz, de venyigét nem lehetett vinni: az még oda sem volt jó. Talán abban az időben itt-ott lehetett látni, ahogy elégetik a venyigét a szőlőhegy szélén. Összegyűjtötték, tűzre vetették, elégették... Egyébre úgysem jó. Ilyen az az ember, akinek Isten szemével nézve gyümölcstelen az élete. Lehet nagyon eredményes, de mégis gyümölcstelen.
n Összegezve: a venyige egyedül arra teremtetett, hogy gyümölcsözzön, és ez akkor lehetséges, ha megvan a közösség, a kapcsolat a szőlőtővel. De ott a szőlőtőn maga a mennyei Szőlőműves metszőkésével körbejár, megtisztítja a termő vesszőket, hogy több gyümölcsöt teremjenek. Hogyan történik ez? Egy-két vagy három évre előre tekintve, tervezve, a szőlőműves metszi a szőlőt: ez a rügy teremni fog... a másik két év múlva fog teremni... a harmadik talán majd később! A többit irgalmatlanul (vagy éppen irgalomból!) lemetszi! A szőlőtőnek tíz, húsz vagy több sebéből is folyik, csorog a nedv... Talán fáj neki... Senkinek sem esik jól, mikor a „metszőkést” használja a Mester. De ahhoz, hogy termés legyen, metszeni kell.
v „Ti vagytok a szőlővesszők, az én Atyám a szőlőműves” - mondja az Úr Jézus. Kezében van az olló, ami gyümölcsöt nem terem, levágja, ami gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. Ha kiveszem életem gondoskodó kezéből, a terméketlen vadhajtások megfojtják a maradék életet és azzal a termést is.
n Gyümölcsöt vár tehát az szőlő Ura: várja, hogy valakit Krisztushoz vezess. „Emeljétek fel a szemeiteket és lássátok meg a tájékokat, hogy fehérek az aratásra. És aki arat, jutalmat nyer és az örök életre gyümölcsöt gyűjt.” (Jn 4,35-36) Az Úr várja, hogy áldozatot hozz országa ügyéért, hogy gondod legyen a szegényekre. Pál apostol a macedóniai és akhájai adakozást úgy viszi Jeruzsálembe, mint azok gyümölcsét. (Róm 15,28)
v A Római levél 6. részében arról szól az ige, hogy: „minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig, örök élet. Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig, az örök élet...” A megszentelődés és a szent életben való növekedés és megerősödés is gyümölcs. Minden lépés a lelkiélet terén, gyümölcs. A Lélek gyümölcse az! „Szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség és mértékletesség”. (Gal 5,22)
n Íme, ez a mi rendeltetésünk. De így van-e ez nálunk? Vagy inkább az érvényes reánk, mint a terméketlen fügefára: „három éve járok már ehhez a fához gyümölcsöt keresni, és nincs rajta... Azért vágd ki őt.” Jaj annak a venyigének, amelyet levágnak...

II. A gyümölcstelenség nem maradhat következmények nélkül
n Ugyanis, figyeljük meg, a gyümölcstelenség nem maradhat következmények nélkül: annyi befektetés, annyi munka után Isten jogosan várja el a termést! Mi az, amit meg nem tett az Ő szőlőjével? Mi az, ami kimaradt? Mit tehetett volna még a gazda, amit nem tett meg? Nem mondhatunk semmit. Minden elvégeztetett.
n Ha ennek ellenére terméketlenek maradtunk, ennek az lesz a következménye, hogy Isten tűzre veti a venyigét! Főleg ha már megpörkölődött fenn is, lenn is, mire lenne még jó? Hiszen addig sem volt jó semmire! Izrael haszontalan szőlővesszőit Babilon kemencéje várja...
v „Ha valaki nem marad énbennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad, és egybegyűjtik ezeket, a tűzre vetik, és megégnek. Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz néktek”. (Jn 15,6-7) Itt van a nagy feltétel: Ha!
n Van-e életed Krisztustól? Egyszer megszülettél erre a világra, de megszülettél-e Isten országa számára is? Van-e élő kapcsolatod Jézus Krisztussal? Akkor megvan a feltétel a gyümölcsözésre.
n Ha nem így van, akkor ez nem maradhat következmények nélkül: ítélet következik minden gyümölcstelen venyigére! Isten neve nem fog megszégyenülni: mások fognak gyümölcsöt teremni az Ő dicsőségére, a gyümölcstelen vessző pedig az ítéletben dicsőíti meg az Úr nevét.

III. A következményekben Isten neve mindenképpen megdicsőül
n Igen a következményekben Isten neve mindenképpen megdicsőül: akár a gyümölcstermésben, akár az ítéletben.
n Először a gyümölcstermésben: „Abban dicsőíttetik meg az én mennyei Atyám, ha sok gyümölcsöt teremtek”. Mert a gyümölcs Isten munkája, ezt Ő cselekszi bennünk, ez Isten dicsőségére van. Pál plántál, Apollós öntöz, de Isten adja a növekedést! (1Kor 3,6) A venyige önmagában semmi, csak a szőlőtővel közösségben teremhet gyümölcsöt, és ez Isten dicsőségére van.
v Ha egy ember megtér, az Isten műve, bárkit használt eszközül. Ha valaki újra odaszánja magát, új életet kezd, ez Isten csodálatos műve, csoda! Az Úré legyen e dicsőség!
n De ha a gyümölcsözésben nem, akkor az ítéletben dicsőül meg az Ő neve. Ott majd megtudják, hogy Ő az Úr, aki dicsőségét másnak nem adja. Egyiptom és Babilon, velük együtt Izrael meglátja majd, hogy egyedül Istené lehet a dicsőség.

n Imádkozzunk: Uram, segíts megismernem rendeltetésemet, célomat a földön! Kérlek, tisztíts meg engem, metszőkésed hadd vágjon mélyen belém, ha szükséges, csak tégy termővé engem! Akkor is, ha fáj, tisztíts meg, és minden gyümölcse életemnek legyen a Te dicsőségedre!