Krisztus indulata bennünk - Fil 2:1-11

Krisztus indulata bennünk

Fil 2:1-11

n  Korábban az „egyenlő” indulatról beszélt Pál apostol.

v  Korábban az egyenlő indulatról beszélt Pál. Az intést, buzdítást, közösséget, könyörületességet – egyenlő indulattal, a Krisztus indulatával kell végezniük.

v  Egy értelem, egy érzelem, egy akarat.

v  Az egységet megrontja az önzés, a versengés, a hiábavaló dicsőségvadászat.

n  Krisztus megüresítette magát

v  „Az az indulat legyen bennetek!” Milyen ez az indulat

I. Az alázat indulata

n  Megalázta magát.

v  Nem is akármeddig, hanem halálig, a keresztfának haláláig.

v  Ha mártírhalált kéne halni, és tudnád, hogy az utókor évről-évre megemlékezik rólad… az más. Itt nem hősi halálról, hanem szégyenteljes halálról van szó. Különbség van meghalni mint hős, és meghalni, gonosztevők között.

II. Az engedelmesség indulata

n  Az engedelmesség azt jelenti, lemondok a saját akaratomról.

v   Engedelmeskedni senkinek sem könnyű. Akarat kérdése.

v  Ézsaiás. Gedeon. Saul.

v  Mindig ellenkezik valami benned az engedelmesség ellen…

III. A szolgálat indulata

n  Jézus nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon.

v  Bemutatta, hogy ez mit jelent: Jn 13. nov. 26. A rabszolga feladatát végezte el.

v  „Pál és Szilász, Istennek szolgái…”

IV. Az áldozat indulata

n  Az áldozat – áldozatba kerül. Nincsen ennél nagyobb szeretet.

v  Dávid nem akart az Úrnak ingyen való áldozatot vinni…

v  Ha a gabonamag el nem hal, csak egymaga marad… de ha elhal, sok gyümölcsöt terem. Jn 12:24-25.