A hit pajzsa - Ef 6:16

A hit pajzsa

Ef 6:16

„Mindezekhez fölvevén a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok.”

A lelki fegyverzetet az Úr fegyvereinek nevezi az Ige, mert ezeket Isten biztosítja számunkra a lelki harcban. Mindazok, akik közel kerülnek Jézushoz, azokhoz közel kerül az ellenség is, amely ellen harcolniuk kell.

A felsorolás közepén találjuk a hit pajzsát. Bizonyára nem másféle hit, hanem az üdvözítő hit pajzsáról van szó. Ugyanis, nem minden hit üdvözít. Sokféle hit van, de csak az üdvözítő hit által lehet legyőzni a világot és a Sátánt.

Már a zsoltárok könyve is pajzshoz hasonlítja a hitet (Zsolt 18:2. 28:7. 91:4. 115:9-11).

Ez a mondat azzal a szóval kezdődik, hogy „mindezekhez”, vagyis „mindezek fölé”. Azért van a pajzs a középen említve, mert a hit a lelki fegyverzet központi alkotóeleme. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni.”(Zsid 11:6) Az összes fegyverek közül a hitnek mindenképpen ott kell lennie, mint legfontosabb védőfegyvernek. Az öv, a páncél és a sisak nincs részletezve, hogy hogyan véd, de a pajzsról kijelenti, hogy ezzel „ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok.” Ez nem azt jelenti, hogy a többi védőfegyver fölösleges, hanem azt, hogy azok csak a hittel együttműködve érvényesülhetnek.

I. A hit – „fölvevén a hitnek pajzsát”

Először is, tegyük fel a kérdést, hogy mi a hit? Mire való a hit? Az ige így határozza meg a hitet: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” – Zsid 11:1.

Szemléltetésként, olyan ez, mint amikor a virágkertészek gyönyörködnek a virágokban télnek idején, amikor azok még ki sem látszanak a hó alól. De ők tudják, hogy azok a szép virágok már léteznek, ott vannak valahol a hó alatt, és nemsokára mások is látni fogják azt. Mivel ők túllátnak a télen, át a tavaszba, ezért már tél idején is gyönyörködni tudnak a virágokban.

Tudnunk kell, hogy a valóság és a valóság észlelése között mindig feszültség van. Nem észleljük mindig a teljes valóságot. A valóság több annál, mint amennyit mi észlelünk. Ezért ha valamit még nem észleltünk, az még nem bizonyítja azt, hogy nincs. Van egy szellemi része is a valóságnak, amit csak hitünk által észlelhetünk. Így a hit a megismerés egyik formája lesz, mert a szellemi valóságot csak hitünk által ismerhetjük meg.

A tények önmagukban érvényesek, attól függetlenül, hogy észlelik-e azokat vagy sem. Ha valaki tagad egy tényt, az még nem jelenti azt, hogy az nem létezik. A tényeket néha jól észlelhető dolgok jelzik, de azok a jelek nélkül is éppannyira érvényesek. Nem azért pirkad, mert szól a kakas, és nem azért fúj a szél, mert mozognak a falevelek.

A szellemi valóságot, mint láthatatlan tényt csak úgy észlelhetjük, ha olyanok leszünk, mint egy kisgyermek: ha leszállunk az alázat és engedelmesség legalsó lépcsőjére. Az alázatosoknak Isten kegyelmet ad, és valósággá válik számukra a láthatatlan. Isten kijelentéséből értesülnek a láthatatlanok felől, azokat elhiszik, és alázatban maradva meg is tapasztalják. „Te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj!” (Róm 11:20)

Hit által lehet komolyan venni azt, ami érzékszerveinkkel még nem észlelhetünk. A hit ismeret, bizalom, és engedelmesség együttvéve. Elmémmel megismerem és elfogadom a Biblia kijelentéseit, majd erre az ismeretre rábízom magam, amelyből engedelmesség fakad. Engedelmesség nélkül a hitem nincs kipróbálva: e nélkül a hit nem hiteles. „A hit a remélt dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”

II. A pajzs – „fölvevén a hitnek pajzsát”

A római katonák kétféle pajzsot használtak: egy kisebb átmérőjű, kör alakú pajzsot, és egy nagyméretű, ajtó nagyságú pajzsot, amelynek tartásához nagyobb erő kellett, de az megvédte a katonát, tetőtől talpig. Itt az utóbbi, nagyméretű pajzsról van szó: „Mindezekhez fölvevén a hitnek nagyméretű pajzsát”… Ez a pajzs az egész testet védte. A lelki fegyverzet többi összetevői csak egy-egy testrészt védtek: a sisak a fejet, a saru a lábat, a mellvért a mellkast, de a pajzs az egész test védelmére szolgált. Ilyen szerepet tölt be a hit is lelkünk számára: általa mindenestől védve vagyunk: „Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jó voltoddal, mint egy pajzzsal.” (Zsolt 5:13) A test minden testrésze élvezi a hit pajzsa által nyújtott védelmet.

Az Úr Jézus földi élete során többször azt kérdezte: „Hiszel-e te az Isten Fiában?” (Jn 9:35) „Hiszed-e ezt?” (Jn 11:26) Volt, akinek megdicsérte a hitét: „asszony, nagy a te hited!” – mondta a kánaánita asszonynak (Mt 15:28), „a te hited megtartott téged” – mondta a bűnös asszonynak (Lk 7:50), „ilyen hitet még az Izráelben sem találtam” – mondta egy római századosról (Lk 7:9). A Zsid 11-ben a hit hősei vannak felsorolva, akik mind olyan emberek voltak, akik a hitet első helyre tették. „Mindezek fölé fölvegyétek a hit pajzsát!”

Azért tartotta ilyen fontosnak a hitet, mert csak ez által vagyunk képesek használni a fegyverzetünk többi részeit. Hit nélkül egyik sem ér semmit. Higgy!

A hitre azért van szükség, mert a kísértő arra akar rávenni, hogy kételkedj. A kételkedés ellen pedig védekezni kell. A védelmet a hit pajzsa biztosítja. Ha nincs ott a hit, akkor kételkedni kezdesz Isten ígéreteiben, szeretetében, létezésében… Hit nélkül a kételkedés kérdései kicsíráznak: „csakugyan azt mondta az Isten?” A hit pajzsának védelme nélkül a hívő elbizonytalanodik. Az ellenség ilyenkor a hiúságodra apellál: csak te vagy képes kételkedni. Kérdőjelezz meg mindent! Bizonyos vagy abban, hogy Isten igéje a Biblia? Bizonyos vagy abban, hogy Isten szólott hozzád az ige által? Bizonyos vagy abban, hogy Ő jót akar neked? Bizonyos vagy abban, hogy van értelme az imádságnak? Bizonyos vagy abban, hogy megbocsáttattak a bűneid? Bizonyos vagy abban, hogy örök életed van? Amikor a kételkedés kérdései megrohannak, olyankor használd a hit pajzsát! Tartsd magad elé, és ragaszkodj ahhoz, amit, és Akit igaznak ismertél meg! Igaz, hogy a kételkedés a megismerés egyik rugója, de a hit meg a másik rugója! A hit az Isten kijelentéseit igaznak tartó ismeret.

Lássunk egy néhány igét, amely erről szól: „A mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek erősségek lerontására, lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtve minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak!” (2Kor 10:4-5)

„Meg van írva: elvesztem a bölcsek bölcsességét és az értelmesek értelmét elvetem. Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol van e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-e Isten e világának bölcsességét? Mert minekutána az Isten bölcsessége által nem ismerte meg a világ a bölcsesség által az Istent, tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.” (1Kor 1:19-21)

Okos ember is lehet hívő, de gőgös ember sajnos, nem lehet. Addig, amíg nem képes meghajolni Isten igazsága előtt, nem képes Jézus Krisztus által látni a világot. Alázat nélkül nem lehet megismerni a titkokat, mert a bölcsek és értelmesek elől el van rejtve, és csak a kisdedeknek jelentetik ki (Lk 10:21).

III. A pajzs használata – „amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok”

A nem látott dolgokról való meggyőződés a hívők számára nagyon sokat jelent. A hívők nem álmodoznak, nem tétlenek, hanem komolyan veszik a láthatatlan világot! Ezért tudnak a látható világban is jobban helytállni. De hogyan teszik ezt? Hogyan használják a hit pajzsát?

A Bibliában találunk néhány példát erre. Ezékiás idejében, Kr.e. 700 körül, körülvette az asszír sereg Jeruzsálemet. Ézsaiás odament Ezékiás királyhoz, és közölte vele, hogy kétség nélkül megszabadítja őket az Úr. Persze, ez akkor képtelenségnek tűnt. De Ezékiás készpénznek vette az Úr üzenetét, és néhány nap múlva eltűnt az ellenséges csapat a falak alól. Így kell használni a hit pajzsát!

Pál apostolnak az mondta az Úr Korintusban, hogy „én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban” (ApCsel 18:10). Persze, a sok nép még nem volt sehol, csupán üldözés és kudarc. De az apostol hitt Istennek, és ott maradt másfél évet prédikálni – és Isten ígérete valóra vált. A hit komolyan veszi Isten kijelentéseit és engedelmeskedik azoknak.

Nóé építette a bárkát – egyedül Isten szavára támaszkodva (1Móz 6:22).

Jósafát így imádkozott: „Nem tudjuk, mit cselekedjünk, hanem csak te reád néznek a mi szemeink.” (2Krón 20:12) Nagy szabadulásban volt részük.

Nos, így véd meg a hit pajzsa a lelki harcban, a gonosz nyilainak záporában. Mikor hittel elfogadtad Isten kijelentett igazságait, azok valósággá válnak számodra. Az Isten igéjébe vetett hit olyan védelem, mintha egy óriási pajzs fedezékében lennél: a gonosznak minden tüzes nyilát kioltja. Énekeljük vágyakozva: „Hinni taníts Uram, kérni taníts!” (Hith. 275)

A hit drága kincs. Vigyázni kell rá, mert elveszíthető. „Én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited” (Lk 22:32) Vannak, akik hit dolgában hajótörést szenvedtek (1Tim 1:19).

A hitet Isten Igéje szüli és táplálja. „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” (Róm 10:17) Erősítsük a hitünket naponta tanulmányozva Isten Igéjét! Növekedjünk a hitben! Hitük növekedésére még a tanítványok is vágytak (Lk 17:5). Ez azért szükséges, mert ha a pajzsod gyenge, akkor az öved is, a páncélod is, a sarud is, a sisakod is, a kardod is gyenge!

Sokan érzésikre támaszkodnak, és megtapasztalásokra van szükségük ahhoz, hogy higgyenek. A megtapasztalások olyanok, mint a mankó a sántának: az nem teszi sem erősebbé, sem egészségesebbé, mert ahhoz ennie és mozognia kellene! Ha megerősödik, akkor járni fog mankó nélkül is. „Hitben járunk, nem látásban.” (1Kor 5:7) „Boldogok, akik nem látnak és hisznek!” (Jn 20:29) Egy gyenge hit össze akarja egyeztetni Isten ígéreteit az emberi logikával. A gyenge hit sokat kérdez, mint a tanítványok, amikor az Úr Jézus azt mondta nekik, hogy „adjatok nekik ti enni” (Mk 6:37).

Az ördög az ő nyilaival kitűnő pontossággal céloz. A kételkedés és kísértés nyilai ezek. A nyilak gyorsak: idejében kell felkészülni a hit pajzsával! A nyilak kiszámíthatatlanok és észrevehetetlenek: nem lehet előre tudni, honnan érkeznek. A nyilak súlyosan sebző, gyilkos természetűek. Sault is a nyilasok sebesítették meg, és azt sem tudta, honnan érkezett (1Krón 10:3). Akhábot is egy titkos nyílvessző terítette le (1Kir 22:34)

Sokan elcsüggednek, amikor látják, hogy hitük milyen gyenge. De a gyenge hit is elégséges, ha valódi! Jézus Krisztusban kell hinni! A zsidók azt kérdezték: „Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük? Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.” (Jn 6:28-29)