Mit találunk a nyitott sírnál?

Mit találunk a nyitott sírnál?

Lk 24:1-12

C. H. Spurgeon „The Lord is risen indeed” c. prédikációja nyomán szabadon B.I.)

■ Húsvétvasárnapja az igazi nyugalom emléknapja.
■ Tegyünk egy zarándoklatot Arimáthiai József új sírjához! Lássuk, mit találunk ott ezen a napon?


I. Tanulságos emlékeket – (Látá, hogy csak a lepedők vannak ott – 12. v.)
■ A fűszerszámok – nem vitte magával, azok ott maradtak.
   ● Gazdag ember sírjába került. Ott jó illat és élet áradt szét! Nincs szükség a balzsamokra! Az illatos gyolcsruhák ottmaradtak. Jézus nem látott rothadást.
   ● Valósággal halott volt: nem maradt fény a szemében, nem maradt élet a szívében, elszálltak a gondolatok töviskoronázott fejéből, és a szavak az ajkáról. Meghalt. Eltemették. De nem maradt ott! Nem egy halott Krisztust jöttünk szolgálni balzsamokkal…
■ A lepedők – hogy lássuk őket és higgyünk.
   ● Halotti leplekre nincs szükség többé. Ugyanígy dobjuk el mi is, a halott állapothoz tartozó cselekedeteket!
   ● Ezek a legyőzött ellenség fölötti zászlók. A győzelem jelei, trófeák, mint a templomokban falra függesztett régi zászlók.
■ A kendőt – szépen összehajtogatva.
   ● A fején lévő kendőre sem volt többé szükség – ezzel letörölheted könnyeidet.
   ●Ne keressétek a holtak között az Élőt!
■ Angyalokat hagyott hátra.
   ● Ezek az igazi őrök, testőrök, ajtó-őrök. Miként Mihály őrizte Mózes testét – őrzik ma is mindazokét, akik a feltámadást várják. Az élők és megholtak szolgái ők.
■ Hagyott egy nyitott bejáratot is – mert a kő el volt gurítva.
   ● Ajtó nélküli a sír! Reáült az elhengerített, felette nagy kőre. Nyitva a börtön ajtaja. – Miként Sámson kitépte Gáza kapujának szárnyait, a kapufélfákkal és závárokkal együtt, míg a filiszteusok kinn leselkedtek, hogy őt megöljék… (Bír 16:3) Miként Péterről leestek a bilincsek, és kinyílt előtte a kapu (ApCsel 12:7. 10).


II. Hiábavaló kereséseket – (Miért keresitek a holtak között az élőt? – 5. v.)
Vannak helyek, ahol az Urat sohasem fogod megtalálni, bármennyire is keresed.
■ Ceremóniákban
   ●„bölcselkedés és üres csalás… emberek rendelése… a világ elemi tanításai” – Kol 2:8
   ● Egy idő után, el kell hagyni a Krisztusról szóló „kezdetleges” beszédet – Zsid 6:1 Az „Isten beszédeinek kezdő elemeit” – Zsid 5:12.
   ● Az emberek sokféle jelképet kitaláltak. Lásd: samáriai asszony – Garizim, vagy Jeruzsálem? Egyik sem. Krisztus halála kettészakította a templom kárpítját, és véget vetett minden ottani ceremóniának.
■ Kívülről erőltetett erkölcsi reformban.
   ● Mint a farizeusok, akik kívülről fehérek voltak, mint a frissen meszelyt sírok… de belülről? Nem elég kívülről mosakodni. A pohár nemcsak kívülről kell tiszta legyen.
   ●Ne keressétek a holtak között az Élőt!
■ Törvényben
   ● A Törvény szolgálata halálra szól. Általa senki sem igazulhat meg. Krisztus váltott meg minket a törvény átkától.
   ● Az evangélium hirdeti az életet, amely arról szól, hogy Krisztus feltámadt a mi megigazulásunkra.
■ Emberi természetben
   ● Van valami jó az emberben? Nincs. Nem lakozik a mi testünkben semmi jó. Kész rothadás és halott csontváz minden, Krisztus nélkül. De a mi óemberünk vele megfeszíttetett.
   ● Ne keressétek a holtak között az Élőt!
■ Filozófiában
   ● Intellektuális, gondolkozó hitetlenek! Gondolataik hiábavalók. Nincs benne Jézus.
   ● Hűtlen és hitetlen „magas kritikusok”, és másféle evangélium hirdetők a denevérek által lakott kriptákhoz hasonlók: azokban nincs ott Jézus, ne keressétek a holtak között.


III. Alkalmatlan lakhelyeket – (Nincsen itt. Feltámadott. – 6. v.)
   ● Vagyis: mióta feltámadt, nem lakik itt. A sír alkalmatlan lakhely az élőknek.
■ Nem lakik a sötétben.
   ● A hívők sem lakozhatnak nekik nem megfelelő helyeken. Milyen szomorú, hogy vannak, akik jóllehet feltámadtak, mégis a sírban, sötétségben akarnak tovább élni, olyan életet, mely nem az élőkhöz illő. De miért maradnál a sötétben? Gyászban, reménytelenségben, halálban? „Serkenj fel, aki alszol, és támadj fel a halálból…” – Ef 5:14.
■ A világ sem alkalmas lakhely a feltámadtak számára. Ő nem lakik a világban sem.
   ● Nem a farizeusoknak, Pilátusnak jelent meg, hanem az övéinek!
   ● Persze, nem bűn a világban élni, de bűn a világ szerint élni! Nem kell kolostorba vonulj – de szentül kell élned a jelenvaló világban. Ne keressétek a holtak között az Élőt! Ő nincs ott a pénzben és a gazdagságban.
■ Nincs ott a bűn halottasházában sem!
   ● Lehet nem állandóan, de úgy néha-néha… Rowland Hill szerint ez még rosszabb! Mintha valaki azt mondaná, „ó, én nem eszek dögöt minden nap, csak úgy néha-néha, ünnepnapokon…”
   ● Ahol Jézus sohasem található, miért lakoznál ott? Neked sincs ott a helyed! "Lázár", jöjj ki!


IV. Értelmetlen szolgálatokat – (vivén az elkészített fűszerszámokat – 1. v.)
■ A legdrágább balzsamokat vásárolták meg. Egy halott Krisztust akartak bebalzsamozni.
   ● Az angyal bizonyára nevetett magában… „Nincs itt.” És ami ennél is több: „nem halott többé”. Nincs szüksége ezekre.
   ● Ma is vannak, akik bebalzsamozni akarják Krisztust. Újrajátsszák a nagypénteki keresztre feszítést. Pedig az egyszer s mindenkorra megtörtént. Micsoda hiábavaló szolgálat!
■ A böjtölésnek is megvan a maga ideje és célja. De csak úgy, szokás szerint, hiábavaló szolgálat ez is. A Quadragesima (negyvennapos nagyböjt) hamvazószerdával kezdődően… hiábavaló. Még jó, hogy a vasárnapokat nem számítják bele! Persze, hogy nem! Hiszen az a feltámadás emlékünnepe!
   ● A nagyböjtöt megelőző húshagyókedd gyakran a karneválokra használt nap, mint New Orleansban, Velencében, Brazíliában. [Karnevál - Carne levare - a hús elhagyása.] Az élő Krisztust kell szolgálni!
■ Jézusnak nincs szüksége a fűszerszámokra – olyan apologetikai védőbeszédekre, amelyek csak az ész érveivel hadakoznak a hitetlenség ellen.
   ● Valaki azt mondta: nem kell a Bibliát védeni, mert megvédi az maga magát. Ha az evangélium hírének egyszerűsége nem elég, akkor nem győzi meg a hitetlent a „balzsam” sem!
■ El kell távolítani a régimódi szokásokat. Hiszen a bebalzsamozás nagyon ókori dolog!
   ● A törvényeskedő, erőszakos szabályokban nincs ott Jézus. Ne keressétek azokban, mert azok élettelenek.


V. Csodálatos híreket – (Nincsen itt. Feltámadott. – 6. v.)
■ Ez rettenetes hír lehetett az { ellenségeinek.
   ● Azt mondták: megöltük, eltemettük, mindennek vége van. Micsoda tévedés, gonosz farizeusok! Minden munkátok szertefoszlott: feltámadt! Hiába őriztétek, az Életet nam tarthattátok a halálban.
■ Rendkívüli hír lehetett a Sátán számára! Azóta is tombol haragjában.
   ●Egy pillanatra bizonyára megnémultak még a démonok is!
■ Csodálatos hír ez a tanítványainak!
   ● „Mondjátok meg tanítványainak és Péternek…” – Mk 16:7. Örüljünk velük együtt!


Befejezés:
■ Mit találunk a nyitott sírnál? Tanulságos emlékeket, hiábavaló kereséseket, alkalmatlan lakhelyeket, értelmetlen szolgálatokat, csodálatos híreket...
   ● Félretéve minden félelmet, örömmel vihetjük a jó hírt minden embernek.

Az istenhit egy velünk született adottság

Az istenhit egy velünk született adottság

Miért hisznek olyan sokan? Miért maradt a vallás ennyire megingathatatlan, miközben a tudomány egyre-másra tárja fel a betegségek és természeti jelenségek okait, és egyre közelebb jut az Univerzum megismeréséhez? - teszi fel a kérdést a The Guardian terjedelmes írásában. A tudósok persze megpróbálják ezt megérteni.

Tavalyi közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 85%-a hiszi, hogy Isten teremtette az Univerzumot. Nigériában az emberek 98%-a hisz Istenben. Tízből kilenc indonéziai vallotta, hogy meghalna vallásos meggyőződésért. A múlt hónapban az ír állami piackutató cég arra az eredményre jutott, hogy az írek 87%-a hisz Istenben, és 19%-uk mondja, hogy az olyan tragédiák, mint a 300 000 embert elpusztító cunami, nem rendítik meg hitét, sőt inkább megerősítik azt. A közvélemény-kutatások persze nem adnak teljesen pontos képet, de ha csak megközelítik a valóságot, ezek a számok jól illusztrálják a hit szerepét modern világunkban is.

Némely evolúcionista szerint (Todd Murphy, Laurentian University, Kanada) a hit a fejlődésünk elején kialakult adottság, amely előnyt jelentett az "evolúció" során. Mások (Pascal Boyer antropológus-pszichológus, Washington University, St. Louis) szerint nem maga a vallás jelentett evolúciós előnyt, hanem az, hogy a hitre való képesség csak mellékterméke olyan más, előnyös tudati képességeknek, amelyek a "fajfejlődés" során jöttek létre. Boyer gyermekekkel végzett pszichológiai kísérletekkel próbálta bizonyítani, hogy a hit velünk született ösztön. „A három-öt éves gyerekek úgy érzik, hogy mindenki tudja, ha valami rosszat csináltak, akkor is, ha senki sem látta vagy hallotta, hogy mit 'követtek el'. Ez nem így van persze, de jól megalapozza a hitet egy olyan valakiben, aki mindent lát." A láthatatlanul figyelő morális ítélőbíróban való hit kezdettől fogva bennünk van.

Vannak olyan tudósok, akik biológiai magyarázatokat keresnek a vallásos élmény létrejöttére. Sok tanulmány próbálja ezt a kérdést megválaszolni olyan emberek vizsgálatán keresztül, akik speciális betegségük vagy tudatállapotuk miatt különösen fogékonyak olyan intenzív tapasztalatokra, amelyek látomásos Isten-élményként fogalmazódnak meg bennük.

Egy Ramachandran nevű neurológus (University of California, San Diego) észrevette, hogy a halántéklebeny epilepsziájában szenvedő betegek körülbelül negyede mélyen megrázó vallásos élményekről számol be. „Azt mondták, hogy Isten jelenlétét érezték, vagy hirtelen megértették az egész kozmosz értelmét. Ezek az élmények mindig roham közben jelentkeztek, de olyan enyhe rohamok esetében is, amelyeket csak az érzékeny elektroencefalogram mutatott ki. A rohamok között ezek a betegek az Istenről való gondolkodásban merültek el.” Ramachandran sajátos magyarázatokat adott arra, hogy ez miért van így: feltehetően a halántéklebeny rohamai felerősítenek bizonyos idegpályákat, amelyek az amygdalához vezetnek, ezáltal a páciens olyan dolgoknak is jelentőséget tulajdonít, amelyek egyébként lényegtelennek tűnnek. Szerinte bizonyosan létezik olyan idegpálya, amely az istenhitért felelős.

Andrew Newberg radiológus (University of Pennsylvania) az agyműködést valós időben vizsgálva különböző térképeket kapott arról, hogy a különböző gyakorlatok hogyan befolyásolják az idegi folyamatokat. "Kiderült, hogy az agyban egy egész, bonyolult hálózat létezik, és attól függően, hogy milyen módon gyakorolja a vallást valaki, különböző területek aktiválódnak.” A vallásos csoportok erre azt mondják, hogy a vallásos ember nemcsak extrém, felfokozott idegrendszeri állapotokban él. Ezt Newberg is elismeri, de az intenzíven vallásos világú embereket nyilván, könnyebb tanulmányozni. Forrás: origo.hu

Todd Murphy és Michael Persinger (Laurentian University, Kanada) olyan eszközöket próbálnak kifejleszteni, amelyek könnyen juttatják az agyat „vallásos” állapotba. Mások a spiritualitást elősegítő drogokon gondolkodnak, ami persze nem lenne új dolog, csak éppen tudományosan hoznák létre azt, amit a sámánok évszázadok óta, a karizmatikusok pedig évtizedek óta tudnak...

A New Scientist nevű tudományos folyóirat egyik tanulmánya szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az emberi agy eleve – tehát a fogamzás, kifejlődés, születés időszakától kezdődően – az Istenben való hitre van „beprogramálva”.

Az emberi tudat a külső információktól, életkörnyezettől és neveléstől függetlenül is tisztában van azzal, hogy a test és a lélek egymástól elválasztható fogalmak, különböző entitások. A lélek csak a földi lét időszakában él együtt a testtel, de mindenki tudja, hogy a halállal nem szűnik meg a lélek létezése. A halálos ágyon nincsenek hitetlenek. A kutatók többféle kísérletet és megfigyelést végeztek ennek bizonyítására. Az egyik bizonyíték az volna, hogy az ember földi létezése óta, a bolygó különböző részein egymástól függetlenül kialakultak a hitnek különböző formái. Az istenek, istenségek nagyon különfélék az emberek tudatában, az istennel és túlvilággal való „kapcsolatokat” is többféle módon értelmezik, de a hit, az közös. Olyan elszigetelt törzsek is hisznek isten(ük)ben, amelyekhez semmiféle információ nem juthatott el a világon legismertebb vallásfelekezetektől, egyházaktól. A „beprogramálás” tételét olyan kisgyermekek szellemvilága, gondolkodása is bizonyítja, akik a felmérések előtt nem kaptak semmiféle vallási nevelést vagy felvilágosítást.

Mindezeknek persze, homlokegyenest ellentmond a brit Richard Dawkins, az egyik legismertebb ateista, aki szerint a vallásosság, az istenben való hit tulajdonképpen a neveléssel együtt jut el az ember tudatába… Szerinte az emberek nemzedékről-nemzedékre adják át az általuk gyakorolt vallást, függetlenül bármilyen belső veleszületett adottságtól, illetve a hit „beprogramálásától”. Dawkins szerint a hit és a vallás a hittani bevezetéssel, az elméleti oktatással, a dogmákkal jut el az emberekhez, már gyermekkorban, és így semmi köze a teremtéstől indult szellemi felvértezéshez, illetve a sokak által emlegetett genetikai „beprogramáláshoz”. Forrás: ujkelet.ro

„Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is a szívükbe adta” [gam ʼet-háʽólám nátan belibbám] - Préd 3:11.

Dawkins elfelejti, hogy az ő elmélete is valóságos „hit”. Aki elutasítja az élő Istenbe vetett hitet, annak valami egyébben muszáj hinni! Másképp nem lehet. Így gyártja az ember sorozatos bálványait: ateizmus, evolucionizmus, humanizmus, agnoszticizmus, panteizmus, animizmus, sámánizmus, sátánizmus, dzsainizmus, vagy az újabbak közül, mint a szcientológia és a new age. De hit nélkül nem élhetünk, mert így lettünk teremtve. (Idesorolható még a keresztyénségben elbúrjánzott sokféle misztikus és karizmatikus bálvány is, amelyek nem sokkal különböznek a fentebb felsoroltaktól.) Az ember nem tud meglenni isten nélkül.

Lásd: ApCsel 17:22-23 – Pál ekkor kiállt az Areopágosz közepére, és így szólt: „Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásos embereknek látlak titeket, mert amikor bejártam és megtekintettem szentélyeiteket, találtam olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: AZ ISMERETLEN ISTENNEK. Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek.

A feladatunk tehát az, hogy az élő Istenbe vetett hitről tegyünk bizonyságot, Arról, Aki kijelentette magát az embernek, és Jézus Krisztusban megváltotta a világot (1Kor 2:2).

Földrengések

A Föld köpenye tíz év óta kritikus állapotban van. Orosz kutatók szerint egy megaföldrengés a Föld egész köpenyét érinti.A mostani haiti katasztrófa felidézi azokat a tudományos előrejelzéseket, amelyek az elmúlt években születtek a mega – földrengésekről. Ezekről írt tanulmányt két orosz tudós, akik úgy vélik, hogy a több mint 5 évvel ezelőtti délkelet-ázsiai földrengést a Föld egész köpenye „készítette elő”. A moszkvai Földrengés-előrejelző Intézetben Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov az elmúlt 40 esztendő rengéseinek részletes statisztikai elemzését végezte el, és arra a következtetésre jutott, hogy a Föld köpenye kb. tíz - tizenkét esztendő óta kritikus állapotban van, ami nagy valószínűséggel további mega-rengéseket vált ki.

Vannak jelek arra, hogy a szeizmikus események nem egyenlően elosztva, hanem halmozottan lépnek fel. Így például az elmúlt évszázad tíz legnagyobb földrengése 15 éven belül, 1950 és 1965 között következett be. Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov úgy gondolták, hogy a 2004-ben bekövetkezett szumátrai földrengés a kezdete volt egy újabb óriási földrengés – sorozatnak.

Amerikai tudósok szerint az 1990 óta észlelt, a Richter-skála szerinti 7-esnél nagyobb erejű 15 rengésből 12 okozott kisebb szeizmikus mozgásokat távoli kontinensek törésvonalainál. Erről a Nature Geoscience című brit tudományos havilapban közöltek tanulmányt két évvel ezelőtt. Az amerikai szerzők kimutatták, hogy a 2004-es szumátrai megaföldrengés Alaszkában, Kaliforniában és Ecuadorban is rengéseket váltott ki. A tanulmány szerint 95 százalék a valószínűsége annak, hogy közvetlenül egy nagy rengést követően távoli területeken lényegesen gyakoribbak lesznek a földmozgások, mint korábban vagy a katasztrófa után jóval később.

Az amerikai geológusok azt írják, hogy bár általában a távoli helyeken kiváltott rengések 3-5 fokozattal kisebbek az okozó földmozgásnál, de nincs biztosíték arra, hogy nem lehetnek ugyanolyan nagyok, sőt akár nagyobbak is, mint az első földmozgás.

Tom Parsons, az egyik szerző egy korábbi tanulmányában az elmúlt 25 év nagy földrengéseit elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a 7-esnél nagyobb erejű földmozgások 8 esetben még nagyobb földrengéseket váltottak ki.

Az amerikai kutatók a világ több mint 500 szeizmológiai megfigyelő állomásának adatait elemezték. Azt találták, hogy a nagy földrengések még akkor is okoznak távoli földmozgásokat, ha a két helyszín a földkéregnek egymástól független darabjain található.

Forrás: Vilagtudomany.hu

Mt 24:7-8 - "Lesznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé. Mindez pedig a sok nyomorúságnak kezdete." (Mk 13:8. Lk 21:11)


Lk 21:28 - "Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok."

A gyógyulásról

Ézsaiás próféta kijelentését (Ézs 53:4) Máté evangélista szokása szerint alkalmazza az Úr Jézusra, amikor „az est beálltával vittek hozzá sok ördöngöst, és egy szóval kiűzte a tisztátalan lelkeket, és meggyógyított minden beteget”. Erre Máté azt mondja, hogy ez azért történt így, „hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta a mi betegségünket.” (Mt 8,16-17). Amikor ezeket az igéket olvassuk, általában mindannyian egyetértünk abban, hogy a megváltásban benne van a teljes gyógyulás, a teljes helyreállás is: Isten a testünkre is gondolt, amikor megváltott minket Jézus Krisztusban. A kérdés csupán az (és itt oszlanak meg a vélemények), hogy ez a testi helyreállítás mikor történik: itt ezen a földön, vagy az új égen és új földön, ahol majd Isten „eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21:4). Más szóval: e romlandó testben történik a megváltásban biztosított teljes helyreállítás, vagy akkor, amikor e romlandó test romolhatatlant fog ölteni magára? „Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.” (1Kor 15:53)

Súlyos félreértés összemosni a bűnből és lelki halálból való megváltást a betegségből és testi halálból való megváltással, arra hivatkozva, hogy Jézus ugyanúgy elhordozta betegségeinket, mint a bűneinket, mert meg van írva, hogy „az Ő sebeivel gyógyultatok meg” (1Pt 2:24. Ézs 53:5). A félreértés abban van, ha azt gondoljuk, hogy a gyógyulást ugyanúgy átvehetjük Istentől, ahogyan átvesszük bűneink bocsánatát. Azt mondják: „csak meg kell vallani, hogy meggyógyultál, és már nincs is betegség! Az, amit az orvos mond, az tévedés. Különben is, nem az orvosnak kell hinni, hanem a Bibliának. Valld meg, hogy meggyógyultál, és ne kételkedj!”

A bűn az Isten parancsainak az áthágása, Isten erkölcsi normáinak semmibevétele. A betegség azonban nem erkölcsi kategória. A bűn zsoldja a halál, de a betegségnek nincs átka, esetleg az lehet maga az átok. A bűnnek van büntetése, de a betegségnek nincs büntetése, esetleg az lehet maga a büntetés. Ha nem így lenne, akkor vagy a bűnnek nincs erkölcsi jelentősége, vagy a betegségnek van.

A posztmodern és New Age filozófia hozta magával azt, hogy némelyek azt hiszik, hogy a hívő soha nem lehet beteg. Úgy gondolják, hogy ha a hívő beteg – mert az orvosi diagnózis ezt mutatja –, az akkor sem úgy van, az csak a Sátán hazugsága! Azt mondják, hogy ha mégis elhiszi, hogy beteg, akkor ezzel csakugyan beteggé teszi magát! Az ilyen felfogás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Úr szolgái közül többen voltak betegek (Fil 2:27. 2Kor 12:7-8. 2Tim 4:20. Jób 2:7-10). Nem értik, hogy a betegséget és a halált ezen a földön nem lehet úgy kezelni, mint a bűnt. Sőt, e téves felfogás oda vezet egy idő után, hogy a betegnek nem könyörület jár, hanem vád: nincs elég hited! „Azért nem gyógyultál még meg, mert nem hiszel igazán! Jézus már meggyógyított, de a hitetlenséged megakadályoz abban, hogy a gyógyulás a tied legyen!” Ismerős ez a szólam? Egymás terheinek hordozása helyett titkolózás kezdődik, nehogy fény derüljön az állítólagos „hitetlenségre”. Rejtegetni kell a problémákat, ne tudják meg hogy „hitetlen” vagy... Még az is meglehet, hogy a kívánt gyógyulás elmaradása miatt kételkedni kezdesz a bűnbocsánatban is, hiszen ha a megváltásban benne van a gyógyulás ugyanúgy, mint a bűnbocsánat is, és azt tapasztalod, hogy hited ellenére a gyógyulás elmaradt - akkor jogos lehet a kételkedés, hogy a bűnbocsánatod mennyire valóságos?

Persze, hisszük, hogy Jézus ma is gyógyíthat, csodálatos módon. Sok olyan esetet lehetne felsorolni, ahol az orvosok már nem segíthettek, de az Úr segített és gyógyulást adott. Neki erre hatalma van. Ezt nem hinni csakugyan hitetlenség. De különbség van abban, hogy a gyógyulás neked automatikusan jár, a megváltás jogán, vagy a gyógyulás egy csodálatos ajándéka Istennek (orvosi/gyógyszeres segítséggel vagy anélkül). A gyógyulást nem minden hívő tapasztalhatja meg: vannak, akik hitük és imádságuk ellenére mégis betegek maradnak, mert Isten tervében ez így van benne. Istennek a betegséggel is terve van. Jn 9 szerint a betegségnek nem is az okát kell keresni, hanem a célját! (Jn 9:1-5)

Egy csodálatos gyógyulás az eljövendő teljes helyreállításnak lehet az előíze. Isten néha abban a kegyelemben részesíti gyermekeit, hogy megmutatja nekik, milyen is lesz odaát. Ez történhet valamilyen kijelentés formájában, de történhet imameghallgatás formájában is, amikor hatalmával meggyógyít egy beteget. Jakab apostol arra bíztat, hogy a betegekért imádkozzunk. Ezt tenni kell, rendszeresebben, mint amennyire tesszük! Minden beteget és betegséget lehet és kell Isten elé vinni imádságban. A gyógyulásért imádkozni kell, még akkor is, ha kéznél van az orvos és a gyógyszer. Azonban készek kell legyünk kimondani azt is, hogy: „legyen meg a Te akaratod”. Ezt így tanultuk Jézustól. Sem az Úr Jézus, sem az apostolok nem mondtak olyat, hogy a gyógyulást bármikor automatikusan átvehetjük az Úrtól, ha hitünk van, a megváltás révén. Ellenkezőleg!

Valahol ezeket a megjegyzéseket olvastam erről a témáról: (1) Az Isten nélküli hit is gyógyíthat (mert pszichikai erőt kölcsönöz, ha valaki hisz az orvosokban, gyógyszerekben, kezelésben), de tudni kell, hogy a gyógyulást akkor is Isten adja, ha nem hisznek Benne. (2) Az Istenbe vetett hit sem gyógyít mindig (lásd Pál apostol esetét – 2Kor 12:7-9). És ilyenkor nem erőszakoskodni kell, több imatársat keresni, sírni vagy jobban hinni a gyógyulásban, hanem elfogadni Isten akaratát. (3) Nem a hit gyógyít, hanem Isten! Ezért van az, hogy Jézus úgy is gyógyított, hogy valaki hitre jusson, akinek betegségében még nem volt hite. (4) Az Úr Jézus nem gyógyított meg minden beteget, lásd Jn 5:1-17. (5) Az Úr akkor gyógyított, amikor az emberi tudomány már véget ért: a gutaütött, sánta, vak, leprás, stb. esetében. Nem arról van szó, hogy egy fog-, derék vagy fejfájásból nem tudna meggyógyítani... Megtudna. De félek, hogy sokan fáradság, munka, pénz és szenvedés nélkül szeretnének testi/lelki előnyökhöz jutni, mert ugye, hinni kényelmesebb, mint elmenni az orvoshoz vagy antibiotikumokat vásárolni. De tudni kell, hogy Isten nem üzletel! (6) Istent nem érdemes kényszeríteni. Persze, mondhatnánk, hogy nem is lehet. Ő nem azért van, hogy minket kiszolgáljon kényünk-kedvünk szerint. Nekünk kell alkalmazkodnunk az Ő akaratához, nem pedig fordítva! (7) Végül pedig, nem a gyógyulásban kell hinni, hanem az Úr Jézusban. Igyekezz belesimulni az Ő akaratába, és megnyugodni abban, mert ez válik javadra, még akkor is, ha az nem a gyógyulásodat, hanem a Vele való találkozásodat jelenti majd.

Nem álltak ki a keresztényüldözés ellen

Az EU külügyminiszterei nem álltak ki a keresztényüldözés ellen

Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa (COMECE) kedden kiadott sajtónyilatkozatában csalódását fejezte ki, amiért az Európai Unió huszonhét külügyminisztere nem tudott megegyezni abban, hogy elítélik a vallási alapon való üldözést.

Érthetetlennek tartják a késlekedést, a bizonytalanságot, hiszen a keresztények és más kisebbségek elleni kegyetlen támadásoknak ártatlan életek esnek áldozatul az egész világon. A nyilatkozatban külön megemlítik: a miniszterek abban nem tudtak megegyezni, hogy a vallásüldözés áldozatai között külön hivatkozzanak-e a keresztényekre.

A COMECE megdöbbenten fogadta hírt, hiszen az iraki és egyiptomi támadások után Európa tisztában van a közel-keleti keresztények nehéz helyzetével. Ráadásul nem elszigetelt esetekről van szó, az elmúlt évek statisztikai adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a támadások főként keresztények ellen irányulnak. Azért sem értik a döntést, mert január 20-án az Európai Parlament, január 27-én pedig az Európa Tanács is kiállt a keresztényüldözés elítélése mellett és a kiadott dokumentumokban egyértelműen elítélte az erőszakot.

Hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában és más dokumentumaiban is egyértelműen szerepel az alapvető jogok és a vallásszabadság védelmének fontossága. Ezért a COMECE azt kéri, hogy az EU váltsa politikai döntésekre általános alapelveit - tájékoztat a Zenit hírügynökség.

2011. 02. 03. 10:59
Magyar Kurír
(tzs)