Az utolsó idők - 2Pt 3:1-18

Az utolsó idők

2Pt 3:1-18

n Ez a második levele Péternek.

n Mindkét levél összhangban van azzal, amit a próféták mondtak, amit az Úr Jézus mondott, és amit az apostolok hirdettek. (2. v.)

I. Az utolsó idők csúfolkodói – 1-7. v.

n Az Úr visszajövetele előtt teljes erkölcsi züllés lesz az egész világon. Erről szól az előbbi rész. (2. rész).

n Vannak, akik a 2. verset ismétlődni vélik Júdás apostol levelében: „minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva” (Júd 17. v.) De Péter nemcsak az apostolok beszédeire utal: „hogy megemlékezzetek a szent prófétáktól ezelőtt mondott beszédekről, és az Úrnak és Megtartónak általunk, az apostolok által közölt parancsolatjáról” (2. v.).

v A csúfolkodók saját kívánságaik szerint élnek. Ők tagadják Jézus visszajövetelét és tagadják a teremtést és az özönvizet. Az uniformitáriánus nézet szerint gondolkoznak: „minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva” (4. v.)

<  Az ÚSz-ben csak a Filem és 3Jn nem foglalkozik az utolsó időkkel, Jézus visszajövetelével.

v Az első században sokan úgy gondolták, hogy az üdvösség, az elragadtatás, az örök élet még az ő idejükben megvalósul, elkezdődik.

<  Ez az elképzelés mindenekelőtt az Úr Jézus szavaira épült.

v „Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek”… „magamhoz veszlek titeket”

v Ezt úgy értették, hogy nem fognak meghalni, hanem elragadtatnak.

<  Persze, később János írja a Jelenések könyvében, hogy „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg…” – de ez jóval később történt.

<  Pál apostol II. misszióútja során alakult thesszalonikai gyülekezet annyira komolyan vette ezt, hogy némelyek megszűntek dolgozni is… Miért is? Hiszen ha Jézus hamarosan visszajön, nincs semmi értelme…

v Pál levelet írt nekik, a Szentlélek ihletése alapján – amit talán maga Pál sem értett igazán.

v 1Thessz 4:13-18 - ¹³ Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységük.  ¹⁴ Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt.  ¹⁵ Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak.  ¹⁶ Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban;  ¹⁷ Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.  ¹⁸ Annak okáért vigasztaljátok egymást e beszédekkel.

<  Ekkor Pál még biztos abban, hogy „mi akik élünk”… „megmaradunk”… Megérjük az Úr eljövetelét.

v Ez lett volna Pál legnagyobb tévedése? Nem.

v A Biblia tévedhetetlen. Hogy mindkét gondolat belekerült a Bibliába, ennek célja van.

<  Egyéni éltünk vége és a világ vége nem esik egybe. Csak akkor, ha a mi életünkben visszajön Jézus.

v A thesszalonikai levél: Kr. u. 50.

v Korinthusi levél: Kr. u. 55-57

v 1-2 Tim és Tit: Kr. u. 65-67

<   „Mert én immár megáldoztatom…”

v Közben fiatal munkásokat készít a következő generáció számára.

<  Nem helyes, hogy az Úr Jézus visszajöveteléről keveset beszélünk!

v Inkább az individuális eszkatológiával foglalkozunk, - de a kozmikus eszkatológiával már nem annyira…

v Persze, látjuk a saját életünkben a mulandóságot: életünk leépül… és ez elszomorít.

<  De észre vesszük-e a kor jeleit is? Örülünk-e ennek?

v Az Úr visszajövetele az első hívőket a misszióra serkentette: „E világ bűnnel telve, / Küzdj igével ellene, / Testvéred sincs megmentve, / És a nap megy lefelé!” HH. 559.

v …„Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak.” – Zsid 11:40

<  Az én életem biztosan csak egy generációs lesz: akár meghalunk, akár Jézus visszajön.

v Ezért, feladatunk van. „Most tehát munka vár még mindig énreám…”

II. Az Úr napja – 8-13. v.

n A 3. v. szerint a libertinisták és a parousia-tagadók azonosak.

v Jézus visszajövetelének tagadása a hitetlenségen alapszik. Jézus is figyelmeztetett arra, hogy lesznek, akik nem hisznek benne (Mt 24:45-51).

n Péter a parousiát a teremtés ellentétjeként fogja föl. A teremtés a kezdet, Jézus visszajövetele a világ végén lesz.

n Péter három világot különböztet meg: (mint a 2:5-ben is): a teremtettet, a mostanit és az eljövendőt.

v A régi világot víz pusztította el. A jelenlegi világ tűznek van fenntartva.

n Istennek más az időszámítása, mint a mienk.

n Mégis, Isten hosszútűrő és kegyelmes (2Móz 34,6).

v Az Úr eljövetele a tolvajhoz van hasonlítva, mint Mt 24:43-44-ban (vö. 1Thessz 5:2; Jel 3:3).

n A kozmikus elemek (csillagokra), és a teremtés elemei (Nap, föld, tenger, stb.) felbomlik.

v A sztoikusok kozmológiájában négy alapelem létezett (víz, tűz, föld, levegő). Ez is elmúlik. Kémiai fölbomlásról van szó.

n Van reménységünk, van jövőnk!

n A parousia elmaradása a hálaadásra ad okot, nem pedig a kétségekre.

n Manapság is sokféle csúfolkodás, gyalázkodás hangzik el a hívőkről. Divattá lett a keresztyéneket és a gyülekezetet bántani. Akik ezt teszik, azok nem tudják, hogy mit tesznek, mert vakok és süketek. Feslettségében és erkölcstelenségben élnek. Az utolsó időkben a gonoszság megsokasodik. A kilátástalanság és a reménytelenség megnő.

n A csúfolódók azt mondják, hogy nincsenek csodák. Tehát Jézus nem fog eljönni. Nem hisznek az Ő első ittlétében sem. Szerintük sem az nem volt igaz, sem ez nem lesz igaz.

v 2003-ban Londonban több pogány templomot látogattak meg, mint ahány keresztyén elment a saját felekezetének az istentiszteletére.

n Képzeljük el! Mentek le fürdeni az emberek. Nóé ott izzadt, egy felhő nem volt az égen. Ácsolta a bárkát, építette. Megkérdezték: mit csinálsz Nóé? Építem a bárkát, mert jön az özönvíz. Összenéztek. Hát igen, ez a Nóé, ez az egyisten-hívő mindig olyan fura alak volt. Mániája ez az özönvíz. S mentek tovább mosolyogva, nevetve, s talán gúnyolódva is. Nóé pedig dolgozott tovább.

n Aztán elkészült a bárka, bementek az állatok, és néhány ember. Isten becsukta utánuk a bárka ajtaját, és elkezdett szemerkélni az eső. Felnéztek a többiek az égre. Esik az eső. Kezdtek felbugyogni a földnek forrásai, egyre több lett a víz. Körülnéztek. Nem áll el az eső. Probléma lesz. Siettek haza, de nem állt el akkor sem. Egyre több lett a víz, és egyre kevesebb a szárazföld. Aztán már nem mosolyogtak, és nem nevettek, hanem eszükbe jutott az, amit Nóé mondott, és azt mondták: de jó lenne most a bárka védettségében lenni. De az ajtókat Isten bezárta, és többé nem tudtak bemenni. Egyre nagyobb lett a kétségbeesés. Egyre hangosabb a kiabálás és a sikoltozás. Talán behallatszott a bárkába is… Látni nem látták, mert az ablakok fölfelé nyíltak. Aztán egyre nagyobb lett a csend. S a végén minden elcsendesedett, csak a víz csobogását lehetett hallani. Hazudott az Isten? Nem. Jött az özönvíz, s azok menekültek meg, akik elhitték Isten szavát.

v Egyszer becsukja Isten az ajtót, és senki többet be nem mehet az Ő országába!

n Isten igazat mond, és nem hazudik.

n Péter figyelmeztet: Drága Testvéreim, jusson eszetekbe, ami Nóé idejében történt! Ez a világ gúnyolódik, gyalázkodik, és a keresztyének kiirtására ad tanácsot és biztatást ilyen-olyan fórumokon. Divatos lett a keresztyéneket és az egyházakat gúnyolni és csúfolni, s ha lehet, megsemmisíteni. Isten órája pedig csendben ketyeg. Egyszer bezáratnak az ajtók, és jön az ítélet.

v Isten soha nem késik el. A világ kezdetét is Ő határozta meg, és annak a végét is Ő tartja a kezében. Itt nem véletlenül történnek a dolgok.

n A mi elképzeléseink szerint sokszor lassú és késedelmes az Isten. Pedig Isten órája pontosan jár, nem késik el az ígérettel. A saját menetrendje szerint történik minden, mint a vasútállomáson. Nem én fogom meghatározni a vonatok közlekedését. Azt meghatározza a menetrend. Nekem kell igazodnom a menetrendhez, és nem a menetrend fog hozzám igazodni.

III. Pál írásai – 14-18. v.

n Péter ismeri a Pál apostol leveleit. Pált testvérének, a keresztyén hitben való társnak tartja, és apostolnak nevezi. Pál és Péter között nincsenek komoly nézeteltérések. Péter tud arról, hogy a páli leveleket is félremagyarázták.

n Péter tudatában van annak, hogy a Pál levelei egyenértékűek az ÓSz Írásokkal: „¹⁵ És a mi Urunknak hosszútűrését üdvösségnek tartsátok; a miképpen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint. ¹⁶ Szinte minden levelében is, amikor ezekről beszél azokban; amelyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.”

n Erről Pál apostol is tudott: Kol 1:24-25 – „²⁴ Most örülök a ti érettetek való szenvedéseimnek, és a magam részéről betöltöm ami híja van a Krisztus szenvedéseinek az én testemben az Ő testéért, a mi az egyház; ²⁵ Amelynek lettem én szolgájává az Isten sáfársága szerint, a melyet nékem adott ti rátok nézve, hogy betöltsem az Isten Igéjét.”

A tévtanítások veszélye - 2Pt 2:1-23

A tévtanítások veszélye

2Pt 2:1-23

n A hamis próféták és tanítók munkája - Pontusban, Galáciában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában.

n A levél írását a hamis próféták és tanítók megjelenése okozta. 3:17-18 – „Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek;  Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében...”

n Tehát itt van a levél leforróbb pontja. A félrecsúszás veszélyére figyelmeztet – 1-3a. v. Kijelenti Isten ítéletét, büntetését – 3b-13a. v. Bemutatja a tévtanítók portréját – 13b-19. v. és levonja a következtetéseket – 20-22. v.

v  A hamis prófétákat súlyos megnevezésekkel illeti: hamis próféták, hamis tanítók (1. v.), Vakmerők, magoknak kedveskedők (10. v.) oktalan természeti állatok (12. v.), víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek (17. v.), romlottság szolgái (19. v.), csúfolkodók (3:3), istentelenek (3:17). “Akik elhagyták az egyenes utat”, “követték Bálámnak, Bosor fiának útját, aki a gonoszság díját kedvelte” (15. v.), “az Urat, aki megváltotta őket, megtagadták” (1. v.), “akik miatt az igazság útja káromoltatni fog” (2. v.).

n A tanítás szabja az irányt, az életvitelt, a munka menetét a gyülekezetben. A tanítás által születtek meg a gyülekezetek – ApCsel 2:9-11.

n A gyülekezet növekedése akkor lehetséges, ha az eledel tiszta és hamisítatlan – 1-3a.

n A megtérés a gondolkozás megváltozását jelenti (metanoia), az eltérés pedig az értelem megfertőzése.

v  A gonosznak stratégiai támadása: megváltoztatni a tanítást. Ugyanis, aki szépen gondolkozik, szépen is él. Akinek értelme megfertőződött, annak az élete is fertőzött.

n Az Ige elferdítése és az erkölcsi romlottság összetartoznak. Előbb kis megalkuvással kezdődik (az igazat prédikálják, de életük nem felel meg a tanításnak), de azután a tanítás is megváltozik romlott életükhöz igazodva.

n 2:1b szerint ezek „belopakodnak”, és hamisságaikat igazságnak címkézik. Ám az életük nyilvánvalóan romlott! Akkor hogyan lehetséges, hogy titokban belopakodtak? Úgy, hogy nem adják ki magukat hamisaknak – a hamisságukat igazságnak címkézték!

v  A változás így gyakran észrevétlen: mint ahogyan a melegedő vízben úszkáló béka nem érzi a veszélyt.

n Szellemi harcban veszünk részt. A tét nagy: az emberek üdvössége.

I. A figyelmeztetés – a hamis tanítók munkája – 1-3. v.

n Megfigyeltétek-e azt, hogy a Jelenések könyvében, amikor az Úr Jézus a hét kisázsiai gyülekezethez küldi táviratait, akkor két gyülekezet felé is kemény figyelmeztetésnek adott hangot, mert azok megtűrték magatok között a tévtanítókat?

n Pál apostol is figyelmezteti az efézusi gyülekezet véneit, hogy viseljenek gondot magukra és az egész nyájra, amelyben Isten őket vigyázókká tette, mert tudja azt, hogy távozása után jönnek közéjük gonosz farkasok, akik nem kedveznek a nyájnak, sőt, közülük is támadnak majd férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat maguk után vonják (ApCsel 20:28-31).

n A galáciai gyülekezetnek azt írja, hogy csodálkozik, hogy olyan hamar más hitre, más evangéliumra tértek, holott nincs más, csak egy van -, és ha mennyből való angyal jönne is, hogy mást hirdessen, átok legyen, mert más evangélium nincs. (Gal 1:6) Egy a hit!

n A Filippi levélben gonosz munkásoknak, ebeknek nevezi Pál apostol a tévtanítókat: „Őrizkedjetek az ebektől, őrizkedjetek a gonosz munkásoktól.” – Fil 3:2ab

n A korinthusi gyülekezetnek írt levélben Pál apostol azt mondja: „Félek… hogy a ti gondolataitok eltántorodnak a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől.  Mert ha valaki odamegy hozzátok, és más Jézust hirdet, nem akit mi hirdettünk, vagy más lelket fogadtok be, nem akit kaptatok, vagy más evangéliumot, nem amelyet elfogadtatok, azt szépen eltűritek.” (2Kor 11:3-4)

n A Tituszhoz írt levélben a nagy apostol azt a tanácsot adja szolgatársának, hogy „az eretnek embert egy vagy két intés után kerüld, tudván, hogy az ilyen romlott, és vétkezik, önmaga is kárhoztatván magát.” (Tit 3:10-11)

n János apostol pedig a házról-házra járó tévtanítókat illetően azt mondja, hogy „Ha valaki hozzátok érkezik, és nem ezt a tanítást viszi, ne fogadjátok be a házatokba, és ne köszöntsétek.” (2Jn 10) Ebben az esetben a köszöntés többet jelentett, mint egy-két szavas üdvözlést: közösségről és meghitt társalgásról van szó. Az üzenet tehát az, hogy ne legyetek velük közösségben! A közösség alapja a közös hit, ha pedig nem közös a hitünk, akkor nem lehet közösségünk egymással! Egy a hit! Küzdjetek a hitért, amely egyszer adatott a szenteknek!

II. A hamis tanítók romlottsága – 10b-19. v.

n A figyelmeztetések azt mutatják, hogy sajnos, a hitet el lehet veszíteni, hit dolgában hajótörést lehet szenvedni (1Tim 1:19), „az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva” saját erősségünkből ki lehet esni (2Pt 3:17). 

n „Legyőzettek”, „elpártoltak”, „visszatértek”…

n Péter apostol közli ezeknek a hamis tanítóknak a jellemzőit:

v  Megváltójukat megtagadják

v  Bukott hívőkről van szó: Zsid 6:4-6. 10:26-29.

v  Utóbbi állapotuk rosszabb az elsőnél – 20. v.

v  Magukra hirtelen veszedelmet hoznak – 1. v.

v  Miattuk az Úr útja káromoltatik – 2-3. v.

v  Nyerészkednek a gyülekezeten – 3. v.

n Persze, ez nem lenne lehetséges, ha a gyülekezet nem lenne kihasználható. De mivel kiskorúak, éretlenek… Zsid 5:11-14. Mi jellemzi az érett korúságot?

v  Lényeges kérdések kérdezése (válaszok keresése)

v  Értékek megőrzése

v  Példaadás másoknak

v  Céltudatosság (terv készítése)

v  Kemény eledel és növekedés

v  Munkálkodás.

III. A hamis tanítók identitása és stratégiája – 21-22. v.

n A záró két versben az apostol egyféle „robot-portréját” adja a hamis tanítóknak. Kutyáknak nevezi őket, idézve Péld 26:11-et.

v  Pál is használ ilyen szemléltetést Fil 3:2-ben - „Őrizkedjetek az ebektől, őrizkedjetek a gonosz munkásoktól.”

n Spurgeon különböző csoportokba sorolta ezeket az ember-kutyákat: mocskos kutyák, morgó kutyák, hízelgő kutyák és mohó kutyák csoportjába. Mi „kóbor”, „harapós”, „ugató” és „hízelgő” kutyákat említhetünk.

1. A kóbor kutyák (veszettséget terjesztenek)

n A kóbor kutyák gazdátlanok. Nincsenek sehol otthon.

n Mindenünnen lopnak. Turista hívők. Gyökértelenek.

n Irányítójuk a falka vezére. Neki kell engedelmeskedniük. Őt követik.

n A tanítás szabja az irányt. Tiszta eledel kell a növekedéshez. 1Pt 2:2.

n A kóbor kutyák megváltoztatják a tanítást.

2. A harapós kutyák (bántanak)

n Líbia, Irán, Irak, Szíria…

n Origenész apja

n Pál apostol – 2Kor 11. 1Kor 15:30-32.

v  Sok helyen olvasható figyelmeztető tábla: A kutya harap! Ilyen esetben tudjuk, hogy mi a teendő: a lánc hatótávolságán belülre nem érdemes merészkedni.

Ø  „Bodri 6 másodperc alatt gyorsul százra. És Te?”

Ø „Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, nem térünk át semmilyen más hitre. És ezt a kutyák is tudják.”

Ø „Csöpike sem vegetáriánus!”

Ø „Kutya : Betörő -15:0”

Ø „Nyugi', csak az eleje harap!”

Ø „Amputációt és alakformálást vállalok. Próbáld ki. Gyere be csengetés nélkül!”

Ø „A kutyák szabadon mozognak, ön szabadon dönt!”

Ø „Kedves betörő! A kutya mindenkit beenged, a gond kifelé jövet kezdődik.”

Ø „A farkaskutya veszélyes, a másiktól meg még én is félek!”

3. Az ugató, morgó kutyák (rágalmaznak)

n Ezekből sok van. Általában kicsik, de nagy zajt csapnak.

n Hagyjuk meg a kutyáknak ezt a örömet, hogy morogjanak és ugassanak. Ez nekik való. Az embereket Isten nem erre teremtette…

v  Pedig vannak ilyen morgó ember-kutyák: akiknek semmi sem jó, mindig ugatnak valamit, vagy morognak magukban… Tartsd távol magad az ilyenektől!

n Ha ma másokat ugat, minden ok nélkül, holnap téged fog megugatni a semmiért!

n Az ilyennek ne csinálj ólat az udvarodon!

n Tartsd távol magad a másokat ócsároló embertől, aki nem talál dicsérő szavakat másokra, csak rágalmakat. Az ilyen morgó kutya kiszámíthatatlan és veszedelmes. Jobb, ha nem merészkedsz a közelébe se. A perpatvartól a legjobb, ha távol tartod magad. Ne ugass vissza!

v  posztmodernizmus

v  liberalizmus

v  szekularizáció

v  ateizmus

v  evolucionizmus. v. 3. 10. 19.

4. A hízelgő kutyák (bemocskolnak)

n Ne társulj hozzájuk! Madarat tolláról, embert barátjáról. Ha kutyák között jól érzed magad, akkor nem vagy bárány. 1Kor 15:33 – „Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok!” Aki kutyákkal fekszik, megtelik bolhával! Gal 6:7. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Minél jobban tartsd távol magad a fertőzéstől!

n Hamar az öledbe ugranak, nyalják a kezedet – ha azt remélik, hogy kapnak valamit tőled. Azért hízelegnek, mert jutalmat várnak.

v  Ha túl nyájas valaki beszédje, vigyázni kell. mert keserűséget okoz.

v  Ha valaki szemedbe dicsér, vigyázz, mert a hátadnál rágalmazni fog.

v  A túlzott udvariasság mindig gyanús. Vigyázz a ravasz hízelgőkre!

n Ökumenizmus, politikai hatalom. Fil 2:15-16 – Legyetek feddhetetlenek és tiszták!...

Befejezés: - 4-10a. v.

n Isten ítélni fog felettük – 3b-13.

v  Isten nem kímélte a bukott angyalokat (3:18-20), a régi világot – de megmentette Nóét, Sodomát és Gomorát – de megmentette Lótot.

n Meg tudja Isten szabadítani az övéit, és a gonoszokat az ítéletre fenntartani, főleg azokat, akik… 13. v. – „Megkapván gonoszságuk díját, mint akik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, akik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek.”

n Elhatározhatjuk, hogy megtartjuk a kapott hitet mocsoktalanul és szentül. Elhatározhatjuk azt, hogy mindhalálig kitartunk amellett, amit az ige alapján hittünk és vallottunk. Nem térünk el tőle, mellé állunk, és küzdeni fogunk érte! Egyedül Isten az, aki minket megtarthat a hitben. Tanulmányozva minden nap Isten igéjét, gondolkozva arról éjjel és nappal, gyönyörködve abban, mint aki nagy nyereséget talált. A hitben így megerősödve arra is képesek leszünk, hogy küzdjünk, harcoljuk azért a hitért, amely egyszer a szenteknek adatott.