75 „vallási és Újszövetségi tudományokban” szakember ülésezett először 1985-ben, (de a kezdeményezést már 1978-ban bejelentették), azzal a céllal, hogy megállapítsák, az evangéliumnak melyek azok a szavai, amelyek hitelesek, és melyek nem. Ez volt az ún. "Jézus szeminárium" ("The Jesus Seminar"). Más szóval, úgy is mondhatnánk, hogy ezek a tudósok egyre ismételgették az ősi Kígyó kérdését: „Csakugyan azt mondta az Isten?” (1Móz 3:1)...
1980-ban rangsorolni kezdték az evangélium szavait, amelyeket szavazással döntöttek el. Egy szakasz megvitatása után vörös, rózsaszín, szürke vagy fekete színnel jelölték Isten igéjében való kételkedésük nagyságát...
1993-ban a Jézus Szeminárium kiadta munkáját: „Az öt evangélium: Jézus valódi szavainak kutatása” címmel (The Five Gospels: The Search for the Authentic Words of Jesus). Ez magába foglalt egy új fordítást, amit “Szakemberek fordításának” neveztek („The Scholar’s Translation”), amelyben az említett színekkel Jézus szavainak szerintük rangsorolt hitelességi fokozatát jelölték. A Szeminárium azzal zárult, hogy Jézus Krisztusnak a Bibliában található mondásai közül szerintük megközelítőleg csak 18% tekinthető hitelesnek...
A modern, hitetlen szakemberek szerint nem Krisztustól származnak a boldogmondások, Ő sohasem mondott olyat, hogy „tartsd oda a másik orcádat is”, nem mondott magvető-példázatot, a tíz szűz példázatát, a tíz drachma példázatát, a tálentumokról szóló példázatot, Ő nem mondta, hogy „felépítem az én anyaszentegyházamat és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat”, nem imádkozott a Gecsemáné kertben, nem mondta, hogy „Vegyétek, egyétek, ez az én testem”, és a többi mondásokat az Úrvacsora szereztetéséről. Ő sohasem mondta, hogy „Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek”, sem pedig, hogy „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?!” A Jézus Szeminárium megállapította, hogy Ő sohasem járt a vízen, nem látott el ötezret öt kenyérből és két halból, sohasem prófétált haláláról, feltámadásáról vagy második visszajöveteléről, nem volt soha a zsidó főpap előtt vagy Pilátus előtt, nem támadt fel a harmadik napon, és nem ment fel a mennybe. Szerintük, a történelmi Jézus története a kereszthalállal és az enyészettel fejeződött be (Religious News Service, március 6, 1995).
E modern "szakemberek" szerint Jézus Krisztus egyszerű ember volt, akit félrevezettek álmai, és politikai intrikák áldozata lett. 1986-ban Ron Cameron, a "Jézus Szeminárium” képviseletében azt mondta: Jézus halála olyan volt, mint egy gépkocsi karambol: a történelem balesete… Nem vagyok biztos, hogy a rómaiak miért ölték meg Jézust, de az evangéliumok nem történelmi feljegyzések, a szó modern értelmében. Nem gondolom, hogy annyira közismert lett volna, ahogyan az evangéliumok bemutatják. Mondásai nem igazolják, hogy egyházat vagy reform mozgalmat próbált volna alapítani." (Christian News, április 7, 1986).
Egy másik képviselője a “Jézus Szemináriumnak”, Marcus Borg, 1992-ben a következőket mondta a keresztyén sajtónak: “Vitatom, hogy a húsvét attól függne, hogy volt-e üres sír, vagy mit történt a Jézus testével. Nem tartom igaznak a keresztyén hagyományt, sem a Bibliát Isten egyedi, tévedhetetlen igéjének. Nincs történelmi alapja azt mondani, hogy Jézust megölték a mi bűneinkért… Egy vagyok azon keresztyének közül, akik nem hisznek a szűztől való születésben, sem a betlehemi csillagban, sem a pásztorokban vagy a bölcsekben, hogy ezek a jászolhoz jöttek volna. Ezek nem történelmi tények." (Bible Review, december 1992).
Újabban a „Jézus Szeminárium” alapítója, Robert Funk halála után, 2005-ben újraéledt. 2009-ben Willamette University-be költözött (Salem, Oregon), és tovább folytatja hitetlen és romboló munkáját, miután vannak, akik pénzzel támogatják őket.
Csak két lehetősége van minden embernek, amikor a Szentírással szembesül: vagy követi a hit útját, vagy követi az hitetlenség útját, amely az okoskodás útja. Mindenekelőtt tehát nem kézirati és szövegi kérdés ez, hanem hűség kérdése Isten iránt és az ő kijelentése iránt. A hívő ember komolyan veszi azt, amiket a Szentírás kijelentett önmagáról. „Ha nem a Szentírással kezdjük, akkor sohasem érkezünk meg a Szentíráshoz.” (David W. Norris, The Big Picture)
1. A Szentírás elégséges (2 Tim 3:16-17). Vagyis, a Biblia tartalmaz mindent, amire hit és gyakorlat kérdésében nekünk szükségünk van. Képes a hívőt “tökéletessé tenni, minden jó cselekedetre felkészíteni”. Nyilvánvaló tehát, hogy nincs szükség sem a papokra, sem a teológusokra, sem a hagyományokra vagy Biblián kívüli forrásokra, hogy a Bibliát megértsük.
2. A lélek szabad, vagyis minden hívő saját maga megismerheti az igazságot és felelősen megpróbálhat mindent Isten igéjével (ApCsel 17:11; 1Kor 2:15-16; 1Thessz 5:21). Ebből következik, hogy Isten gyermeke saját döntést hozhat a bibliafordítások kérdésében, anélkül, hogy valakinek véleményére vagy tanítására kellene támaszkodnia; A Szentírás komolya tanulmányozása és a Szentlélek vezetése folytán ebben a kérdésben saját meggyőződése lehet minden hívőnek.
3. A bibliai hitelveket az egyszerű ember is megértheti (Mt 11:25; 1Kor 1:26-29; 2Kor 11:3; 1Jn 2:20). Ha bonyolult tanításokról lenne szó, akkor szakképzett emberekre kellene támaszkodni. Az ÚSz-i hit nem elitista hit, hanem az egyszerű emberek hite. (Persze, az ellenkezője is érvényes, részben: a Bibliában mindig megmaradnak titkok is, még a legtanultabb bibliatudós számára is, mivel a Biblia nem emberi irat csupán, hanem Isten könyve. Ezért, titkokat is tartalmaz.) A Szentélek elégséges tanító arra, hogy akár a legtudatlanabb ember is megérthesse Isten Igéjét.
4. Mindenek épülésre kell legyenek (Róm 14:19; 1Kor 14:26; 2Kor 12:19; Ef 4:12. 16. 29). Ha a bibliai kutatás nem szolgálja a lelki épülést, akkor az téves irányba halad, és ellenkezik Isten Igéjének világos parancsával. Sok „szakember” által írt könyv nem szolgál épülésre, hanem sokkal inkább rombolásra.
5. Az ördög valóságos (1Pt 5:8), akinek egyik fő célja Édentől kezdve az Isten szavának megkérdőjelezése és tagadása. Figyeljük meg a következő kérdéseket: “Csakugyan hat nap alatt teremtette Isten a világot?” vagy “Csakugyan elpusztította Isten az egész világot vízözönnel?” “Mózes írta a Pentateuchoszt?” “Az evangéliumok csakugyan Jézus szavait tartalmazzák?” “A Jelenések könyve csakugyan a jövőről szóló prófécia?” “A pokol csakugyan az örök tűz és tudatos gyötrelem helye?” A régi kígyó hangja hallható mindezekben a kérdésekben! Édenben az ördög nemcsak megkérdőjelezte az Igét, hanem helyettesítette azt a saját szavaival. A modern bibliafordításokban alkalmazott “dinamikus megfelelés” elve ugyanezt teszi: helyettesíti Isten szavát emberi szavakkal. Ezt tették azok, akik az Igéhez hozzáadták a hagyományaikat és a zsinatok határozatait, és ezt tették a farizeusok, amikor helyettesítették Isten igéjét saját hagyományukkal (Mk 7:9).
6. A hit elsődlegességet élvez (Zsid 11:6; Róm 10:17; 14:23). Csak hit által érthetjük meg Isten Igéjét, és a hit csak Ige által születik (Róm 10:17). A bibliafordítások megközelítésében nem a hitetlenség hanem a hit kell jellemezzen minket. Ez akkor is így kell legyen, ha nem tudunk minden kérdést megválaszolni (például a Szentháromság, a szűztől való születés, a megváltás, az ihletettség és a Szentírás megőrzése.)
7. Isten Igéje előtt remegni kell (Zsolt 138:2; Péld 30:6; Ézs 66:2; Jel 22:18-19). Még az emberi szerzőség esetében is törvények büntetik a meghamisítást, mennyivel inkább félnünk kell attól, hogy Isten Igéjét meghamisítsuk!
8. Szükségünk van Szentlélekre (1Kor 2:12-16; 1Jn 2:20. 27). A Szentélek nélkül semmit sem érthetünk helyesen a Bibliáról. Alapvetően fontos, hogy azok, akik a Bibliát fordítják és értelmezik, azok újjá legyenek születve. Téves és bűnben halott emberek, akik testiek és világiak, vagy éppen istentelenek, hogyan fordíthatják a lelki értelemmel teljes Szentírást, amit a Szentlélek ihletett? Hogyan adhatják vissza azokat az élő igéket, amelyeknek üzenetében ők nem hisznek? A racionalista filozófia és a Szentlélektől idegen tudomány nem alkalmas „helyreállítani” Isten igéjét. Mindez nem „nagy butaság”, miként a minap mondta valaki, hanem nagyon komoly igazság. Akik szívében nincs igazság-szeretet, istenfélelem, Krisztus-tisztelet, azok lehetnek bármilyen nagy tudósok, a véleményük üres beszéd marad.
„Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!” (Ézs 40:8)
Alexander Solzhenitsyn [1918-2008]
http://www.acton.org/publications/randl/rl_18_3_alexander_solzhenitsyn.php
... Solzhenitsyn’s famous 1978 commencement address at Harvard catalogued the West’s failings, including rampant materialism, the superficiality of the media, and the moral cowardice of intellectuals. Standing before the cream of the Cambridge intelligentsia, Solzhenitsyn accused the West of leaving behind “the moral heritage of Christian centuries with their great reserves of mercy and sacrifice.“ He took the political and intellectual elites to task for cowardice, a “lack of manhood“ in its dealings with international aggressors and terrorists. He lamented the “boundless space“ that the West had provided for human freedom without making any distinctions for human decadence. “The West has finally achieved the rights of man, and even to excess, but man’s responsibility to God and society has grown dimmer and dimmer,“ Solzhenitsyn told the Harvard crowd.
As a boy, Solzhenitsyn was deeply influenced by his Aunt Irina, who instilled in him a love of literature and of Russian Orthodoxy. But he drifted away from the Christian faith under the spell of state indoctrination in Marxism-Leninism. It was his experience with the realities of the labor camps that brought him to his metanoia, the change of mind that put him on the road to repentance. “He returned with adult thoughtfulness to the Christian worldview of his rearing,“ Ericson and Mahoney wrote. “Solzhenitsyn’s mature articulation of Christian truths was deeply informed by his experience in the prison camps. There he witnessed human nature in extremis and learned about the heights and depths of the human soul.“
Let me share some more pictures about the Youth Conference. 
This is big "thanks" for those involved in organizing it or running it well. First, here is our Youth leader, Józsa Norbert. He did most of the preparations. Then Deák Zsolt, the secretary of the Youth Association (student in the Seminary, a former student of EMF), together with Bántó Zoltán (alias: Maci), were a real help during the Conference.
The invited speakers - first, Mike Sámuel, from Kecskemét. He is not only a gifted preacher, he is a blessed singer of the Lord as well. 
There was a time, when we both were pastors of the same church, in Cluj... Well, almost. Because when he was coming, I was already going (to Targu Mures)... But when we invited him, we didn't know yet that what the future holds for both of us. On Saturday we had also Kis Juhász Vilmos speaking about "The World of Music" (pastor in Gherla). 
In the evening, pastor Veress Efraim was preaching (from Viisoara, BH) an evangelistic sermon. On that evening 16 young people gave their life to Jesus Christ. We were praying together until midnight.
Now, let have the pictures here of the musicians and singers:
Debrenti Balázs, from Camar, who played the Piano. 
Dimény István, from Crasna, played the Saxofon. Both Balázs and István were the "specialists" in giving the right flavor of a dinamic singing. Their humble and simple ministry was a blessing to all of us. 
Hajas Öcsi, also from Crasna, played the Guitar (12 strings). He played the guitar last year also, at the Conference here. 
Borzási Péter, from Harghita Christian Camp (Brasov), played the main Guitar (6 strings). Surely he was the other "specialist" in leading the songs. 
Józsa Roland was in charge with the Bass Guitar. 
Here are the singers. From left to right - Domokos Berti, from Pericei. 
Józsa Adrienn - from Simleu. [Andienn is a siter of Roland, and a friend of Berti :)] 
Next to them was Mírjám singing. Together with Adrienn - this was the Soprano. Basically the Soprano is the most important, isn't it? They did a very good job. 
And Tábita was singing Alto. So, this was the group which was leading the songs. Song-leading is a very important part in a Youth Conference. 
Yes, and Boncidai Hortenzia was in charge with projecting the songs from the computer.
Several more people were doing also a very important work:
The young people at the registration table did a wonderful job!
And the ladies (mostly parents) in the kitchen... 
We are grateful for the many families who received 8, or 10, or even more guests, for three nights... They were working hard, as well.
I just hear today, that in another church near Cluj there will be another Youth Conference in October, with the same subject. To God be the glory for every blessing!
We had a wonderful Younth Conference last weekend.391 Young people were officially registered, plus our own. Alltogether we were about 500. On Sunday the service was together with our church members.
The main subject was: In the Swim - The young people and the world.
Here are some pictures about this major event:
Sunday morning I also had a lecture about this important subject:
