Újjászülő és megújító fürdő - Tit 3:3-8a

Újjászülő és megújító fürdő 

Tit 3:3-8a

n  Pál apostol a megváltásunk szükségességét, forrását vagy eszközét és a módját részletezi. Miért történt? Ki tette? és Hogyan történt? 

I. Miért történt? - Megváltatásuk szükségessége: múltbeli életünk – 3. v.

3 Mert régenten mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái, gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek, egymást gyűlölők valánk.

n  ●3:3 – „Mert valamikor mi is” – Ez jellemzi a bukott emberiséget, mielőtt megtérnek. Figyeljük meg:

v  Róma 1:29-31 -  ²⁹ A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszassággal; rakvák, irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel; ³⁰ Súsárlók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek,  ³¹ Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.);

v  Ef. 2:3 -  ³ Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratát, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is.”

v  Ef 4:17-21 –  ¹⁷ Ezt mondom annak okáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában,  ¹⁸ Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük;  ¹⁹ Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére.  ²⁰ Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust;

v  Gal. 5:19-21 -  ¹⁹ A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás,  ²⁰ Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések,  ²¹ Irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképpen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek.

n  ● „esztelenek” Ez a „gondolkodni” vagy „érvelni” kifejezés negatív elöljárószóval.  (vö. Lk 6:11; 24:25; Róm 1:14. 21; Gal 3:1,3; 1Tim 6:9; 2Tim 3:9). Ez egy erőteljes kifejezés a helytelen, nem megfelelő gondolkozásra.

n  ● „engedetlenek” Ez a „hívő” kifejezés negatív elöljárószóval. A következő helyeken használták: (1) Agrippa királyra az Apcsel 26:19- ¹⁹ Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt!”

v  Ef 2:2 – ² Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik.”

v  Ef 5:6-ban – ⁶ Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jô az Isten haragja a hitetlenség fiaira.”

n  ● „tévelygők voltunk” – „becsapottak” vagy „elcsábítottak”.

n  ● „különféle” – „többszínű” mint a szivárvány.

n  ● „kívánságok” – erősen vágyakozni valamire, gyakran negatív értelemben. Róma 1:24 - ²⁴ Annakokáért adta is őket az Isten szívük kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymást testét megszeplősítsék.

n  ● „élvezetek” Ebből származik a „hedonizmus” szavunk (vö. Lk 8:14 – ¹⁴ És amelyik a tövis közé esett, ezek azok, a kik hallották, de elmenvén, az élet gondjaitól, és gazdag-ságától és gyönyörűségeitől megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek.” Jak 4:1-3.

n  ● „rabjai” – „rabszolgaként szolgálni” az emberi kívánságot.

n  ● „gonoszságban és irigységben élők” – Róm 1:29-ben a bukott emberiséget ez jellemzi.

n  ● „gyűlölségesek, egymást gyűlölők” – Két szót a gyűlöletre, amelyek szinonimák.

n  Mt 7 – „gyümölcseikről ismeritek meg őket”!

II. Ki tette? - Megváltatásunk forrása, eszköze – 4-5a. v.

4 De mikor a mi megtartó Istenünknek jóvolta és az emberekhez való szeretete megjelent,  5a Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket.

n  3:4-7 – E hosszú mondat, talán egy himnuszból, hitvallásból vagy énekből származik, mint pl. 2:11-14.

n  Gal 4:6-7 –  ⁶ Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!  ⁷ Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.

n  Róm 8:15-17 - ¹⁵ Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!  ¹⁶ Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.  ¹⁷ Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg.

n   „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.” 2Kor 5:17 – Spurgeon: …Véleményem szerint még mindig sötétségben és kétségbeesésben tengődnék, ha Isten nem lett volna olyan jó hozzám, hogy az egyik vasárnap reggel, miközben én éppen egy bizonyos helyre siettem, hogy ott istentiszteleten vegyek részt, egy jó nagy hóvihart küld. Befordultam hát egy kis mellékutcába, és egy kis, egyszerű metodista kápolnához jutottam. Az imaházban nem lehetett több mint tizenkét-tizenöt ember. Én már korábban hallottam az egyszerű metodistákról, hogy azok olyan hangosan énekelnek, hogy még az ember feje is belesajdul – de ezzel mit sem törődtem akkor. Csak az érdekelt, hogyan tudnék üdvösségre jutni… Azonban a szolgálattevő nem jött el aznap reggel – gondolom, a hó neki is útját szegte. Végül egy szikár, sovány megjelenésű férfi – egy cipőkészítő, vagy szabó, vagy valami ilyesmi lehetett – ment ki előre a pulpitushoz, hogy igét hirdessen. Na, már most, ugye, megkívánt dolog az, hogy a prédikátorok tanultak legyenek – de ez a férfi igencsak együgyű volt. Mereven ragaszkodott a maga kis igeszakaszához, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy más mondanivalója nemigen volt neki. S a felolvasott igeszakasz ez volt: „énreám nézzetek, hogy megtartassatok, földnek minden határai!” (Ézs 45:22). Még a szavakat sem tudta helyesen kiejteni, de ez nekem egyáltalán nem számított akkor, mert ebben az igeversben – úgy gondoltam – valahogyan megcsillant a számomra egy kis reménysugár.

n  Később C. H. Spurgeon újra bizonyságot tett a megtéréséről és kijelentette, hogy az teljesen az Isten munkája volt. Így érvelt: „Megkérdeztem magam: Spurgeon, hogyan lettél keresztyén? A felelet ez volt: Kerestem az Urat. De Spurgeon, miért kezdted el az Urat keresni? Mint egy villám csapott belém az igazság: sohasem kerestem volna Őt, ha egy korábbi befolyás keresővé nem tett volna engem. Imádkoztam. És akkor fel kellett tennem a kérdést: Miért kezdtem el imádkozni? Az Írás indított engem, hogy imádkozzam. Hogyan történt, hogy elkezdtem a Szentírást olvasni? Olvastam, de mi indított az olvasásra? Akkor fel kellett ismernem: mindennek kezdetén az Úr állt! Ő volt hitem kezdete és így ébredt fel bennem az igazság, mint a felkelő nap, Isten kegyelméről. Ettől az igazságtól sohasem hagytam magam eltéríteni és ez az én bizonyságtételem: újjászületésem egyedül Isten munkája.”

n  Pál apostol is így gondolta: „Istenünknek jóvolta és az emberekhez való szeretete megjelent,  5a Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket.”

n  Lásd: Fil 3:5-9 – „⁵ Körülmetéltettem nyolcad napon, Izráel nemzetségéből, Benjámin törzséből való vagyok, zsidókból való zsidó, törvény tekintetében farizeus,  ⁶ Buzgóság tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli igazság tekintetében feddhetetlen voltam.  ⁷ De amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem.  ⁸ Sőt annak felette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem,  ⁹ És találtassam Őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján.”

n  3:4 - „de amikor megjelent” – Ez Jézus első eljövetelére utal. 2:11.

n  ● „a mi üdvözítő Istenünk” – Ez az ÓSz kifejezése az Úrra. (vö. 2Kir 13:5; Zsolt 106:21; Ézs 19:20; 43:4,11; 45:15,21; 49:26; 60:16; Lk 1:47).

n  ● „jósága” - „filantrópia – emberszeretet”.

n  3:5 „nem az általunk véghez vitt … cselekedetekért” – az üdvösség nem az ember teljesítményén alapszik, hanem az Istenén (vö. 3:20,2-28; 4:4-5; Róm 9:11; Gal 2:16; Ef 2:8-9; Fil 3:9; 2Tim 1:9). „Hit, cselekedetek nélkül” és „Cselekedetekben látható hit”. (vö. Ef 2:8-10; Jak 2:14-26).

n  ● „hanem az Ő irgalmából” A bukott emberiség egyetlen reménye az Isten szerető, irgalmas kegyelme.

n  ● „üdvözített minket” – Ez (aor. akív, kijelentő) a múltban befejezett cselekedetre utal.

III. Hogyan történt? - Megváltatásunk módja – 5b-7. v.

 5b az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által,

 6 Melyet kitöltött reánk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által;

 7 Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.

n  ● „újjászülő … fürdője” Szó szerint úgy hangzik, hogy „az újjászülés fürdője által”. A megmosás kifejezés (loutron) csak kétszer fordul elő az ÚSZ-ben (Ef. 5:26 és itt). Utalhat a (1) fürdés helyére; (2) magára a fürdővízre; vagy (3) a fürdés cselekedetére. Ez nem a bemerítés általi megtérést támasztja alá, hanem a bemerítés volt az az alkalom, amikor nyilvánosan megvallották a hitüket, nyilvánosan bizonyságot tettek a megtérésükről (vö. ApCsel 2:38). A bemerítés a Krisztussal való meghalást, eltemetést és feltámadást jelképezi, szimbolikus cselekedetben (vö. Róm 6:3-9)

n  Kol 2:12 –  ¹² Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból.  ¹³ És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket.”

n  ● „… megújító…”  - csak még a Róm 12:2 használja – ”elméteknek megújítása”

n  Kol 3:10 – „És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt.” Szinonim az „újjászületés” kifejezéssel. Vagyis, ez egyetlen esemény, amit a Szentlélek igazgat.

n  3:6 „kitöltött” - Jóel 2:28-30. ApCsel 2. és 10.

n  ● „Jézus Krisztus a mi üdvözítőnk által” Az „üdvözítő” titulust a 4. versben Istenre, az Atyára használja, és most Istenre, a Fiúra használja.

n  ● „részesei legyünk az örök életnek”

Befejezés: 

8a Igaz ez a beszéd, és akarom, hogy ezeket erősítsed, hogy igyekezzenek jó cselekedetekkel elöl járni azok, akik Istenben hívőkké lettek.

n  3:8 „Igaz ez a beszéd” – a 4-7 igeversek. Ez az előbbi himnuszra utal.

● „az Istenben hívők igyekezzenek a jócselekedetekben elöl járni” – a hívőknek folyamatosan észben kell tartaniuk az istenfélő életet és elöl kell járniuk ebben az evangélium javára.