Az Úr dicsősége betölti a templomot - Ez 43:1-12

Az Úr dicsősége betölti a templomot

Ez 43:1-12

n Az Ez 40-48 részeit sokan úgy értelmezik, hogy ez az ún. „milléniumi templomról” szól.

v  A korszakos értelmezésnek ez az egyik gyengesége/Achilles sarka.

v  Mint a többi prófétáknál, a helyreállításról szóló reményteljes üzenet túlmutat a fogságból való hazatérésen és a második templomon, a Krisztusban történő helyreállításra és az Új Szövetségre.

I. Ebbe a Templomba visszatér az Úr dicsősége– 1-5. v.

n Az Úr dicsőségének visszatéréséről olvasunk.

v  Legalább tizennégy év telt el Jeruzsálem pusztulása óta - Ez 40:1-2 – „Huszonötödik esztendejében fogságunknak, az esztendőnek kezdetén, a hónap tizedikén, a tizennegyedik esztendőben az után, hogy a város megveretett, épen ezen a napon lőn az Úr keze én rajtam, és elvitt engemet oda. ² Isteni látásokban vitt engem Izráel földjére, és letett engem egy igen magas hegyre, s azon vala mint egy város épülete dél felől.”

n Az Úr dicsőségének részletes leírását az első részben találjuk. Majd a 10 részben, és a 11. rész végén le van írva, hogy az Úr dicsősége eltávozott a templomból (és az országból), megközelítőleg egy évvel a babiloni fogság előtt. Templom és ország nélkül!

v  Nem csoda, ha Ezékiel mostani próféciájakor a Babilonba vitt foglyokban ezek a szavak reményt ébresztettek.

v  A látvány is csodálatos lehetett, de az Úr szava lényegesebb volt a látványnál is (6. v.). A hűséges maradéknak bátorításra van szüksége.

n A dicsőség visszatéréséről Zak 2:7-8 is szól: „⁷ Jaj Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol. ⁸ Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsőség után küldött engem a pogányokhoz, akik fosztogatnak titeket, mert aki titeket bánt, az ő szemefényét bántja.

n A kapu kelet felé nézett…

v  Ha valami északról jött, az általában ellenkezett Isten céljaival (Jer 6:22. 13:20. 31:8. 50:9. 50:41. 51:48. Ez 26:7. 39:2)

v  Ami keletről jön, az békét és helyreállást hoz (Ézs 2:6. 41:2. 43:5. Mt 2:1. 24:27. Jel 7:2). Az Úr dicsősége azon a kapun tért vissza, amelyen eltávozott (Ez 10:17. 11:22).

n A korábbi figyelmeztetéseket Izráel népe nem vette figyelembe, a város/templom pusztulásáról. Nem tértek meg az Úrhoz. Úgyhogy Isten kitörölte őket onnan. 8/c. v.

v  A fogság után viszont dicsőséges jövőt ígér: visszatér az Úr dicsősége!

n Arról van szó, hogy testünk a Szentlélek Temploma - 1Kor 3:16-17. 6:19-20. Ez a Templom Istent kell magasztalja. Minden Isten dicsőségét kell szolgálja.

v  Lásd: Ézsaiás 6. Lásd: a Szent Sátor – 4Móz 9:15-16, Salamon temploma – 1Kir 8:10-11, a Második Templom – Ezsd 6:1kk.

v  Mit jelent a dicsőség? Elismerést, csodálatot, hódolatot, szeretetet, alárendeltséget, engedelmességet, magasztalást, dicsőítést… Ezt kell adnunk Istennek. Ez az Övé. Dicsőségét másnak nem adja.

n A Templomot betölti az Isten dicsősége, és a Templom ezt a dicsőséget tükrözi.

v  Ez volt Dávid vágya, imádságai (zsoltárai) végén: Zsolt 72:19.

v  Erre van szükség, mert „mindenki szűkölködik Isten dicsősége nélkül” – Róm 3:23.

v  Jélzus Krisztus megváltása folytán, a Szentlélek újjászülő munkája folytán valósul meg.

n Jézus Krisztus Isten dicsőségének visszatükröződése – Zsid 1:3.

v  A Szentlélek a dicsőség Lelke – 1Pt 4:14.

v  Nem mi vagyunk dicsőségesek, hanem a dicsőség hordozói vagyunk.

v  “¹⁸ Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől.” – 2Kor 3:18.

II. Ez a Templom az Úr örökkévaló lakása – 6-9. v.

n A 7. igeversben található ígérete Istennek, feltételes: „Ahol lakom Izráel fiai között örökké”.

v  Zak 2:10-12 kijelenti: ¹⁰ Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr. ¹¹ És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem. ¹² És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.”

v  Ennek a próféciának a beteljesedését a Zak 8:1-3 közli: „¹ Majd szóla a Seregeknek Ura, mondván: ² Ezt mondja a Seregeknek Ura: Nagy gerjedezéssel gerjedeztem a Sionért, és nagy haragra gerjedtem ellene. ³ Ezt mondja az Úr: Megtértem a Sionhoz, és Jeruzsálem közepette lakozom, és Jeruzsálem igazság városának neveztetik, a Seregek Urának hegye pedig szent hegynek.”

n Titusz nem tette elhagyatottá a templomot Kr.u. 70-ben, hanem lerombolta a már korábban elhagyatott/magára hagyott templomot!

v  Az Úr dicsőségének tényleges visszatérése nemcsak a Második Templomba történt (Ezsd 6:1kk), hanem sokkal inkább a hívők szívébe. Ők lesznek Isten Templomai, közösségileg pedig a Gyülekezet.

n Ezékiel apokaliptikus nyelvezetet használ, amelynek értelmezéséhez ismerni kell ezt az irodalmi formát és az általa használt jelképrendszert. Az Isten dicsősége, a gyógyító folyó, mely a templomból ered, mind az Újszövetségre utaló képek, amelyek Jézus Krisztusban valósultak meg.

v  A dicsőség leírása hasonlított a tűzoszlophoz, mely vezette őket a pusztában. Az ÚSz-i „templom” Isten világosságát terjeszti (Mt 5:14-16). Vigasztaló üzenet volt ez, még akkor is ha nem értették teljesen.

n Ezt látva, Ezékielnek csak egy válasza lehetett: arcára borult (3. v.).

n Az új Jeruzsálemben/Isten országában minden hívő tükrözte Isten dicsőségét.

v  Isten kijelentette, hogy új trónt, új helyet állít fel, ahol lakozni fog. Azok között fog lakozni, akik hűségesek maradtak Hozzá. Ez állandó lakhelye lesz, amit emberek nem fertőzhetnek meg.

v  Ez a leírás titok maradt a zsidók számára. Semmilyen hely nem tarthat örökké, amit emberi kéz készített. Nincs olyan ember-alkotta tárgy, amit ne lehetne megfertőztetni. Itt Jézus Krisztus megváltásáról van szó!

v  Csak az Isten országába nem jut be semmi tisztátalan, semmi megfertőztetett.

III. Ez a Templom Istenhez méltó élet követel – 10-12. v.

n A képmutatókról is van megjegyzés: közel laknak Isten lakhelyéhez, de falat építettek Isten közé és önmaguk közé. Vallásos kinézetűek, de nem vetik alá magukat Isten dicsőségének. Hamis vallás ez, Szentlélek nélkül.

n A Mózes törvényét felváltja a Ház Törvénye, amit a megváltottak megtarthatnak. A Templom az ember szíve. Az új Templom leírása ezzel a felszentelési mozzanattal zárul

n A Templomot mérő személy elvitte a keleti kapuhoz, a templomot körülvevő helyről (42:15-20).

v  Isten jelenléte megszenteli a helyet és a személyt.

n Ez a Templom az Isten tulajdona. Mindenekelőtt a teremtés jogán: ő teremtette, de a megváltás jogán is – 1Kor 6:20.

v  „Úgy számoljatok magatokkal, mint akik meghaltatok a bűnnek és éltek Istennek” - Róm 6:11.

v  Mint Istennek szolgái: Pál és Silás – Lásd: Róm 1:1, Tit 1:1, Fil 1:1, Flm 1:1, Illés: 1Kir 18:36.

n Az erőd, tehetséged, időd, házad, pénzed, kapcsolataid, családod… minden az Úré!

n Ennek a Templomnak a dísze a szentség. Isten csakis szent helyen van jelen, ezért szent életre van szükség.

v  Ő nem lakik együtt a bűnnel!

v  Nem „köztünk” van (pusztai vándorlás), még csak nem is „velünk” (karácsony), hanem „bennünk”!

n A szentséget Isten jelenléte és dicsősége követeli meg.

v  „E hely nem egyéb, hanem Istennek háza”… 1Móz 28:16-17. Ne legyen „egyéb” hanem templom! (Egyéb lehet: szónokterem, kultúrház, divatház, stb…)

n A Szent Sátor Isten számára el volt különítve.

v  Míg a többi sátorban azt tehettek, amit akartak, a Szent Sátorba nem akkor mentek be, amikor akartak! Az „szent” (= félretett) sátor volt.

v  Ott más edények voltak, más személyzet – minden szent volt = félretett és tiszta. „Lesztek nékem papok birodalma és szent nép!” – 2Móz 19:6

n „Hiszünk egy egyetemes anyaszentegyházban, amely a szentek egyessége/közössége”

v  „Legyen szent és feddhetetlen” – Ef 5:26-27.

v  Fil 2:15-16 – „legyetek feddhetetlenek és tiszták…”

v  Isten lelke a „szentség Lelke” – Róm 1:4.