Értékeljük helyesen a szolgálatot! - 2Kor 10:1-18
Az apostoli tekintély védelmében
(Értékeljük helyesen a szolgálatot!)
2Kor
10:1-18
■ Ahogyan
a 8-9 rész a megtértekre alkalmazza Pál védelmét (apológiáját), ugyanúgy a
10-13 rész alkalmazza ugyanazt a megtéretlenekre, akik még lázadnak Pál
apostoli tekintélye ellen.
v Van egy kronológiai előrehaladás a 2Kor-ban:
az 1-7 részek a múltban történt eseményekre utalnak, a 8-9 rész a jelenben
történő közös gyűjtés befejezéséről szólnak, míg a 10-13 részek Pálnak a
jövőbeni látogatását készítik elő.
I.
Az apostoli tekintélyért való harc – 1-6. v.
■ Pál
apostol bejelenti a harmadik látogatását, amikor Isten ítélete fogja sújtani az
ellenszegülőket.
v Arra kéri őket, „a Krisztus szelídségére és
engedelmességére”, hogy ne kelljen bátornak lennie, ha majd megérkezik.
v Ellenfelei „úgy gondolkodtak felőlük, mintha test szerint
élnének”, mivel nem rendelkeztek ajánló levelekkel, extázissal, csodatevéssel
és retorikai/értelmezői képességekkel…
v Manapság a reputációt
másképpen mérik (pl. a szenvedés nem jelenti, hogy nincs tekintélyed).
v Manapság a hirdetett
Ige és a megélt élet összhangja adja a tekintélyt. (De vannak, akik másképp
gondolják.) - „Ha beteg vagy: nincs hited.”
„Ha nincsenek csodák: nincs veled a Szentlélek…”
■ Az
apostol elleni vád egyrészt az, hogy „szemtől szemben ugyan alázatos,
de távolról bátor”.
v Természetesen,
ezt ironikusan jegyzi meg az apostol
az 1. versben… Az igazság az, hogy alázatos volt második látogatásakor, és bátor,
amikor írta azt a kemény levelet… (1:13. 2:3-4. 9. 7:8. 12)
■ Az
az alázat a Krisztus alázata volt, amelyre nézve most kéri őket!
v Nem mond
ítéletet azonnal. De ha megérkezik, akkor ki kell mondania! Addig viszont
felszólítja őket, hogy térjenek meg.
■ Nem
világ szerint és nem test szerint harcol (mivel nem válaszol
haraggal), hanem más fegyvereket használ.
v Pál
fegyvere az evangélium sokféle hirdetése, a Szentlélek erejében.
v Ez
lerontja az „erősségeket”: okoskodások, magaslatot Isten ismerete ellen
(önbizalom, öndicsőítés), foglyul ejti az ellenkező gondolatokat.
v Számára nem
a retorikai fordulatok jelentik a lényeget, hanem a tartalom.
■ A
baj az, hogy ellenfelei egy „másféle” evangéliumot hirdetnek! Más a tartalom!
v Hamis
evangéliumot bármilyen pátosszal adnak elő, akkor is hamis!
v Ezért, Pál
arra is készen áll, hogy megbüntessen minden engedetlenséget, ahogyan
nyilvánvalóvá válik, hogy kik azok, akik egyáltalán nem karnak megtérni.
II.
Az apostoli tekintély fontossága – 7-11. v.
■ Nézzétek,
mi van a szemetek előtt! (A szem előtt valókra néztek?)
■ Pál
legitimitása össze van kapcsolva az evangélium legitimitásával. Pál elvetése az
evangélium elvetését jelenti (amit hirdetett).
v Aki Pál
apostoli tekintélyét kétségbe vonja, azzal kétségbe vonja Pál hívőségét is! A
kettő össze van kapcsolva, mert amikor ő megtért, akkor kapta az elhívást is.
■
Apostoli hatalmával viszont nem élt vissza: nem a
megrontásukra használta azt, hanem az építésükre.
v Ezért nem
vall szégyent, mert nem fog úgy tűnni, minta csak ijesztgetne a leveleivel,
mivel igenis, ítéletet hirdet, amikor majd megérkezik. Addig viszont kéri, hogy
térjenek jobb belátásra.
III.
Az apostoli tekintély igazolása, alapja – 12-18. v.
■ Mi
igazolja azt, hogy Pálnak van igazi apostoli tekintélye? Ellenfelei egyáltalán
apostoloknak nevezhetők-e? (11:1-12:13)
v Meg kell
pontosan állapítani azokat a feltételeket,
amelyek alapján valaki apostolnak nevezhető, hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy a
Pál „dicsekvése” (igénye) nem jogtalan.
■ -
Azok „magukat
ajánlják” és „magukhoz
hasonlítják magukat” – 12. v., de így „nem okosan cselekszenek”.
v Ezért nem hasonlítgatja magát azokhoz.
v Jer
9:23-24 – az Úrban dicsekedni – „Ezt mondja az Úr: Ne
dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a
gazdag se dicsekedjék gazdagságával; Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik,
hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és
igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.”
■ -
Pál nem mértéktelenül dicsekszik, hanem a szerint a mérce szerint,
amelyet Isten adott. Melyik ez a mérce?
v -
Korinthusba is eljutott
v - nem a
mások munkájával dicsekszik, a késszel, hanem a korinthusi gyülekezet
születésével.
v - az Úrban
dicsekszik, vagyis azzal, amit az Úr
végzett általa. Ez az egyetlen igazi alap a dicsekvésre. Ellenfelei a mások
munkájával dicsekszenek (i.e. a Páléval).
v - nem ajánlólevelekkel igazolja magát, nincs azokra
szüksége… (2Kor 3:1 – „Elkezdjük-e ismét
ajánlgatni magunkat? Vagy talán szükségünk van, mint némelyeknek, ajánló levelekre hozzátok, avagy
tőletek? 2 A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, a melyet ismer és
olvas minden ember.”)
■ Az
Isten ajánlására van szükség. Ha
valaki azért dicsekszik apostolságával, mert képességei vannak,
megtapasztalásai és retorikai abilitása, az egyszerűen nem jelent semmit ebben
a kérdésben.
v Az ajánlásnak Istentől kell jönnie! „Mert nem az a kipróbált, aki magát ajánlja, hanem a kit
az Úr ajánl.”
■ Az
apostol nem mehet tovább az evangélium terjesztésével nyugat felé, míg itt
keleten nem szilárdult meg a munkája. De tervezi, „hogy rajtatok túl is hirdessük az
evangéliumot”…
