SATURDAY

Dear friends, one more week is over!
We had Daniel and Zurilia Webber with us, and tried to send them home at the beginning of this week... We didn't succeded on Monday, only late evening! The plane was delayed 24 hours! So, they got another plane, at about 10 o'clock pm. No problem, they arrived to Budapest around midnight, and stayed at Sándor Móré's home for overnight. Next day they got an afternoon plane, for 4 o'clock, but that was also delayed... I only know, that around 10 pm they were still in the airport, in Budapest... I just hope, they arrived home sound and safe.
Anyway, I think this is a good lesson for Western people about how Eastern people live: we have new events and surprises every hour! Life is not boring among Hungarians. Be prepared for changes when you come to us! (Ah, I just hope, Hungarian Airlines will wake up one day, and do their job properly!!!)

Yesterday and today we were in Satu Mare, the whole family. There we had the Conference of Child Evangelism Fellowship. My wife, Márta is presindent of our Sunday School Association, and she had a Power Point presentation during the morning session. I also had a short message Saturday Morning.

Coming home we visited Pál in Crasna. He is much better now. He was at the church, at the wedding feast of Anna's sister, Mária! The doctor took off his "necklace" on Thursday, and permitted him even to drive! So, he is much better, praise the Lord! Tomorrow he is planning to attend the church meetings, for the first time after his accident. But please, continue to pray for him: we still don't know the reason of his faint. We are planning to have some more research, probably in Targu Mures also.

Tomorrow we will have the Thanksgiving Day for all the Szeklerland Baptist Churches in Hargita Christian Camp. In the morning we are going to have a baptismal service. I was asked to preach in the afternoon.

120 oldal

Ma végre befejeztem az adventista tanítások cáfolatát. Összesen 120 oldalon foglalkoztam vele (A5-ös méret). Úgy érzem azonban, hogy a lélek elalvásáról és a gonoszok megsemmisüléséről szóló tévtanításukkal még nem foglalkoztam eleget...
De a szombat megtartásáról, a törvényről és a vizsgálati ítéletről írtam kielégítően. És főleg Ellen G. White-ról... Van egy általános bevezető is, a szekták ellen és a Biblia elferdítése ellen. Úgy gondolom, hasznos lesz.

Holnap Szatmárnémetibe megyünk a GYEK konferenciára, az egész család. Mártának egy .ppt bemutatót kell tartania a VISZ-ről. Én annyival járultam hozzá, hogy megrajzoltam a VISZ logóját Corel Draw-ban...

Remélem, hogy lesz alkalmam foglalkozni a "Dávid uralkodásának történelmi dokumentumai"-val... Ez az egyetlen referátum, amit még be kell fejeznem szeptemberben, hogy vizsgázhassak belőle. Aztán jöhet a disszertáció!

Szerda

Reggel esett az eső, és ez áthúzta egy-két tervünket...

Amikor tegnap írtam a blogot, Daniel Webberék sajnos még nem voltak a hazafelé tartó repülőn... Azóta azonban úgy vélem, hogy már hazaértek.

Ma este bibliaóránk volt, és a Róm 14:1-12 alapján a napok és ételek megkülönböztetéséről beszélgettünk; meg a lenézésről és kritizálásról, hitben erősekről és gyengékről...

Napok óta foglalkozom az adventista tanításokkal. Készítettem róla egy 50-60 oldalas (A4) anyagot. Egyszer talán még nyomdába is kerülhet, és mások is használhatják.

Kedd

Mikor ezeket a sorokat írom, nagyon remélem, hogy Daniel Webberék már a hazafelé tartó repülőn vannak... Ugyanis, Budapestre érve csak ma délután 4 órára kaptak újabb összeköttetést London felé. De az a repülő is késett felszállni 4 órát!!! Rettenetes. Elképzelem, hogy vendégeinknek megvan a véleményük a magyar repülőtársaságról... Kétszer is meggondolják majd, hogy utazzanak-e errefele mégegyszer ez életben...

Reggel Kolozsvárra utaztam Johannával. A helyek újraosztása folytán kiderült, hogy a magyar-angol szakra is bejutott nem-fizetéses helyre. Sajnos, nem lehet mind a két szakon állami alapból tanulni, az egyiket fizetni kell. Így, kérvényt írtunk, hogy a magyar-német szakot fizetni fogja, az angol szakon meg marad államin.

Délután meglátogattam Sztán Zsuzsa nénit, akinek levágták a bal lábát, térden alul. Vittem neki egy tolószéket, amit a Táborból kértünk kölcsön.

Bonyodalmas

Ez a nap bonyodalmas volt.
Reggel korán elmentem újra a Táborba, Tőtős János testvéremmel együtt, egy missziókerületi megbeszélésre. Itt Kövendi Levente testvérrel (is) beszélgethettünk. Nemrég (három nappal ezelőtt) hallottam én is először, hogy nekem tulajdonítanak valamilyen vádakat, amiket Levente testvérről terjesztettem volna... Hm. Egy keményebb levelet is kaptam, amelyben a feladó azt írja, hogy ő szegyellne megállni a gyülekezet előtt, nemhogy prédikálni az Élő Isten igéjét... Meghogy felkér, hogy kérjek bocsánatot nyilvánosan Leventétől és az Urtól, nehogy a pokol tüzébe égjek örökön örökké... Térjek meg, és kérjem a Szent Szellemet hogy munkálja át teljesen az életemet, és amig meg nem térek, addig mondjak le a lelkipásztori tisztségemről azonnal... Nyílván, nagyon elgondolkoztam. Azonnal írtam is egy választ, neki is, Leventének is, közölve, hogy a vádakat én is csak most hallottam először, és azokat én soha, senkinek, sehol nem mondtam...

Dehát, végül is, milyen jó, hogy azok az állitólagos vádak hamisak!

A Táborban nemcsak ezekről beszéltünk, hanem a csíkszeredai gyülekezetről, és a csíki miszióról is. Jó volt hallani a jobb híreket.

Amikor hazafele érkeztem, felhívtam Pál öcsém apósát (Király György), érdeklődve a Daniel Webber visszautazása felől. Épp akkor mentek be a reptér ajtaján. Beszéltem Daniellel, és újra megköszöntem, hogy vállalta, hogy eljöjjön tanítani. Sajnos, egy pár óra múlva Budapestről kaptam a hírt, hogy a repülőjáratot törölték! Hamar kimentem a reptérre, és csakugyan, Daniel és Zurilia épp falatozott valamit, amit akkor osztogattak számukra... Ők úgy tudták, hogy csak késésről van szó. Pár óra múlva mégis kiderült, hogy csakugyan törölték a járatot - de ekkor már este 8 óra volt! Kimentem újra a reptérre, és megtudtam, hogy egy bukaresti repülővel, úgy 10 óra fele, tovább utazhatnak... És Budapesten megszállhatnak... Felhívtam egy budapesti atyafit, hogy vegye fel a kapcsolatot velük. Remélem, gondjukat viselik majd... Milyen viszontagságos is lehet az élete egy külföldi házaspárnak, szép Erdélyországban!...