Ráháb bizonyságtétele - Józs 2:1-24
Ráháb bizonyságtétele
Józs 2:1-24
<
Ráháb története fontos lehet, mivel az
1. rész története a 3. részben folytatódik. Ez beékelés. Ennek oka van. Isten
kegyelméről beszél, amely megmentett egy parázna asszonyt a haláltól.
<
Háza a kőfalon (kőfalban) volt, amely
nagyon széles és magas volt.
I. A bizonyságtétel
központisága – 8-13.
<
Ezt mutatja a szerkezet (khiazmatikus)
v
Elindulás
Józsuétól – Megérkezés/Kérdés – Bizonyságtétel
– Szabadulás/Kérdés – Megérkezés Józsuéhoz.
<
Mutatja a 7. vers befejezetlensége
v
a
szent író félbehagyja a történetet... Pedig mi szeretnénk tudni, hogyan fognak
kiszabadulni? Csak 1 5. versben oldódik fel a feszültség...
v
Ezzel
azt mondja: van itt valami, ami sokkal fontosabb annál, mint hogy ezek hogyan
fognak kiszabadulni!
v
8-13
– a lényeg!
<
Még azzal sem foglalkozik, hogy helyes
dolog volt-e Ráhábtól, hogy hazudott?...
v
Ne
Ráháb hazugságánál álljunk meg, hanem
igazságánál – mert valami nagyon
igazat mond!
v Mintha a
feleség konyhaművészetének gyakorlati bemutatásakor a férj csak a hűtőszekrény
tetején levő port látná... Így szem elől téveszti a lényeget! Az ÚSz nem esik
ebbe a hibába, mert egyre csak Ráháb hitéről tesz említést: Zsid 11:31. Jak
2:25.
II. A bizonyságtétel
tartalma
<
v. 10 – Az Úr hatalma
v
mit
tett az Úr, amikor kiszárította a Nádas tenger vizét, mikor kihozott
Egyiptomból, mikor az Emoreusok két királyát – Szihont és Ógot – megöltétek!
v
A
hit hallásból van. Valamennyi ismeret, adat, bizonyság szükséges – annak
meghallása.
<
v. 11 – Az Úr fensége
v A ti Istenetek az Isten fenn az égben és lenn a földön! – Ugyanez a
következtetése Izráelnek: 5Móz 4:39.
v De gondoljuk meg: ezt egy pogány utcanő mondta!
<
v. 12-13 – Az Úr irgalma
v
Mindez
Isten irgalmának a kereséséhez vezeti Ráhábot.
v
Meg
akar menekülni az ítélettől. Nagyon helyes. Nagy szüksége van rá!
III. A
bizonyságtétel megbátorítása – v. 24.
<
Isten ígérete önmagában érvényes. De
Izráel most már érezte is, hogy Isten
nekik adta a földet! Mert néha érezni kell...
v
Mindannyiunknak szükségünk van újabb
megbizonyosodásra. ● Keresztelő Jánosnak
is kellett: Mt 11:2-6 . ● Aszáfnak is – Zsolt 73. ● Mózesnek – 2Móz 5:22-6:9. ● Illés. ● Márta és Mária
– Lázár sírjánál.
v
Sátán csak bonyolítja ezt a helyzetet: ● „Láttad az én szolgámat, Jóbot?...”
– szegény Jób! Fogalma sem volt arról, hogy mi történik vele... Még a végén
sincs megmondva neki! Sőt, mi sem tudjuk...
<
Senki sem volt jobban elhagyatva, mint
● Jézus! Senkinek sem volt
nagyobb szüksége az újabb megbizonyosodásra!
<
Még a legsötétebb órában is hinni kell
és engedelmeskedni kell! Jézus a példa: „Atyám,
a Te kezeidbe teszem le az én lelkemet!”
v
Ha van megbizonyosodás, akkor az
kegyelem. Ráháb bizonyságtétele kegyelemről szól.
<
„Jézusban bízz, üdvre más út nem visz,
szelíd hangjának engedj, boldog lesz életed!”
Befejezés:
<
Ráháb megmenekülése, Isten kegyelmét
mutatja. Józs 6:22-25.
<
A történet nélküle is kerek lenne: az
1. részból egyenesen a 3. részbe... És a 6:22-25-öt ki is hagyhatták volna...
De Ráháb, a „zonah” (parázna), megmenekült! Ez Isten kegyelme. Lásd: Mt 1:5 .
<
Ilyenek kerülnek be a gyülekezetbe:
bűnösök. Kegyelemből. A gyülekezet nemcsak a tiszteletreméltó, „tiszta
középosztály” számára van, mint ahogy a kórház nemcsak az orvosok és ápolók,
röntgengépek számára van... Kegyelmet talált bűnösök vannak itt!
<
Vizsgálja meg azért az ember magát...