Szegénnyé lett, hogy meggazdagodjunk - 2Kor 8:1-9

 

Az Úr Jézus gazdagsága, szegénysége, és a mi meggazdagodásunk

2Kor 8:1-9

 

■      Pál apostol itt az adakozásról beszél. Az adakozásban 10% volt a norma.

v Pál tudatosan adakozásra serkenti a korinthusiakat. Úgy tárgyalja ezt, mint akinek semmilyen érdeke nem fűződött hozzá: nem önmagáért jár közben, hanem a Júdeaiakért.

v Az ÚSz-ben nem az összeg volt a fontos, hanem az indíték: az, hogy miért és milyen érzülettel történik az adakozás.

v Pál nem azt mondja, hogy adjanak, mert nekik van miből… Jól megy soruk… Példaként állítja a macedóniakat, akik erejükön, lehetőségeiken felül adakoztak, Üldözéseik között nem magukra gondoltak.

v A kegyelem indította őket az adakozásra. Ők kérték, hogy adakozhassanak.  

■      Hittestvéreikről volt szó. A szolgálatnak tettekben kell megnyilvánulnia. A szolgálat: kegyelem.

■      Jézus mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – ApCsel 20:35.

■      Adakozásuk felülmúlta Pál várakozását is. Mi volt ennek a titka?

v Az, hogy előbb önmagukat adták az Úrnak. Aki magát az Úrnak adta, annak nem nehéz adni.

v Az Úré s föld, és ami betölti (Zsolt 50:12). A végtelenségig adakozhatsz, mert Istent nem tudod „elkölteni”. Isten kiapadhatatlan. 

■      A jó példa követőket szül. A korinthusiak követték a macedóniaiak példáját. Mindenekelőtt a testvéreink felé van felelősségünk, és utána a felebarátaink felé.

v „Akinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete?” – 1Jn 3:17.

■      A macedóniakon kívül Pál apostol az Úr Jézus példáját említi: gazdag volt, de szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodhassunk.

v Ez az igevers csodálatos tömörséggel foglalja össze a karácsony lényegét.

 

I. Az Úr Jézus gazdagsága

■      Sok bőkezű ember létezett, de senki nem adott annyit, mint „a mi Urunk, Jézus Krisztus”.

■      Ő valóban gazdag volt.

■      Mennyire volt gazdag?

v Övé a földkerekség, és ami betölti (Zsolt 50:12).

v Övé a menny. Ott számtalan angyal szolgál Neki, akik azt teszik, amit rájuk bíz (Zsolt 103:20).

v Bölcsessége felmérhetetlen (Kol 2:3).

■      Mindenható volt.

v Hatalma szavával hordozza a mindenséget (Zsid 1:3).

v Rászólt a tomboló viharra, és az engedelmeskedett.

 

II. Az Úr Jézus szegénysége

■      Szegénnyé lett.

v Mennyire szegény? Bepólyálták és jászolba fektették. Ekkor semmi sem látszott gazdagságából és hatalmából!

■      Izráel leglenézettebb vidékén nőtt fel, Názáretben.

v „Származhat-e valami jó Názáretből?” – Jn 1:46

v Nem volt hely, hová fejét lehajtsa (Mt 8:20)

v Nem volt pénze a templomadóra (Mt 17:24-27)

v Csónakot és szamarat – kölcsönkért. – Lk 5:3. Mt 21:2-3.

v Egész vagyona egy ruhadarab volt, amire halálakor sorsot vetettek. Ezt a ruhát is bizonyára ajándékba kapta (Jn 19:23-24. Lk 8:2-3).

v A sír is másé volt, amelybe fektették: „És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba, és elhelyezé azt a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott;” – Mt 27:59-60

v Mikor a barátokra szüksége lett volna, azok is cserbenhagyták – Mk 14:50.

v Az egyetlen, ami megmaradt neki, (és ez megmarad minden embernek): Isten. De Jézus valódi és rettenetes szegénysége végül abban mutatkozott meg, hogy az Isten is elhagyta őt!

 

III. Az Úr szegénysége általi meggazdagodásunk

■      Mi hihetetlenül szegények voltunk a bűneink miatt.

v Most pedig „megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával” – Ef 1:3

v Lettünk örökösei Istennek és örökös társai Krisztusnak – Róm 8:17

v Hajlékunk lehet az atyai házban – Jn 14:1-3

■      Mindez: „érettetek” történt. Értünk!

v Jézus születése, halála, karácsony, nagypéntek, húsvét, mennybemenetel, pünkösd - minden, érettünk történt! Karácsony is érettünk van!

■      Nem azért, ahogyan sokan ünneplik ezt:

v Sokakban már a karácsony előtt felszültséget szül a „teljesítménykényszer”. Úgyhogy, alig várják, hogy eljöjjön a karácsony, hogy a templomban megpihenjenek egy kicsit.

v Mennyi mindent el kell végezni!

Ø - Vásárolni kell, ki kell találni valamit, hogy kinek mit;

Ø - értelmetlenül, erőnk felett költekezni kell;

Ø - be kell csomagolni, fel kell adni, el kell vinni, s mindezt határidőre, dec. 24-e előtt;

Ø - közben takarítani kell;

Ø - szükségtelenül sokat sütni, főzni;

Ø - és ráadásul örülni kell, annak is, amiben semmi örömet nem lelsz egyébként;

Ø - és viselkedni kell a kiállhatatlan rokonok előtt is jó képet kell vágni. Évente egyszer találkozunk…  az ember nem járathatja le magát, nem vallhatok szégyent...

■      Jézus Krisztus szegénysége meggazdagított. Ezt ünnepeljük!

 

Befejezés

■      Az Ő gazdagságnak fényében már egyáltalán nem nehéz az adakozás!

■      A földi dolgokkal is úgy van, mint a mannával: 2Móz 16 – amit megtartottak másnapra, megférgesedett!