Az ölelés és az öleléstől való tartózkodás - Préd 3:5b

Az ölelés és az öleléstől való tartózkodás

Préd 3:5b

„Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak.” (MBT)

n  A legnagyobb dolog ezen az egész világon a szeretet.

v  Pál apostol is emlékeztet arra, hogy három dolog van, ami megmarad, a hit, a remény és a szeretet, és ezek közül legnagyobb a szeretet. (1Kor 13:13)

n  Ebben a kérdésben azonban Jénos az, aki kimondja az utolsó szót, amikor kijelenti, hogy „az Isten szeretet” (1Jn 4:8).

v  Vagyis, a szeretet nemcsak a legnagyobb dolog, vagy legnagyobb ajándék a világon, hanem a szeretet maga Isten, aki önmagát adja nekünk a megváltás cselekvésében, szeretetből. „Mert úgy szerette Isten a világot…”

n  A szeretetnek nemcsak megvannak a maga törvényei, hanem megtartja a maga törvényeit – mert a törvény betöltése a szeretet (Róm 13:10).

n  Salamon újra alapelvet állapít meg ezzel a kijelentéssel, hogy „ideje van az ölelésnek és ideje az öleléstől való tartózkodásnak”.

v  A szeretet kényszerítő és visszatartó erejéről van szó. Ezt a két jellemvonását fogjuk megvizsgálni a világon lévő legnagyobb dolognak, a szeretetnek.

I. A szeretetből fakadó az ölelés

n  A szeretet sohasem statikus: mindig dinamikus, mindig aktív. Elég elolvasni az 1Kor 13-at, ahol be van mutatva a szeretet elsődlegessége, cselekedete és örökkévalósága, az, hogy a szeretet az összes lelki ajándékok közül mindennél fontosabb, mindennél többet tehet és mindennél tovább tart.

v  A szeretet az egymás közötti kapcsolatot jelenti. Önkéntes alárendelést jelent.

v  Ez így működik még a Szentháromságban is, az Atya, Fiú és Szentlélek között. Így kell ennek működnie az emberek között is.

n  Van tehát a szeretetnek egy kényszerítő ereje.

n  A lelki szeretet parancsa:

v   Ezzel kell kezdenünk. Ezt is János apostol mondja: „Mi szeressük őt, mert Ő előbb szeretett minket.” (1Jn 4:19). Amikor megértjük a szeretet lelki természetét, nem tehetünk mást, minthogy mi is szeretettel válaszolunk. Az ÚSz tele van ennek szemléltetésével.

n  Láthatjuk például a szeretet kényszerítő erejét a megtéréskor.

v  Például, a bűnös asszony Farizeus Simon házánál. Az asszonynak híre volt. Pontosabban: hírhedt volt. Simon megbotránkozott a megjelenésén és a cselekedetein, mert megsértette az etikett szabályait! Hívatlanul megjelent, hanem megérintette a vendég lábát, botrányos intimitással! Simon Farizeus elítéli Jézust, hogy engedi, hogy az az asszony hozzá érjen. Az asszony provokatív viselkedése, érintése, könnyei, sírása, elszabadult érzelem-kitörése, hajának kibontása és Jézus lábainak csókolgatása a szeretetének megnyilvánulása volt. Drága olajjal/kenettel kente meg a lábait. A szeretetnek óriási kényszerítő ereje van!

v  Nem csoda, hogy Jézus azt mondta, hogy „a te hited megtartott téged. Eredj békével!” (Lk 7:50) Mindazok, akik értékelni tudják a bocsánatot, amit ingyen kaptak, nem tudják visszatartani a szeretet kifejezését.

n  A szeretet másik kényszerítő ereje a közösségvállalásban mutatkozik meg.

v  Például Mária, a Lázár testvére, aki egy alabástrom szelence drága kenetet hozott, hogy megkenje Jézust. A kritikusoknak Jézus azt válaszolta, hogy „Hagyjatok békét néki: az én temetésem idejére tartogatta ő ezt.” (Jn 12:7). Ebben a szeretet közösségvállaló ereje mutatkozott meg.

n  A szeretetnek bűnvalló ereje is van.

v  Amikor Pétertől harmadjára is kérdezte az Úr Jézus, hogy szereti-e, csak annyit válaszolt, hogy „Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged.” (Jn 21:17)

n  A szociális szeretet parancsa:

v  Halála előtt az Úr azt mondta tanítványainak, hogy „Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket.” (Jn 15:12) és „Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (Jn 13:35) Ez tehát a legmagasabb bizonyítéka annak, hogy Jézus tanítványai vagyunk. A közömbösség és a gyűlölet pedig épp azt mutatja, hogy nem sok közünk van Jézushoz.

n  A szociális szeretet kényszerítő ereje mindenekelőtt a családban mutatkozik meg. „

v  Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért.” (Ef 5:25)

v  Az otthon nem otthon, ha nincs szeretet a házastársak között, a szülők és gyermekek között, a testvérek között… Ha valahol érvényes, akkor itt bizonyosan érvényes a megállapítás, hogy „ideje van az ölelésnek”.

n  A szociális szeretet kényszerítő ereje a testvéri viszonyban ia megmutatkozik. „az atyafiúságot (a testvéreket) szeressétek” - (1Pt 2:17)

v  Ilyen volt az első keresztyének között a kapcsolat, annyira, hogy a pogányok felkiáltottak: „nézzétek, mennyire szeretik egymást!”

n  A szociális szeretet érinti a felebarátot.

v  Az Úr Jézus mondta: Szeresd a te felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22:39)

v  Ha szeretjük Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből és teljes erőnkből, akkor nem tehetünk mást, minthogy szeretjük felebarátunkat is. Ennek kell lennie a társadalmi cselekvés mozgató rugójának. Ilyen szempontból is „ideje van az ölelésnek”.

n  A szociális szeretet kényszerítő ereje eléri az ellenséget is.

v   „Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.” (Mt 5:44) Ezt a szeretetet csak a kereszt képes megvalósítani. Jézus mutatta be, hogy ez mit jelent, amikor imádságban magához ölelte ellenségeit „Atyám, bocsáss meg nékik, mert nem tudják mit cselekszenek.” – Lk 23:34. Láthatjuk, hogy még a halál perceiben is “ideje van az ölelésnek”.

n  Szólnunk kell a szociális szeretet kényszerítő erejéről szexuális téren.

v  A nemiséget Isten teremtette, és azt mondta róla is, hogy „íme, igen jó”. (1Móz 1:31) Isten volt az, aki a férfi megteremtése után kijelentette, hogy „Nem jó az embernek egyedül lenni, szerzek néki segítőtársat, hozzá illőt.” (1Móz 2:18). Helye van tehát a szeretet megnyilvánulásának a házasságban. Ideje van az ölelésnek.

v  Erre nézve Pál apostol kijelenti 1Kor 7:1-5-ben: „A paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje. ³ A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének. ⁴ A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. ⁵ Ne fosszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.”

II. A szeretet tiltása: az öleléstől való tartózkodás

n  Talán van, aki felteszi a kérdést: van-e egyáltalán olyan igevers a Bibliában, amely megtiltja a szeretetet? A válasz természetesen pozitív.

v  János apostol ezt írja: „¹⁵ Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. ¹⁶ Mert mindaz a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. ¹⁷ És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” - 1Jn 2:15-17.

v  A világ szeretetének tiltása tehát legalább három dolgot tartalmaz: a test-, és a szem kívánsága, valamint az élettel való dicsekvés.

n  Tiltva van tehát a törvénytelen ölelés: a test kívánsága. Ettől tartózkodni kell.

v  Az új erkölcs és a „helyzet-etika” tanítóitól eltérően, a szeretetnek megvannak a maga törvényei, mert amikor Pál a törvény betöltéséről beszél, utána mindjárt idézi is: „⁸ Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert a ki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. ⁹ Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánjad, és ha valamely más parancsolat van, ebben az Igében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat, mint temagadat. ¹⁰ A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annak okáért a törvénynek betöltése a szeretet.” (Róm 13:8-10)

v  Más helyen így szól: „Jó a férfiúnak asszonyt nem illetni” – 1Kor 7:1, vagyis, ahogyan a MBT mondja: nem érinteni. Szó szerint az ölelésről van szó!

n  Mai engedékeny világunkban nevetségesnek tűnhet az apostol parancsa némelyeknek, de azzal semmit sem veszít az érvényességéből.

v  1Thessz 4:3-8 – „³ Mert ez az Isten akarata, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok; ⁴ Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, ⁵ Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. ⁶ Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért, amint elébb is mondottuk néktek és bizonyságot tettünk. ⁷ Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten. ⁸ Aki azért megveti ezeket, nem embert vet meg, hanem az Istent, a ki Szent Lelkét is közlé velünk.”

v  És ismét: „Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.” – Zsid 13:4. Ha jól értem, ez kizár mindenféle házasságon kívüli szexuális jellegű viselkedést, érintkezést, enyelgést, simogatást, ölelést…

n  A világ szeretetének tiltása jelenti a nem realisztikus ölelést is. Mert nemcsak a törvénytelen ölelésről van szó, hanem a pornográfiáról is. A szem kívánsága által az ember képes a képzelet világában ölelkezni.

v  Ezt az Úr Jézus világosan elítélte: Mt 5:27-28 – „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! ²⁸ Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.”

v  Más szóval, a képzeletbeli öleléstől éppúgy tartózkodni kell, mint a valóságos, testi öleléstől! A pornográfia egy megromlott világnak a terméke, amely fertőzi a mai generációt, ezért fennhangon hirdetnünk kell, hogy ideje van az öleléstől való tartózkodásnak!

n  A világ szeretetének tiltása tartalmazza az élet kérkedését, kevélységét – amivel tiltja a nem lelki ölelést, amellyel az ember magához öleli a világ dolgait: pénzt, hírnevet, hiú dicsőséget…

v  Az ölelés mutathatja a testvéri szeretetet (1Móz 29:13; 48:10; 2Kir 4:16; Jób 24:8), lehet erény (Énekek 2:6), de lehet a paráznának csábítása is (Péld 6:27. 32-33).

v  A „kézösszefonás” lényegében önmagunk ölelése! – (Péld 6:27. 32-33)

Befejezés:

n  1Kor 13:1-8. Krisztus szeretete ilyen.

v  Róma 5:5. – Csak Isten szeretetével lehetséges így élni.