Kraszna Horka, Homoródszentmárton

Egy hétig voltunk Lengyelországban az EMF konerenciáján, majd elromlott az Internetem... Nos, ez az oka annak, hogy csak most jelentkezem.
Menet és jövet megszálltunk Kassán, Gáti Gyusziéknál, aki Ippról származik. Örvendünk, hogy fogadtak minket (11-en voltunk, három kocsival!), és nem is akráhogyan! Az Úr jutalmazza meg őket vendégszeretetükért!
Sajnos, az út nagyon hosszú volt, és nehéz. Kassáról korán indultunk, mégis éjfélkor érkeztünk Wloclawek-be. A hazafele való út sem volt ennél sikeresebb.
Mégis, hálásak vagyunk, hogy az Úr megáldotta ezt a konferenciát, és lelkileg meggazdagodva jöhettünk haza.
Szombat reggel Kraszna Horka vára fele vettem az utat (Rimaszombat mellett, Szlovákiában), hogy felvételt készíthessek róla. Ez a baptisták számára egy történelmi hely, ugyanis ennek várfokáról dobták a mélybe az első magyar anabaptista mártírt, Fischer Andrást.

Vasárnap Homoródszentmártonban voltunk, délelőtt 100 éves jubileumon, délután pedig Pál Ervin testvér diakónussá avatásán. Mivel Veress Efraim már megelőlegezte a prédikációm közzétételét, ( http://vefraim.blogspot.com/2007_08_05_archive.html ) hát akkor álljon itt alább legalább a vázlata... Meg egy csoportkép:

Hétfőn megtartottuk rendszeres áhítatunkat. Voltunk vagy tízen.
Kedden újabb, hosszabb beszélgetésem volt Székely Erikával és persze, Kertész Barnival is. E második alkalom nyilvánvalóvá tette azt, hogy Erikát nem lehet meggyőzni bibliai és észérvekkel, mert ő érzelmi alapon kötődik a szombathoz és a szombatistákhoz. Úgyhogy, kérlek, foglaljátok őt imáitokba, Barnával együtt, akivel úgy tűnik, hogy a kapcsolata megszakad...

A SZÖVETSÉG MEGÚJÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYE
Józs 24:14-24
● Az igerész első felében a honfoglalás áttekintése van. Erre vonatkozik a 14. vers bekezdése.

█ I. Egy természetes (logikus) követelmény (14a)
▄▀ „Most azért...” Lásd vv. 2-13.
● Isten elhívott, megszabadított, megoltalmazott és gondot viselt... Mi lenne a természetes következménye mindennek, ha nem az, hogy szeresd és szolgáld az Urat!? Ez az egyetlen elképzelhető, logikus válasz!
▄▀ „Annakokáért...” Róm 12:1-2 - ugyanez tehát ott van az ÚSz-ben is. „Értelmes (logikus) istentisztelet”-et vár az Úr.
● Mindez annak a következménye kell legyen, amit a Róm 1-11-ben véghezvitt!
● Isten már szövetséget kötött, vagyis felkínálta a szövetség lehetőségét. Ő vállalja, és ígéreteihez hű maradt.

█ II. Egy kizárólagos követelmény (14b-15. 23)
▄▀ A „szolgálni” (‛ábad) ige 7 x jelenik meg e két igeversben, az egész részben 18 x. Izráelnek el kell döntenie, hogy kinek a rabja lesz! Valakinek úgyis szolgálni fog.
● Lásd: Róm 6:17-18. 22. – „De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok. Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.”
▄▀ Józsué egy furcsa dolgot tesz: kétféle istenség imádását javasolja választásra. Persze, előbb azt mondja, hogy „szolgáljatok az Úrnak!” De ha nem szolgálnak az Úrnak, akkor választaniuk kell mást... Ezzel sarokba szorítja őket: Izraelnek mindenképp választania kell! A konzervatívok, akik „atyáik isteneinek” régiségét értékelték, Mezopotámiára voksoltak... A liberálisak, akik relevánsak akartak lenni a jelen helyzetre, az emoreusok isteneire szavaztak... Ha nem az Úr, akkor csak ennyi a választék...
● De hát, számít az, hogy melyik pogány istent választják...? Komolyan mondja mindezt Józsué? Egyáltalán, szó lehet ilyesmiről? Nos, ez az, amit Józsué bemutatni akar! Reductio ad absurdum: leegyszerűsíti egészen a nevetségesség határáig: Válasszatok! Ha nem az Urat, akkor melyik „nem-istent” akarjátok szolgálni? – De hát ez bolondság! – mondhatták. Így van! Ha elutasítod az Urat, az bolondság: bármilyen más választás értelmetlen.
▄▀ Ez a sokk-terápia gyakran jobban használ, mint az előrelátható prédikációk.
● Egyébként Józsué már döntött. Ezen a mások döntése már nem változtat.
▄▀ Vagy-vagy! A 23. vers kifejti, hogy ez egy kizárólagos választás. Mindet, vagy semmit. Teljes odaszánás szükséges.

█ III. Egy elővigyázatos követelmény

▄▀ Talán nem is lehetne elvárni egy jobb és megfelelőbb választ, mint amilyen az izráelitáké volt: 16-18 v. „Mi is...”
● Erre Józsué: „nem tehetitek!” - 19. v. Isten szent Isten, féltékeny Isten, nem fogja megbocsátani bűneiteket! Ha elhagyjátok Őt, Ő megemészt titeket! – 20. v. Józsué egyszerűen nem engedi, hogy elhamarkodottan, meggondolatlanul válasszanak. Ez komolyabb kérdés, minthogy el lehetne sietni.
● „Nem lehet az én tanítványom” - mondja az Úr arról, aki nem hajlandó vállalni annak következményeit, és nem fizeti meg az árát...” - Lk 14:25-28. 33. Ne tégy hirtelen, meg nem gondolt ígéreteket!
● Vannak énekeink, amelyeket mindig félve énekelek: „Jézusért élek egészen...” „Mindent Jézusnak szentelek...” „Mindenem az Úrnak adom...” „Mindenről lemondok érted, Jézusom...”

█ IV. Egy véglegesített követelmény
▄▀ „Szerzett (vágott) azért Józsué szövetséget a néppel.” Vagyis az áldozati állatot kettévágta, és a két húsdarab között általmantek a családfők egyenként. Lásd: 1Móz 15:9-21.
● Megírta egy könyvben. Már létezett a Törvény könyve: az Ószövetség legelső könyveit már megírta Mózes. Ehhez írta hozzá Józsué a szövetség megújítását.
● Emlékoszlopot állított. Ez hallotta az ígéreteket! Mivel bálványistenek patheonjai kiürültek és nem lehettek többé tanúbizonyságul, csak egy kő maradt, hogy tanúskodjon... Sok helyen a falak és a padok lesznek majd a tanúk... Menny, föld, hegy és kő – lásd: Ézs 1:2. Mik 6:2.
▄▀ Sikemben: Ábrahám is járt itt (1Móz 12:6-7): „És általment Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok voltak azon a földön. És megjelent az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És Ábrám oltárt épített ott az Úrnak; a ki megjelent néki.”
▄▀ Jákób is járt itt (1Móz 35:2-4): „Akkor monda Jákób az ő házanépének, és mind azoknak, kik vele voltak: Hányjátok el az idegen isteneket, kik köztetek vannak, és tisztítsátok meg magatokat, és változtassátok el öltözeteiteket, És keljünk fel, és menjünk fel Béthelbe, hogy csináljak ott oltárt annak az Istennek, ki meghallgatott engem az én nyomorúságom napján, és velem volt az úton, a melyen jártam. Átadták azért Jákóbnak mind az idegen isteneket, kik náluk voltak, és füleikből a függőket, és elásta azokat Jákób a cserfa alatt, mely Sikhem mellett volt.”
▄▀ Nekünk szövetség-kötő és -megtartó Istenünk van! Mik 7:18. 1Kir 8:23.

----------------------------------------------------------------------------
14 Most azért az Urat féljétek, és őt szolgáljátok tökéletesen és igazán. Távolítsátok el azokat az isteneket, amelyeket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, meg Egyiptomban, és az Urat szolgáljátok!
15 De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!
16 Erre válaszolt a nép, és ezt mondta: Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és más isteneket szolgáljunk!
17 A mi Istenünk az Úr! Ő hozott ki bennünket és atyáinkat Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és azokat a nagy jeleket tette szemünk láttára. Megőrzött bennünket minden úton, amelyen jártunk, és minden nép között, ahol átvonultunk.
18 Kiűzött előlünk az Úr minden népet, az országban lakó emóriakat is. Mi is az Urat akarjuk szolgálni. Bizony, ő a mi Istenünk!
19 Akkor Józsué ezt mondta a népnek: Nem tudjátok ti szolgálni az Urat, mert szent Isten ő, féltőn szerető Isten ő, nem tűri el hitszegéseiteket és vétkeiteket!
20 Ha majd elhagyjátok az Urat, és idegen isteneket szolgáltok, akkor ő újra meg újra csapást hoz rátok, és megsemmisít, ha addig jót tett is veletek.
21 A nép azonban ezt felelte Józsuénak: Nem! Mi az Urat akarjuk szolgálni!
22 Ekkor így szólt Józsué a néphez: Magatok vagytok a tanúi annak, hogy ti választottátok az Urat, hogy őt szolgáljátok. Ők azt mondták: Tanúi vagyunk.
23 Most azért távolítsátok el az idegen isteneket, amelyek köztetek vannak, és adjátok oda szíveteket az Úrnak, Izráel Istenének!
24 A nép így felelt Józsuénak: Az Urat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk.
25 Így kötött szövetséget Józsué azon a napon népe javára; rendelkezést és törvényt tárt elé Sikemben.
26 Azután beírta Józsué ezeket a dolgokat az Isten törvényének a könyvébe. Majd fogott egy nagy követ, és odaállította az alá a cserfa alá, amely az Úr szent helyén volt.
27 És ezt mondta Józsué az egész népnek: Ez a kő lesz a tanúbizonyság ellenünk, mert ez hallotta az Úrnak minden mondását, amikor beszélt velünk. Ez lesz a tanúbizonyság ellenetek, ha megtagadjátok Isteneteket!
28 Ezután elbocsátotta Józsué a népet, mindenkit a maga örökségébe.