A Szentlélek kitöltetése - ApCsel 1:4-8. 12-14. 2:1-13. 37-47.
n
Pünkösd nem
jöhetett el, míg Jézus nem dicsőíttetett meg (Jn 7:39).
n
Péter Pünkösdkor
az egész gyülekezet nevében beszélt.
v
A
hitnek mindig következménye van: nem hit a hitben, hanem Jézusban!
v
Péterben
egy emberinél hatalmasabb erő munkálkodott! Az Úr népe egy örömteli, boldog
nép. Ők nem „feldobták” magukat...
v
A
gyülekezetnek hatása kell legyen környezetére!
I. Az ígéret, ami
valóra vált
n
Mi volt az ígéret?
v
Jóel próféciája: „Kitöltök Lelkemből minden halandóra, és
prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek
pedig álmokat álmodnak.”
v
Jézus ígérete: „Vesztek erőt...” ApCsel 1:8
v
Az ígéret
beteljesedett, és a Lélek velünk maradt!
n
Erő = képesség a cselekvésre
v
Mint Shakespeare költészete
v
Mint Johann Sebastian Bach zenéje. Liszt Ferenc képessége a zongorázásra...
v
Mint egy hadvezér
képessége a vezetésre.
n
A Szentlélek ajándékai
megmaradtak
v
szolgálat
munkájára
v
a szentek
tökéletesítésére
v
a Krisztus
testének építésére – mindezek állandó szükségek.
n
A Szentlélek gyümölcse
ma is látható.
n
Megszületett a
Gyülekezet - egy
soknemzetiségű gyülekezet
v
kezdetét
vette a misszió. Ez ma is tart!
v
prédikáció,
megtérés/újjászületés, keresztség
v
elszakadás
+ csatlakozás.
n
Mindez ma is
megvan.
II. Ami egyszer
történt, Pünkösdkor
n
MINDNYÁJAN egy
akarattal együtt voltak... – az összes hívők a földön!
v
Az egység
Pünkösdkor megvalósult meg. Testileg és lelkileg együtt voltak!
v
Az ökumenikus
mozgalom nem hozhat egységet. Még az egyház képviselői között sem. Egység csak
Krisztus által lehetséges: ezt felismerni és vállalni kell.
v
Kikkel? Egy lenni
azokkal, akik isznak, dohányoznak, pénzéhesek, táncolnak, gonoszak, 1x mennek el egy évben a templomba, tagadják az Igét, viccelődnek
a szent dolgokkal... Nem! Ilyenekkel nem lehetünk egyek!
v
Az
egységhez kellett külső antagonizmus
és belső magnetizmus!
v
Közösség a
szentekkel a mennyben és a földön. * Szerelmesek...
n
Nem nagy
szélvihar, hanem a szélrohamhoz hasonló zúgás.
v
Süvítés.
v
Nem tudok róla, hogy
ez megismétlődött volna.
n
Kettős
lángnyelvek.
v
Egy nagy tűztest
jelent meg, amelyből kisebb, kettős lángnyelvek oszlottak szét mindegyikre.
v
Ez nem ismétlődött
meg – szavahihető emberek szerint.
n
Különféle
nyelveken kezdtek beszélni az Isten felséges dolgairól.
v
17
nyelven!
v
Egyszerre mindenki
értette!
v
Ilyen nyelveken
szólás sem történt azóta.
III. Ami ma is
megismétlődik Pünkösdből: tudnivaló, tennivaló, vennivaló, vállalnivaló
n A 36. vers két tudnivalóról beszél:
v „Bizonnyal tudja meg azért Izráelnek egész háza,
hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti
megfeszítettetek.”
v Jézus Úr és Messiás.
n Két tennivaló a 38a. versben (megtérés
és keresztség):
v „Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és
keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében…”
v A sorrend nagyon fontos. Mindkettő parancs. A
második az első nélkül nem érvényes!
n A 38b. versben van két vennivaló
van: bűnök bocsánata és Szentlélek ajándéka
v „…a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent
Lélek ajándékát.”
v Mindkét ajándék egyszerre adatik a megtérő hívőnek.
v Az ígéretek azoknak valók, „akiket elhív az Úr”,
tehát nem a tudatlan gyermekeknek. Az elhívás megtérésre és hitre, valamint
szent életre szól
n Van még két vállalnivaló is: az elszakadás
és a csatlakozás (40-41. v.).
v Talán ez a legnehezebb.
