Isten szolgájának reménysége - Zsolt 16,1-11
Isten szolgájának reménysége
Zsolt 16:1-11
1
Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom. 2 Ezt
mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
3
A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennük van minden
gyönyörűségem. 4 Megsokasodnak fájdalmaik, akik más isten után
sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatukat és nem veszem nyelvüket
ajkaimra.
5
Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat. 6
Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem. 7
Áldom az Urat, aki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én
veséim.
8
Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök. 9
Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban
lakozik. 10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a
te szented rothadást lásson. 11 Te tanítasz engem az élet ösvényére,
teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
n Dávid miktámja, mint Zsolt 57. 58. 59. 60.
n Krisztusról szól, és a Krisztusban lévőkről.
n Kedves nép, kedves osztályrész, kedves állapot.
I. Az Úrról – 1-2. v.
1
Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom. 2 Ezt
mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
■
Az Úrral való
helyes viszony: „Én Uram vagy Te!”
■
„Feletted való jóm nincsen!”
■
„Tarts meg, őrizz meg!” – testőrség. Jób 7:20
■
Mint pásztor a
nyájat.
■
Mint kotló a
csibéit.
II. Az Úr népéről és ellenségeiről – 3-4. v.
3
A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennük van minden
gyönyörűségem. 4 Megsokasodnak fájdalmaik, akik más isten után
sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatukat és nem veszem nyelvüket
ajkaimra.
■
A hívőkkel és
hitetlenekkel való viszonyról van szó.
■
„Szentek” –
ApCsel 9:13. 23. 43.
■
„Felségesek”
- „Őfelsége”, „Nemes”, „Nemzetes”, „Főtiszteletű”, „Vitéz” – az igazi
arisztokrácia!
■
„Bennük van minden gyönyörűségem.”
■
A többi8ek: „Akik
más isten után sietnek” – v. 4.
■
Sok bálvány = sok fájdalom: „megsokasodnak fájdalmaik”
■
Nem áldozom áldozatukat!
■
Nem ejtem ki
nevüket!…
III. A jelenlegi áldásokról – 5-8. v.
5
Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat. 6
Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem. 7
Áldom az Urat, aki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én
veséim.
■
Jelenlegi áldások:
az örökség.
■
A léviták
öröksége: az Úr. Lásd: JerSír 3:22-26 (24) – „22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még
nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 23 Minden reggel meg-megújul; nagy
a te hűséged! 24 Az Úr az én
örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 25 Jó az Úr azoknak, akik várják őt;
a léleknek, amely keresi őt. 26
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.”
■
Vándorok és
zsellérek, jövevények még az ígéret földjén is. Zsolt 39:12. 1Krón 29:15.
■
Józs 21 –
Kéhátiták 13+10 város, Gersoniták – 13 város, Méráriták 12 város.
■
4Móz 35:1-8. 1Kor
9.
■
5Móz 18:6. „1 A Lévita-papoknak, a Lévi egész nemzetségének ne legyen
se része, se öröksége Izráellel, hanem éljenek az Úrnak tüzes áldozatjaiból és
örökségéből. 2 Annakokáért ne
legyen néki öröksége az ő atyjafiai között: Az Úr az ő öröksége, amint
megmondotta néki.” (Józs 13:14. 33. 14:3-4.)
■
minden és az Úr
nem több mint az Úr önmagában
■
Ezt vallották a mártírok,
a pátriárkák
■
„az Úr jobbkezem felől van”… „a Te jobbodon”…
IV. A jövőbeni áldásokról - 9-11. v.
8
Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök. 9
Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te
szented rothadást lásson. 11 Te tanítasz engem az élet ösvényére,
teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
■
Feltámadás.
■
Teljes öröm.
■
Gyönyörűségek.