Végre itthon

Végre hazakerültem!
Azonnal elmentem a Hargitára, ugyanis a család tagjai már a második táborozást vezették a nyáron. Közben persze, hazajöttünk, és vasárnap itthon szolgáltam és Fintaházán, másnap pedig tovább is mentünk Nagyszeben mellé, a harmadik táborozásra... Ez nehezebbnek ígérkezik, mert cigány gyermekeket vittünk oda, Abafájáról, Szászrégen mellől.

Amikor időközben itthon (is) voltam, sajnos nem használhattam az Internetet mert elromlott a router a padláson... Napokba került, amíg kicsrélték. Jó, hogy most már rendben van.

Nos, nem tudom, ha már mondtam-e ezt, itthon a legjobb! Most épp, hogy hazafutottunk Johannával a Bába Völgyéből (Valea Moaşei), hogy holnap beíratkozhasson a Babeş-Bolyaira...

Az amerikai utammal kapcsolatban szükséges még annyit világosan közölnöm, hogy sikerült a kolozsvári telekre tervezett épület megépítésére megfelelő támogatókat találni, és ígéretet is kapni az elinduláshoz. Most már csak annyi hiányzik, hogy a Szövetség vezetői is hangolódjanak rá erre, és akarják is ezt, mert csak akkor lesz meg. Az építkezésnek tavasszal lehetne nekifogni, ha a tervek és engedélyek a télen elkészülnek.

Korábban említettem, hogy New Yorkból közlök még egy pár képet. Hát itt vannak.

A cigány gyermekek táboroztatásából visszatérve még jelentkezem. Vasárnap nálunk bemerítési ünnepély lesz, szeretettel hívunk és várunk mindnekit!