A bálványáldozati hús kérdése - 1Kor 8:1-13

A bálványáldozati hús kérdése

1Kor 8:1-13

¹ A bálványáldozatok felől pedig tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. ² Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, amint ismernie kell. ³ Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik ő tőle.

⁴ Tehát a bálványáldozati hús evése felől tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy. ⁵ Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, aminthogy van sok isten és sok úr; ⁶ Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is ő általa.

⁷ De nem mindenkiben van meg ez az ismeret; sőt némelyek a bálvány felől való lelkiismeretük szerint mind mai napig, mint bálványáldozatot eszik, és az ő lelkiismeretük, mivelhogy erőtlen, megfertőztetik. ⁸ Pedig az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten előtt: mert ha eszünk is, nem leszünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek.

⁹ De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképpen botránkozásukra ne legyen az erőtleneknek. ¹⁰ Mert ha valaki meglát téged, akinek ismereted van, hogy a bálványtemplomnál vendégeskedsz, annak lelkiismerete, mivelhogy erőtlen, nem arra indíttatik-e, hogy megegye a bálványáldozatot? ¹¹ És a te ismereted miatt elkárhozik a te erőtlen atyádfia, a kiért Krisztus meghalt. ¹² Így aztán, mikor az atyafiak ellen vétkeztek és az ő erőtlen lelkiismeretüket megsértitek, a Krisztus ellen vétkeztek. ¹³ Annak okáért, ha eledel botránkoztatja meg az én atyámfiát, inkább soha sem eszem húst, hogy az én atyámfiát meg ne botránkoztassam.

n Az újszövetségi gyülekezetek számára már nincs érvényben az ószövetségi állatok osztályozása.

n Az első zsinat Jeruzsálemben nem követelte meg a pogányoktól, hogy tegyenek különbséget tiszta és tisztátalan állatok húsa között.

v Ezért például, a sertéshús is fogyasztható tehát. Akik ezt másképp tanítják, tévtanítók: „A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben. Akik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot. Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek igéje és könyörgés által.” (1Tim 4:1-5)

n Ennek ellenére, vannak, akik nemcsak vallási, hanem egészségi okokból nem esznek sertéshúst, vagy semmilyen húst.

v Ők bizonyára arra gondolnak, hogy a sertéshús több toxint tartalmaz, mint más állatok húsa, és főleg nyersen súlyos betegségek hordozója lehet (trichinellózis).

v Manapság a boltban vásárolt más húsok is károsak lehetnek, mert gyakran olyan állatoktól származnak, amelyeket génmódosított tápon neveltek és mindenféle káros adalékokkal tartósítottak.

n Korinthusban viszont némelyek úgy viselkedtek, mintha szándékosan akarták volna mérgezni magukat a bálványáldozati hússal! No, nem testileg, hanem lelkileg. Ez az oka annak, hogy a 8. részben az apostol egy új kérdést tárgyal, mégpedig a bálványáldozati hús evésének kérdését.

n A megtért korinthusi hívőknek voltak olyan meg nem tért családtagjaik, rokonaik, akik meghívták őket lakomáikra. Ezeken a lakomákon bálványoknak felajánlott húst szolgáltak fel. (Egyébként, a mészárszékben csak is ilyen húst árultak.)

v A meghívás elutasítása és az ilyen lakomákon való részvétel megtagadása könnyen szakításhoz vezethetett a rokonokkal és családtagokkal. A keresztyének és pogá­nyok között így egyre mélyült a szakadék.

v A személyes vallásos meggyőződést nem lehetett titokban tartani: ha valaki megtért, annak előbb utóbb vállalnia kellett azt a nyilvánosság előtt. A bálványáldozati lakomák többé-kevésbé nyilvánosak voltak és könnyen meg lehetett állapítani, hogy azokon ki vesz részt, és a résztvevők mit nem fogyasztanak.

n A bálványáldozati hús evésének kérdése tehát élesen napirendre került Korinthusban. Kérdést intéztek Pálhoz, egy levélben. Három küldöttet menesztettek Pál apostolhoz, akik átadták azt a levelet, amelyben a kérdések voltak. A 16:17-ben ezt írja az apostol: „Örvendezek pedig a Stefanás, Fortunátus és Akhaikus eljövetelének; mert a bennetek való fogyatkozást ezek betöltötték.” Hogy milyen kérdések voltak, azokra a válaszok utalnak például a 8. 12. és 16. rész elején.

n Hogyan kell viselkedniük a hívőknek ilyen esetben? Figyelembe kell-e venniük az Ószövetség tiltását (5Móz 13), és a mintegy három évvel korábban megtartott jeruzsálemi zsinat határozatát (ApCsel 15:29), vagy elfogyaszthatják az ilyen eledelt éppúgy, mint nem keresztyén társaik?

n Vizsgáljuk meg először a gnosztikusok válaszát erre a kérdésre, majd a keresztyének isten-ismeretét, és végül azt a botránkozás nélküli magatartást, amit Pál apostol ajánl.

I. A bálványáldozati lakomák gnosztikus megoldása – 1-3. v.

n Korinthusban voltak, akik valahogy így vélekedtek: „Az a kérdés, hogy részt vegyünk-e a bálványáldo­zati lakomákon, semmifé­le fejtörést nem okozhat, mert mi mindnyájan birtokában vagyunk annak a gnózisnak, (magasabb rendű ismeretnek – 1. v.), melynek következtében tudjuk, hogy a kozmoszban semmiféle bálvány nincs, csak az egy igaz Isten létezik. Így a lakomákon való esetleges részvétel a hívőknek nem okozhat kárt…” Szerintük a bálványáldozati hús éppolyan hús volt, mint a többi, és az áldozati szertartás sem jelentett semmit, mivel bálványok nem léteznek.

n Pál apostol odasorolja magát is azok közé, akiknek „ismeretük” van: „mindnyájunknak van ismeretünk” (1. v.).

v De megállapítja, hogy ez az ismeret kárt okozhat, ha nincs szeretet! „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.”

v Aki tetszeleg tudásában, az még nem értette meg, mi a helyes ismeret, mert gőgje, büszkesége rombolja, nem pedig építi a környezetét.

v Csak a szeretet az, ami épít. A szeretettel társuló ismeret építő, de szeretet nélkül egyáltalán nem az.

n Embertársaink szeretete egyenes következménye annak, hogy ismerjük-e az Istent, és ismer-e minket az Isten. „Ha valaki az Istent szereti, az ismertetik őtőle” (3. v.). „A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.” (Péld 9:10)

n A gnosztikusok ismeretével szembekerül a szeretet felsőbb- és elsőbbrendűsége. A szeretet adja a kulcsot minden magasabb ismeret zárjához.

n Aki szeret, az Isten hatáskörébe kerül. „Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.” (1Jn 4:8).

n Ugyanilyen érvelést használ később, amikor a lelki ajándékokról tanít: szeretet nélkül még a lelki ajándékok sem töltik be küldetésüket. A szeretet mindennél többet ér, mindennél többet tehet és mindennél többet tart.

II. A keresztyének ismerete: a Szentháromság Isten – 4-6. v.

n Mi az, amit ismerhetünk Istenről?

n Minden hívő vágyik Isten megismerésére. De Pál tudja, hogy az Isten ismerete csakis kinyilatkoztatás útján lehetséges.

v A gnosztikusok azonban úgy vélték, hogy spekulatív kíváncsiskodással, vagy agnosztikus racionalizmussal juthatnak mélyebb ismeretre. Ezt a felfogást cáfolja meg Pál: „Ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, aminthogy van sok isten és sok úr; mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is ő általa.”

n Ebben utal a Tízparancsolat első és második parancsára, de kihallatszik belőle a zsidók hitvallása is: „Halljad Izráel! Az Úr, a mi Is­tenünk, Ő az Úr egyedül!” (5Móz 6:4)

n A zsidó és keresztyén monoteizmus Istennek a történelem folyamán megnyilvánuló direkt kinyilatkoztatásából ered. Van sok isten és sok úr, de senki sincs olyan, mint az Isten.

n A kinyilatkoztatott Isten személyét úgy említi, mint Atya és Jézus Krisztus. Vagyis, a Szentháromság Istenből megemlíti az Atyát és a Fiút. Ez Jézus Krisztus istenségét mutatja.

III. Lehajlás a testvérekhez – 7-13. v.

n Előbb az apostol azt említette, amiben egyetért a korinthusiakkal. Most következik az, amiben nem ért egyet.

n A bálványáldozati hús evésénél nemcsak vallási-kultikus indokok jönnek számításba, hanem a testvéreinkre és azok lelkiismeretére való hatások is.

v Ezt a kérdést a 10. részben bővebben is kifejti: „¹⁴ Azért, szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást. ¹⁵ Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, amit mondok. ¹⁶ A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e? ¹⁷ Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk. ¹⁸ Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! Akik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-e közösségben az oltárral? ¹⁹ Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami? Vagy, hogy a bálványáldozat valami? ²⁰ Sőt, hogy amit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben. ²¹ Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.” (1Kor 10:14-20)

n Korábban már írt a hívők szabadságáról (1Kor 6:12), most azt újra megismétli: „²³ Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.” (1Kor 10:23).

n Majd ennek az alapelvnek az alkalmazását is újra megfogalmazza: „²⁴ Senki ne keresse, ami az övé, hanem ki-ki azt, ami a másé. ²⁵ Mindent, amit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt. ²⁶ Mert az Úré a föld és annak teljessége. ²⁷ Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni mindent, amit elétek hoznak, megegyétek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt. ²⁸ De ha valaki ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg a miatt, aki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége.” (1Kor 10:24-28)

n Végül pedig összefoglalja: „³¹ Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekedtek, mindent az Isten dicsőségére műveljetek. ³² Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét.” (1Kor 10:31-32)

v Ami az ismeretet illeti, megállapítja, hogy az nincs mindenkinél egyenlő szinten: „Nem mindenkiben van meg ez az ismeret.” (7. v.) Szót emel azok érdekében, akiknek ismerete hiányos. Majd nagy szeretettel és értékeléssel megköveteli azoktól, akiknek ismeretük van, hogy alkalmazkodjanak azokhoz, akiknek nincs: nem a felvilágosult, büszke gnosztikusok szabják a mércét, hanem azok, akik ismeretben hiányosak ugyan, de lélekben éppúgy Krisztus tulajdonai. Figyelembe kell venni embertársainkat (Gal 6:2. Róm 12:9-10).

n Attól függően, hogy milyen hatással vagyunk másokra, egy bizonyos viselkedés lehet elfogadható egyik helyen és megengedhetetlen egy másik helyen. Maradjon tiszta a lelkiismereted minden esetben! (Róm 14:23)

n „Az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten előtt” (8. v.). „Az eledel nem változtat Istenhez való viszonyunkon.” Vagyis, azok, akik úgy gondolják, hogy a bálványáldozati hús megevése lelki szabadságukat és érettségüket bizonyítja, nagyon is tévednek.

n A vertikális kapcsolat (Istennel) nem független az horizontális való kapcsolattól (embertársainkkal). „Mert ha valaki meglát téged, akinek ismereted van, hogy a bálványtemplomnál vendégeskedsz, annak lelkiismerete, mivelhogy erőtlen, nem arra indíttatik-e, hogy megegye a bálványáldozatot? És a te ismereted miatt elkárhozik a te erőtlen atyádfia, a kiért Krisztus meghalt.” (10-11. v.)

n A testvéri közösség a Krisztus teste. Nem függetleníthetem magam a Krisztus testétől, és nem gondolhatom magamról, hogy különb vagyok másoknál. Mihelyt egyetlen csillag kilép a Teremtő által rendelt pályájáról, azonnal ütközések katasztrófái fenyegetnek. Így az én szabadságom károsíthatja, rombolhatja, akadályozhatja testvéremet, ami bűn.

n Pál apostol annyira komolyan veszi ezt a kérdést, hogy kész lemondani a hús evéséről egész életére, ha az botránkozására lenne testvéreinek. Azért, mert a Krisztus testét, a gyülekezetet nem az ismeret, hanem a szeretet tartja össze.

n A szeretet miatt nem teszünk olyat, ami hitelteleníti bizonyságtételünket.

n Van, ahol karácsonykor nem állítanak karácsonyfát. Mások nem festenek tojást húsvétkor.

n A hívők nem járnak kocsmába, és nem vesznek részt olyan lakomákon, ahol világi zene bömböl, alkoholt fogyasztanak vagy táncolnak. Nem nézünk megbotránkoztató filmeket. Nem öltözünk kirívó, botránkoztató ruhába. „Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!” (1Thessz 5:22)

n Mindezt nem azért, mintha nem lenne rá szabadságunk, hanem azért, mert szabadságunk van nem tenni ilyet, nem élni többé a bűnben.