Hálaadó zsoltár - Zsolt 100:1-5
Hálaadó zsoltár
Zsolt 100:1-5
1 Hálaadó zsoltár. Vígan énekelj az
Úrnak te egész föld!
2 Szolgáljatok az Úrnak
örvendezéssel; menjetek eléje vigassággal.
3 Tudjátok meg, hogy az Úr az
Isten; ő alkotott minket és nem magunk; az Ő népe és az Ő legelőinek juhai
vagyunk.
4 Menjetek be az Ő kapuin
hálaadással, tornácaiba dicséretekkel; adjatok hálákat néki, áldjátok az Ő
nevét!
5 Mert jó az Úr, örökkévaló az Ő
kegyelme, és nemzedékről nemzedékre való az Ő hűsége!
< Eljött a hálaadás időszaka. De ma is vannak, akik
úgy vélik, hogy nincs miért hálásnak lenniük: munkanélküliség, adósság, erkölcsi
romlottság, bizonytalanság…
< Komoly felhívások mutatják, hogy miből áll a
hálaadás: Énekelj! – Szolgálj! – Menjetek eléje! – Tudjátok meg! – Adjatok
hálákat! – Áldjátok!
< Kívánságlistát karácsonyra meg újévre szoktak
írni, de hálaadó napra is lehet írni egy listát, hogy ki miért hálás. Bizonyos
háziasszonyok például, ezt írták össze:
v Hálásak vagyunk tizenéves gyermekeinkért, mert
lehetőséget biztosítanak arra, hogy megtanuljunk egy második nyelvet.
v A füstérzékelőkért, mert azok pontosan jelzik, ha
kifutott a tej.
v Hálásak vagyunk férjeinkért, akik a ház körüli
kisebb javítanivalókat olyan súlyosakká teszik, hogy szakembert kell hívni,
hogy megjavítsák.
< Gond lehet a látással, ha a tizenéves fiú azt
mondja a telt hűtőszekrény előtt, hogy: „nincs
mit egyek!”, vagy a leány, a telt ruhásszekrény előtt: „nincs mit felvegyek!”… Talán nem látnak jól?
v Most gondolj arra, hogy amiért igazán hálás
lehetnél!
·
Számláld meg az áldásokat a
próbák helyett.
·
Számláld meg a nyereségeidet a
veszteséged helyett.
·
Számláld meg az örömödet a
jajok helyett.
·
Számláld meg a barátaidat az
ellenség helyett.
·
Számláld meg a mosolyokat a
könnyek helyett.
·
Számláld meg a bátorságodat a
félelmek helyett.
·
Számláld meg jótetteket a
sértések helyett.
·
Számláld meg az egészséged a
pénzed helyett.
·
Számláld meg Isten művét a
magadé helyett.
I. Miért adjunk hálát? – hálaadásunk alapja – 5. v.
< „5 Mert jó az Úr!” Izráel népének parancsolva volt, hogy adjanak
hálát. Azonban a parancsot szükséges volt megismételni, időnként. Feledékenyek
vagyunk!
v
5Móz
26:1-11. „10 Most azért íme, elhoztam ama föld gyümölcsének zsengéjét,
a melyet nékem adtál Uram. És rakd le azt az Úr előtt, a te Istened előtt, és
imádkozzál az Úr előtt, a te Istened előtt; 11 És örömet találj
mindabban a jóban, a melyet ád néked az Úr, a te Istened, és a te házad népének;
te és a lévita, és a jövevény, a ki te közötted van.”
< A 100. zsoltár mindenekelőtt Izráel népe számára
íródott, de az első versben az egész föld meg van szólítva.
< A hálaadás alapja nem az, hogy mennyi vagyonunk
van! Az egészségünk sem! Ezek megváltozhatnak, és a hálaadás akkor sem fogyhat
el.
v Szalagfűrész (Módi Miklós szerint): „De
unde tot vine, si nu se termină?” (Hogyhogy mindig csak jön, és nem ér véget?)
< Az Úrral való kapcsolatunk nem változik! Minden
igeversben említve van az Úr neve.
<
Isten kegyelme az ok és az alap a hálaadásra - „Örökkévaló az Ő kegyelme”
<
„És nemzedékről nemzedékre való az Ő
hűsége”
<
(4) „Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; ő alkotott minket és nem magunk;
az Ő népe és az Ő legelőinek juhai vagyunk.” = Adj hálát, hogy népéhez tartozol!
v
Ő alkotott: kezed, lábad, szemed, füled, ujjaid, bőröd, fogad…
mindened. Kívül és belül, Ő alkotott. Olyan vagy, amilyennek Ő akart
megalkotni. Légy hálás érte!
v
Van, akiről eldöntötte, hogy ne legyen magas, ne legyen alacsony, ne
legyen csúnya, de ne legyen túl szép sem… Ne tűnjön nagyon ki a többi közül, de
legyen belőle egy hűséges apa, egy szerető anya… Rólad van szó!
v
Isten nincs megelégedve a félkész munkával, úgyhogy, még mindig
dolgozik rajtad! Míg kiábrázolódik benned a Krisztus.
v
„Legelőinek juhai vagyunk” – de legtöbben inkább
pásztorok szeretnénk lenni, nem juhok! Ne mi nem tudjuk, hol vannak a zöld
legelők és a csendes vizek! Engedd, hogy Isten pásztoroljon! A bárány teljes
függőségben van a pásztorral. Követi. Ismeri a hangját…
II. Hogyan adjunk hálát? – hálaadásunk módja – 1-4. v.
<
(1) „Vígan énekelj az Úrnak te egész föld!” = Adj hálát bizonyságtevéssel!
v
Azt jelenti, hogy kiálts teljes torokkal, hangosan! A hálaadás a
szíved és egész lényed mélyéből kell jöjjön.
v
Roland Allen beszél és misszionáriusról, aki Indiában szolgált,
egy olyan helyen, ahol az emberek jóllehet egészséges látással, szemmel
születtek, de valami miatt egyre gyengült a látásuk, ahogy idősebbek lettek. A
misszionárius által kifejlesztett kezelés azonban visszaadta látásukat. Sohasem
mondták, hogy „köszönöm”. Ilyen szó nem volt szótárukban. (Mint ahogy a
cigányok nyelvében sem lehet ilyen szót találni.) Ehelyett azt mondták, hogy
„Elmondom a nevedet!” Vagyis, bárhová mennek, hirdetni fogják majd ennek a
misszionáriusnak a nevét, aki meggyógyította őket a vakságból. Erről beszél a
zsoltáros: valami olyan történt veled, amit nem tarthatsz meg magadnak. El kell
mondanod! Lényed mélyéből kiáltod az örömödet.
<
(2) „Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel!” = Adj hálát szolgálattal!
v
Nem azt mondja, hogy „szolgáld a gyülekezetet”, „szolgáld a
lelkipásztort”, „a bizottságot”, „a zenekart”, vagy egy szervezetet… Az Urat!
v
Amikor bizonyságot teszel, valamilyen áldozatot hozol – az Úrnak
szolgálsz! (Mt 25:40). Tedd ezt örömmel! Nemcsak kötelességből, mások
figyelméért, hanem az Úrért!
v
5Móz 10:12 – „12
Most pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az Úr? Csak azt, hogy Istenedet, az
Urat féljed, járj mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az Urat, a te
Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből.”
v
2Móz 7:16 – „16
Ezt mondd neki: Az Úr, a héberek Istene küldött engem hozzád ezzel az
üzenettel: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem a pusztában! - de te nem
hallgattál rám mindeddig.”
v
Mt 6:24 – „24
Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat
szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok
Istennek és a mammonnak.”
<
(3) „Menjetek eléje vigassággal!” = Adj hálát örvendezéssel!
v
Ebben is az öröm kifejezése van. Isten azt akarja, hogy örülj, hogy
boldog légy! Vígan énekelj, örvendezéssel szolgálj, vigassággal menj elébe!
v
Most nézz körbe: örülnek a körülötted levő emberek? Te örülsz
nekik?
·
Ha Ő alkotott, akkor
Ő a Teremtő.
·
Ha az Ő juhai
vagyunk, akkor Ő a Pásztor.
·
Ha bemehetünk az Ő
kapuin, akkor Ő a Király.
·
Ha szolgálhatunk
Neki, akkor Ő az Úr.
<
(4) „Menjetek be az Ő kapuin
hálaadással, tornácaiba dicséretekkel; adjatok hálákat néki, áldjátok az Ő
nevét!” = Adj hálát magasztalással!
v
Az ÓSz-ben a Templom Isten jelenlétét mutatta. Amikor beléptek a
kapun, akkor Isten jelenlétébe léptek be.
v
Mi már tudjuk, hogy Isten mindenütt jelen van, és mindenkor jelen
van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése