A korinthusi gyülekezet tagjainak kiskorúsága - 1Kor 3:1-9
A korinthusi gyülekezet tagjainak kiskorúsága
1Kor 3:1-9
1
Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek,
mint a Krisztusban kisdedeknek.
2
Tejnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem
bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg:
3
Mert még testiek vagytok; mert a mikor irigykedés, versengés és visszavonás van
köztetek, vajon nem testiek vagytok-e és nem ember szerint jártok-e?
4
Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem
testiek vagytok-e?
5
Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek,
és pedig amint kinek-kinek az Úr adta.
6
Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést.
7
Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó
Isten.
8
A plántáló pedig és az öntöző egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga
munkája szerint.
9
Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.
n „Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten
szántóföldje, Isten épülete vagytok.” Az apostol háromféle szemléltetéssel mutatja be Isten
gyülekezetét Korinthusban: Isten munkatársai,
Isten szántóföldje, Isten épülete.
n Hol tartunk mi lelkileg? Érettek vagyunk-e mi lelkileg? Ha
érettségizni kell, nagykorúnak tarthat-e minket Isten? Milyen az, aki már
lelkileg nagykorú? Felfedezhetőek-e rajtunk a lelki nagykorúság jegyei? Ne bénítson minket az, ha nincsenek meg mind a jegyek.
Egyetlen olyan gimnázium sincs, amelyben mindnyájan nyolcadikosok. Nem az a baj, ha most felfedezzük, hogy nem vagyunk
nagykorúak, hanem az a baj, ha el sem kezdi valaki azt az utat, amely az érettséghez
vezet. Helyes önismeretre van szükségünk. Tudni kell viszont azt, hogy hol van
a cél: a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékét.
n Ennek érdekében rendelt némelyeket pásztorokul és
tanítókul – mondja Pál apostol Efézus 4-ben.
n Négy jellemvonást szeretnék említeni a nagykorúságról.
Mi jellemzi azt, aki nagykorú, érettkorú lett? Figyeljük meg ezeket a
jellemzőket: a táplálék, a munkaképesség, a kapcsolatok és az ismeret.
I. A
táplálék – 1-2. v.
2 Tejnek italával tápláltalak titeket és nem kemény
eledellel, mert még nem bírtátok volna
meg, sőt még most sem bírjátok meg:
n
A tej jelentheti
az alapvető keresztyén tanításokat, míg a kemény eledel a keresztyén élet
növekedéséhez szükséges tanítást.
v Lásd: Zsid 6:1-2: „megtérés, hit, tanítás a mosakodásokról (bemerítésekről), kézrátételről, holtak
feltámadásáról és az örök ítéletről”.
n
Ez jelentheti,
hogy csak a dicséretet, bátorítást
bírják el, az intés és dorgálás nem,
mert az kemény eledel. Tejnek itala: a hit kezdetleges tanításai.
v Lásd: Zsid 5:12-14 – „Mert noha ez idő szerint
tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten
beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, a
kiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre. Mert mindaz, a ki tejjel
él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: Az érettkorúaknak
pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az
érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.”
v Gyakorlott érzékek, reflexek, mutatják a
nagykorúságot.
v Kritikusak és cinikusak, első helyet, hírnevet
keresők, jelek után futkosók… akik csak a desszertet szeretnék megenni,
mindenünnen csak a fagylaltot – és csodálkoznak, hogy elcsapja a hasukat!
II. A
munkaképesség – 1-2. v.
1 Én sem
szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek,
hanem mint testieknek, mint a
Krisztusban kisdedeknek.
n
Kik a testi
(érzéki) tagok? Mindannyian azok? A Római levélben az így nevezettek megtéretlen, nem újjászületett, Szentlélek
nélküli emberek. De itt úgy tűnik, hogy hívő emberekről van szó, akik
újjászülettek, de nem növekedtek.
v Ezt mutatja az „atyámfiai” megnevezés.
v A növekedés hiánya miatt
képtelenek a munkára.
n
Irigykedés, versengés és
visszavonás van
közöttük
v Ismerik Isten törvényeit, de emberi törvényeket
követnek: „ember szerint járnak”.
n
Az érettkorúak
már terheket viselnek. Munkát végeznek. Felelősséget vállalnak.
III. A kapcsolatok
– 3. v.
3 Mert még testiek vagytok; mert amikor irigykedés, versengés és visszavonás van
köztetek, vajon nem testiek vagytok-e és nem ember szerint jártok-e? 4
Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem testiek vagytok-e? 5 Hát kicsoda Pál és kicsoda
Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek, és pedig amint kinek-kinek
az Úr adta.
n
Amikor valaki nem
tud kijönni testvérével, akkor még kiskorú.
n
Emberek szerinti
pártokat alapítottak
v Pedig, azok Isten szolgái és munkatársai
Ø Pál plántált
Ø Apollós öntözött
Ø Isten adta a növekedést
Ø ezek jutalma Istentől van.
v Pedig, azok csak eszközök, akik által hívőkké lettek
IV. Az
Ismeret – 4-8. v.
n A felnőtt már kijárta az iskoláit, és megtanult dolgokat,
amelyek az élethez szükségesek.
n A gyermeknek sok kérdése van. Mindenfélét kérdez, ami
a felnőttnek már evidens.
v Hallgass a Lélek szavára! Teremd a Lélek gyümölcsit!
