USA "félidős" választások

Gondoltam, ha egyéb írásaimat nem közlöm e Blogban, legalább írjak egy pár szót az amerikai választásokról, annak ellenére, hogy sokan távolinak érzik, és lemondóan legyintenek rá, „kit érdekel?” megjegyzéssel. De ami ott történik, az előbb vagy utóbb hatással lesz reánk is. Nem beszélve arról, hogy az odaszármazott honfitársainkat ez élesben érinti.

Szóval, az Egyesült Államokban parlamenti és kormányzói választások voltak, amelyek a demokraták földcsuszamlás-szerű vereségével végződtek. Ezek a választások az ún. „félidős” választások voltak, vagyis ezekre az elnöki mandátum felénél kerül sor.
A republikánusok nagy többségben felülkerekedtek a Képviselőházban (House of Representatives). Ez korábban 256 demokratából és 179 republikánusból állt, újabban azonban 239 republikánus és 185 demokrata alkotja. (Némely hely sorsáról még ezután döntenek). Az Ház új vezetője, John Boehner, drámai ellentétben elődjével, Nancy Pelosi-val, esküszik, hogy visszaforgatja Obama nagyméretű kiadásait, és hatályon kívül helyezi a pazarlást a nemzeti egészségügy kérdésében. Ezek nagy horderejű kijelentések, ha az utóbbi év irányvonalának fényében vizsgáljuk.

A republikánusok megerősítették helyeiket a Szenátusban is, ami nagy kihatással lehet a 2012-ben esedékes elnökválasztásra (a republikánusok 10 széket kell megvédjenek, míg a demokraták legalább 21-et).

Állami szinten a republikánusok legalább 10 kormányzói helyet foglaltak el a demokratáktól, és a törvényhozásban közel 650 helyet vettek át. Ilyen 1928-tól még nem történt. Minkét állami jogalkotó kamarát a republikánusok ellenőrzik Alabama, Maine, Minnesota, New Hampshire, Észak-Karolina, és Wisconsin államokban. Ugyanakkor, ellenőrzik a Képviselőházat Colorado, Indiana, Iowa, Michigan, Montana, Ohio, és Pennsylvania államokban. A szavazás még folyik New York, Oregon és Washingtonban. A polgárháború óta Észak-Karolina és Alabama államban először kerültek többségbe a republikánusok minkét Házban.

És ez új republikánus réteg nagyon konzervatív! Erősen ellenzi az Obama által honosított új fajta irányvonalat. El is hiszem. Újabban épp azt olvasom, hogy a gazdasági krízis közepette Barak Obama és felesége Indiába utazik, 3000 fős kísérettel, amelynek napi költsége 200millió dollár!… („US to spend $200 mn a day”, Press Trust of India, Nov. 2, 2010.) Az ilyen elitista adatok önmagukért beszélnek…

Na, de hogyan érinti ez a hívőket? A hívők hálásak lehetnek a választási eredményekért. Mert ha nem is állítja meg, de bizonyára lelassítja elnöküknek azon szocialista/globalista terveit, amelyek csak tovább távolították az országot Istentől.

Azonban a politika nem képes Amerikában sem visszatéríteni a népet Istenhez, mivel nem tudja kezelni az alapvető szellemi és morális kérdéseket. Az alapvető probléma Amerikában (is) az, hogy a hitehagyás és megalkuvás teret hódított a gyülekezetben is. A társadalom továbbra is súlyosan megosztott a lényeges kérdésekben. A választói réteg ingatag: hol ad, hol elvesz, komoly indok nélkül. Az utóbbi (elnök)választások (Clinton, Obama) nagyon sok kérdőjelet hagytak maguk után.

Persze, intenzíven politizálni veszélyes dolog. „A politika huncut mesterség”, mondta valaki. Értsd: piszkos üzlet. Akik hívő létükre részt vállaltak belőle, néha olyanokkal kellett megalkudjanak, akiktől egyébként legszívesebben elhatárolták volna magukat. Olyankor nagyon nehéz jól dönteni.

„Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.” (1Kor 15:33)