A Lélek kardja - Ef 6:17b

A Lélek kardja

Efézus 6,17b

(Elhangzik - ha Isten is úgy akarja - vasárnap délután, Szilágyperecsenben.

Szabadon felhasználható bárki hasznára.)

• Pál az Efézusi levél 6. részében olyan lelki fegyverekről beszél, amelyeket Isten a hozzá közel valóknak ajándékoz. Ugyanis aki Isten közelében akar maradni, az ellen a Sátán erőteljes támadást indít. A Sátán mindent elkövet majd, hogy megingasson, Istentől elszakítson, egymással szembeállítson, hogy visszakerülj oda, ahonnan kiszabadultál, a hitetlenségnek, bizonytalanságnak, bűnnek mélységébe. Ezért, öltözzétek fel az Isten minden fegyverét!
• Hét fegyvert említ: az igazság derékszíját, a megigazultság páncélját, az evangélium hirdetésének a saruját, a hit pajzsát, az üdvösség sisakját, a Lélek kardját és az imádságot. Ezek között most az egyetlen támadó fegyverről, a Lélek kardjáról lesz szó. Azt szeretném ha együtt figyelnénk meg, hogy ez a kard kétélű: előbb önmagunk ellen használatos, és csak azután mások ellen. Végül pedig azt szeretném kiemelni, hogy ez a kard nem a mi kardunk, hanem a Lélek kardja.

I. A Lélek kardjának egyik éle: önmagunk számára

• Isten kezében a leghatékonyabb eszköz az ő beszéde. Ezt igének, vagyis cselekvésnek, történésnek, tettnek nevezi a Szentírás. Ha Isten szól, ott történik valami. Így szólott Isten kezdetben, és szavára lett a mindenség. Így szól bele Isten az életünkbe, és az Ige által azt újjáteremti. Isten igéje hatalom, "dünamisz"(Róm 1,16)
• Valami történik azzal, aki befogadja az igét. Az mindinkább éhezni és szomjúhozni fogja azt. Azzal is történik valami, aki elutasítja: mindinkább megkeményedik (Jn 12,37-41)
• Ezt az igét bízza ránk, hogy legyen hatékony fegyver a kezünkben, a lelki harcban. Az igét ezért előbb befogadni kell, hogy fegyverünk lehessen.
• A Lélek kardja olyan támadó fegyver, amellyel Isten a bennünk levő bűnt támadja. Az Ige tehát előbb velünk szemben fegyver. Előbb nekünk fáj.
• Zsid 4,12: „Az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és a léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.” Belénk hasít, vág, felszínre hoz, megítél, elhat a mélységekig. Csupa kellemetlen és fájdalmas dolog. Olyan, mint az orvos műtőkése. Fáj, de gyógyít. Megsebez, de be is kötöz. Mi lenne a beteggel az orvos műtőkése nélkül? Az Ige előbb mindig fájdalmat okoz, és csak azután gyógyít!

• Például:
• Mint amikor Nehémiás felolvastatja a Törvény igéit, sír az egész nép. Aztán örülnek is egy teljes hétig. De előbb sírnak!
• Mint Péternél, amikor a hajóban ráismer Jézusra, megszomorodik: „Uram, eredj el éntőlem, mert én bűnös ember vagyok”
• Mint Dávid, amikor hallotta Nátán beszédét: „Te vagy az az ember!”
• Pünkösdkor „szívükben megkeseredtek”. Azért, mert jól értették az igét. Megértették. Az ige így fájdalmat okoz, mert kivág minden fertőzött, beteg részt, és meg akar gyógyítani.

• Hogyan olvassuk és hallgatjuk mi Isten igéjét? - Kiszolgáltatjuk-e magunkat az Orvosnak, aki az igével fájdalmat okoz nekünk, hogy megmenthessen? - Engeded-e, hogy Isten az ő kétélű kardjával belenyúljon életedbe? – Szelídséggel fogadod-e az igét, vagy tövisek közé hull az igemag?
• Hogyan hirdeted Isten igéjét? Légy példa a hívőknek: 1. a beszédben, 2. a magaviseletben, 3. a szeretetben, 4. a hitben, 5. a tisztaságban. Alkalmazd az igét magad számára! Mondj nemet a kísértésnek, még mielőtt elkezdődne! „Vigyázz a szolgálatod mélységére, és Isten majd gondoskodni fog a szolgálatod szélességéről!” (Wiersbe) Nem karóra vagy, hanem toronyóra! Ha akarod, ha nem, példa vagy. (1Kor 4,16. 11,1. Fil 3,17. 2Thessz 3,7.9.)
• Nem elég hirdetned az igét: élned kell a szerint! A bukás akkor kezdődik, amikor a beszédedben alkalmazott mérce és a életedben megélt mérce között nincs többé összhang. Személyes szentséged jobban prédikál, mint a szavaid. Egy szent ember rettenetes fegyver Isten kezében, mert a Lélek kardját jól forgatja. „Gyülekezetemnek legnagyobb szüksége az én személyes megszentelődésem.” (R. McCheyne)
• Spurgeon azt mondta diákjainak: „Milyen szörnyű az evangélium hirdetőjének lenni, és megtéretlennek lenni! Mindegyik súgja lelkének mélyén: milyen borzasztó lenne számomra, ha én nem ismerném az igazság igéjét és annak erejét, amely¬nek hirdetésére készülök. Egy kegyelem nélküli igehirdető olyan, mint egy vak, aki az optikai katedrán a világosságról és látásról filozofál, konferenciát tart a félárnyékokról és a prizmai színfelbontásról, mialatt ő teljesen sötétségben él! Olyan, mint egy süketnéma, aki a zenei tanszé¬ken szimfóniákról és harmóniákról értekezik.”
• Minél szentebb leszel, annál jobban fogod prédikálni Isten igéjét. Amikor letérdelsz a haldokló ágya mellett, amikor felmész a szószék lépcsőin, minden önmegtagadás, minden keresztyén önmegtartóztatás, a bűnnek minden elutasítása és a kísértésekben való kitartás, visszatér egy napon, hogy megerősítse kezeidet, hogy meggyőződést adjon a hangodnak. Ugyanígy, minden megalkuvás a gonosszal, minden méltatlan gondolat, szó vagy cselekedet, találkozni fog veled mielőtt a szószék lépcsőjére lépnél vasárnap reggel, hogy elvegye a csillogást a szemeidből, megfosszon szavaid erejétől és határozottságától, és a szívedben levő örömtől.

II. A Lélek kardjának másik éle: mások számára

• Ha előbb magadra megfelelően alkalmaztad a Lélek kardját – amely kétélű – következik, hogy a másik élét alkalmazzad másokra. Mert az ige olyan fegyver, amely mások felé is irányul. Isten gyermekei ezzel támadják a körülöttük levő bűnt, az ellenük támadó gonoszt.
• Nagy kiváltság, hogy Isten embereket használ igéjének hirdetésére. Felveheted magadra Isten kardját, vagyis amikor hirdeted az igét, az Isten igéjévé válik a te szádban. Isten Jeremiást azzal nyugtatja meg, hogy „az én igéimet adom a te szádba”. Ezzel mehetett végezni bűnt megítélő, romboló, irtó, pusztító szolgálatát, de ugyancsak ezzel építhetett és plántált is.
• Isten használhatott volna más módszert: egy óriási magnetofont, vagy angyalokat – és azzal ki lenne zárva a téves értelmezés, erőtlen hirdetés, vagy az igehirdetők méltatlan volta... De Isten nem ezt tette.
• Nekünk nemcsak védekezni kell, hanem támadni is lehet. De a támadófegyver csakis az Ő igéje lehet. Nincs más trükk, fogás, módszer... az ige elég. Jézus is a megkísértetése idején csak az igét használta. Ezért kell ismernünk a Szentírást!
• Isten fegyverré teheti az igét a szánkban mások megszabadítására is. Hatalmas fegyver az ige. Nagyon fél tőle a Sátán.
• Nemrégen lelkipásztoroknak idéztem Pál apostol szavait Timóteusnak: „ints, feddj, buzdíts, teljes béketűréssel és tanítással”. Ha egy-két emberről lenne szó, talán még megtudnád mondani, hogy inteni, feddeni vagy buzdítani kell. De ha több százan hallgatják a prédikációt? Mit tegyél? Hirdesd az igét! Ez a Lélek kétélű kardja! Isten igéje olyan hatalmas, hogy ugyanabban az időben összetörheti a keményszívűt, megvigasztalhatja az összetörtet és megfeddheti a tévedezőt, felbuzdítja a tétovázót. Isten igéje hatalom!
• A magvető példázatában olvassuk, hogy már-már belehull az igemag alaki szívébe... és ha ez az ördög minden erőfeszítése ellenére megtörtént, még azután is megpróbálja azt onnan kikapni, hogy az ne higgyen és ne üdvözüljön. Már a szívében van: és tudja, hogy ezen múlik minden.
• Jak 1,21: „Szelídséggel fogadjátok a belétek oltott igét, mert az megtarthatja a lelketeket”. „Az igének megtartói is legyetek...”
• Önmagatokat is igével tudjátok erősíteni: Nehezek a terheid? - Isten „senkit sem kísért feljebb, minthogy elszenvedheti”. Magadra maradtál? – „Íme, én veletek vagyok minden napon!” Minden barátod cserbenhagyott? – Nem igaz. „Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek...” Bűneiddel viaskodsz? – „Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket...” Félelmek gyötörnek? – „Ne félj!” Az ige fegyver, amellyel magadat erősítheted, és az ellenséget elkergetheted.

• Az apostolok Pünkösdkor a Lélek kardjával támadtak a nagy Kísértőre. Idézte Jóelt, Dávidot, Jézus Krisztust. Az emberek így tértek meg. Így tették fel e kérdést, hogy „mit tegyünk?” (Mint Saulus a Damaszkuszi úton.) Amíg az igét idézed, nem tévedsz. Tanuld az igét! Zárd szívedbe az igét! Prédikáld az igét!

III. A Lélek kardjának fogantyúja: Isten kezében

• Itt arról van szó, hogy ez a kard a Lélek kardja, vagyis Isten a tulajdonosa, az ő kezében van. Két csodáról van szó.
• Egyrészt az emberi bizonyságtételt egyedül Isten Lelke teheti Isten önmagáról szóló bizonyságtevéssé. Az emberi szót teremtő igévé.
• Másrészt a szívünket csak Isten teheti Igét befogadó szívvé, mert ahogyan megszülettünk, képtelenek vagyunk befogadni Isten igéjét. Mindkettő csoda.
• „Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szentlélek tanít, lelkiekhez lelkieket szabván. Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait, mert bolondságok néki. Meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.” (1Kor 2,13-14) Akiben nincs az Isten lelke, azok bolondságnak tartja Isten dolgait. Mi nem vagyunk fogékonyak az ige iránt, csak ha az Úr fogékonyakká tesz.
• „Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám, égi lángod járja át szívem és a szám!”
• Aki olvassa az igét, még nem biztos, hogy érti is. Ahhoz Isten segítségére van szüksége.
• Pünkösdkor sokan voltak akik csodálkoztak, és hallották Péter prédikációját, de csak három ezren voltak azok, akik nemcsak csodálkoznak, hanem meg is keserednek. Ők engedték, hogy Isten megnyissa a szívüket. A Lélek kardja ez. Isten használja.
• Ez azt is jelenti, hogy nem szabad hadonásznod vele össze-vissza!... Engedd, hogy a Lélek alkalmazza az igét, igazsága és szeretete szerint!
• Isten az ő igéje által munkálkodik, nem pedig attól függetlenül. Nem az Őrtorony által. Nem a pápa tekintélye által. Nem a szertartások által. Ige által! És az ige hirdetéséhez ígéret fűződik: „Amint leszáll az eső és a hó és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé és gyümölcsözővé teszi azt... így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem!” (Ézs 55,10-11)
• A Lélek elvezet minden igazságra. Eszünkbe juttatja az igét. Isten ma is ugyanazt mondja, és nem mást. Az ige örök. Nem változik és nem múlik el.
• Aki befogadja az igét, azt az ige felmenti, de aki elutasítja, azt elítéli. A kegyelem elutasítása jelenti az ítéletet. „Maguk a beszédek kárhoztatnak majd titeket!” Kegyelem vagy ítélet lesz-e majd ez ige számodra? Nehogy nehezebbé váljon a sorsod azáltal, hogy mindezt végighallgattad!