Az igaz ember hite által él - Hab 2:1-4

Az igaz ember hite által él

Hab 2:1-4

¹ Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.

² És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.

³ Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet, és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jönni, nem marad el!

⁴ Íme, felfuvalkodott, nem igaz őbenne az ő lelke; az igaz pedig az ő hite által él.

n Elhatározás kérdése, hogy hitben vagy látásban fogunk-e járni?

I. A kijelentés átvétele – 1. v. – „őrhelyemre állok”

1 Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.

n Bízd az Úrra a gondjaidat! Nem csak imádkozz, hanem hagyd ott, bízd rá!

v  Nem egy fizikai őrhelyre kell gondolni, hanem egy belső, szívbeli készülődésre, egy lelki vigyázásra, egy lelki állapotra.

n Várj választ Istentől! Ez különbözhet attól, amit szeretnél, de az lesz jó, amit Isten szól.  

v  A hívő ember kötelessége, hogy üzenetet nyerjen Istentől – 1. v.

n Mennyei üzenet nélkül az ember nem tudhatja, merre tart, mi célból él. Mert a bűn miatt elhomályosodott a mi lelkünk, érzéketlenek lettünk a bűn miatt Isten szavára, a vele való közösségre. Ezért jött az Úr Jézus, hogy ezt a nagy szakadékot áthidalja áldozathalálával. „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek!” De hogyan hallhatja meg az ember ezt a hangot? Csak akkor, ha őrhelyére áll és megáll a bástyán és figyel, mit szól hozzá Isten.

II. A kijelentés továbbadása – 2-3. v. – „írd fel e látomást”

² És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.

³ Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet, és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jönni, nem marad el!

n A hit jutalmat nyer.

v  A hívő ember kötelessége, hogy üzenetet továbbítson Istentől – 2. v.

v  Adjunk hálát azért, hogy szavát megörökíttette a Bibliában.

n A jó hírt, amit mi is kaptunk, tovább kell adni. Gal 1:10 „hogy kijelentse az Ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel.”

v  Mi a prófécia? – Isten kijelentése az embernek. – 2Pt 1:19-21 – „És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; ²⁰ Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. ²¹ Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.

v  Jövendő kijelentése.

v  A prófécia beteljesedése.

III. A kijelentés tartalma – 4. v. – „az igaz ember hitből él”

n A tény, hogy ez az ige 4x van megörökítve a Szentírásban, elég bizonyíték arra, hogy nagyon fontos igazságot akar közölni velünk: itt, Róm 1:17, Gal 3:11, és Zsid 10:38.

n Emiatt sokszor kell erről prédikálni: Fil 3:11 – „Ugyanazokat írni néktek én nem restellem, tinéktek pedig bátorságos.”

n A Bibliában két fajta életről olvasunk. Élni látás szerint, és élni hitből. Az igaz ember mindkettőt megkóstolta. Volt idő, amikor az igaz ember, látás szerint élt és járt, de most, miután látta, hogy e világ ábrázata elmúlik, hogy rabja a bűneinek, bűnbánat, megtérés után, megkapta a hit ajándékát, és most már hitben jár. És ez a hívő ember egyik élet mottója: az igaz ember hitből él.

n De miért mondja ezt Habakuk?

n Voltak olyan nehéz körülmények, amikbe a hívő zsidók kerülhettek, de még ilyen nehéz időkben is, az igaz ember hitből él.

n Mert az Istenben vetett hitük lesz az igazi, valódi támasz az életükben.

n Az igaz ember hitből él akkor, amikor a vallás hanyatlik, a lelki élet sorvad az emberek között. Amikor az emberek egyre kevesebbet állnak az őrhelyükre, kihal az imádkozás a személyes és közösségi életünkből, olyankor a hívő ember hitből él. Olyankor a hívő ember, ha senki más nem teszi is, de ő vigyázz és keresi Istent, és imádkozik és sóhajt.

n Habakukkal együtt mondja: Hab 3:2 – „Uram, hallám, amit hirdettél, és megrettenék! Uram! Évek közepette keltsd életre a te munkádat, évek közepette jelentsd meg azt! Haragban emlékezzél meg kegyelmességről!”

n Az igaz ember hite által él, ami azt jelenti, hogy ez a magatartás ellentétes a felfuvalkodott, büszke magatartással.

v  A hívő ember egy alázatos ember. Nincs benne büszkeség és nem felfuvalkodott. Szent Ágostontól mikor kérdezték, hogy ő mit tenne a keresztyén hitvallomás első gyakorlati alkalmazásai közé, azt mondta: alázat, alázat, és alázat.

v  Nem létezik olyan, hogy büszke hívő. A hívő ember olyan, mint a legkisebb virág, amelyik elsőnek jelenik meg tavasszal, és engedi, hogy a nap sugarai rá ragyogjanak, de még így is ott áll csendben és jó illatot árasztva a nagyobb virágok között. Jak 4:6 – Isten a kevélyeknek ellene áll, de az alázatosoknak kegyelmet ad.

v  A hívő ember egy igaz ember. Az igaz ember pedig hitből él. Hívőnek lenni és igaznak lenni, egy és ugyanazt jelenti. A hívő igaz saját magával szemben, igaz másokkal szemben, és igaz Istennel szemben is.

v  A hívő ember egy bizalomteljes ember. Nem gyanakvó. Ő hitből él. Hogy milyen ez a hit, azt a Zsid 11 leírja pontosan: „a hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek.”

n Ebből a meghatározásból, négy dolgot figyelünk meg a keresztyén hit jellemvonásai közül.

v  Azok a dolgok, amik felé a hitünk tekint, azok láthatatlanok. A nem látott dolgokról való meggyőződés. Mert nem azokra nézünk, amik láthatóak, hanem amik láthatatlanok. Hozzunk olyan döntést az év elején, hogy nem a láthatókért fogunk küzdeni, hanem a láthatatlan lelki kincsekért. Mert csak akkor hívhatjuk magunkat hívőknek, ha ezt tesszük.

v  Azok a dolgok, amik felé a hitünk tekint, azok nagyon remélt dolgok. A reménylett dolgok valósága. Ha láthatatlan, akkor reméljük, hogy egy napon látható lesz. Hisszük ezt? Reméljük ezt igazán? Hogy egy nap a szentek társaságában leszünk, az áldott Úr Jézus jelenlétében, az örökkévaló és szerető Atya jelenlétében. Reméljük ezt igazán? Ezt a reménységet táplálni kell magunkban!

v  Hitünk a láthatatlan dolgokat láthatóvá teheti már itt ezen a földön. Igaz életet a hívő ember csak úgy élhet, ha hit által magunkévá tesszük a láthatatlan, lelki áldásokat. Hit által élhet az ember egy igaz életet.

n Ezért mondja Habakkuk, hogy az igaz ember hitből él. Látnia kell azt, aki láthatatlan!