A szeretés és a gyűlölés ideje - Préd 3:8a

A szeretés és a gyűlölés ideje

Préd 3:8a

„⁸ Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek.”

n A világon a leghatalmasabb erők közé tartozik a szeretet.  De ugyanezt elmondhatjuk a szeretet ellenpólusáról, a gyűlöletről.

I. A szeretet parancsa

n Egyik írástudó a legnagyobb parancsolat felől érdeklődött. Az Úr Jézus az Ószövetséget idézte (5Móz 6:4. 3Móz 19:18), majd azt mondta: „²⁹ Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az úr, a mi Istenünk egy Úr. ³⁰ Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. ³¹ A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.” (Mk 12:29-31)

v  A rabbinikus tanítás szerint a törvénynek 613 kitétele van. E nagyszámú parancsolatot szerintük nem lehetett betartani maradéktalanul, úgyhogy azt tanították, hogy ha kiválasztják belőle a legfontosabbakat, és azt megtartják, nyugodtak figyelmen kívül hagyhatják a többit. Ez az a gondolkozás, amely ellen Jakab megjegyezte: „¹⁰ Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” (Jak 2:10)

v  Innen érthetjük meg az írástudó kérdésének és Jézus válaszának fontosságát. A válasz a szeretet parancsa: az Isten iránti és ember iránti szeretet.

n Először lássuk az Isten iránti szeretetet: „Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből.” (Mk 12:30)

v  W. Tozer helyesen állapította meg, hogy Istent keresni kell, és nem lehet reátalálni csak úgy véletlenül. Jer 29:13 azt mondja: „Kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.” Amikor pedig rátaláltunk, akkor életünk központjává válik, éltünk lényegévé, a legszeretettebb személlyé.

v  Bernard de Clairvaux kérdezte hajdan: Miért kell Istent szeretni? Azt válaszolta: azért, mert Ő Isten. Az értelmes elmének nincs is többre szüksége. Ennél tovább az angyalok sem gondolnak. Isten azért kell szeretni, mert Ő Isten!

n De milyen mértékűnek kell lennie a szeretetemnek Isten iránt? Az Úr Jézus válasza azt mondja, hogy teljes lényünkkel szeretnünk kell Őt. Az Isten jósága teljes szeretetet érdemel. A szív az értelem, érzelem és akarat székhelye volt a zsidó gondolkozás szerint.

v  A mai színjátszó világban fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy szeretjük-e az Urat teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes erőnkből? Vagy rólunk is azt mondaná az Úr, hogy „Ő pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felőletek, képmutatók felől Ézsaiás próféta, amint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívük pedig távol van tőlem.” (Mk 7:6) Gondoltunk-e valamikor arra, hogy itt az imaházban hányszor mondunk valótlan dolgot Istennek? Például, az énekeinkkel: „Mindenem az Úrnak adom…”, „Jézusért élek egészen…”, „Átadom magamat teljesen…”, „Jézus nagyon szeretlek…”, „Nekem többet ér Jézus, mint ezüst, arany…”, „Minden szerinted legyen, Uram…”, „Sújtson bár próba, érjen száz veszély”, stb. Ha nem hazudnánk és mindezeket komolyan gondolnánk, akkor a hívő éltünk és szolgálatunk nem így nézne ki!

n Az a kifejezés, hogy „teljes szívedből, teljes lelkedből” azt jelenti, hogy teljes lényeddel. Figyeld meg, hogy mutatkozik ez meg a szerelmesek között, egy moziban vagy futballmérkőzésen… Leolvasható az arcokról.

n Az Úr Jézus még hozzáteszi: „teljes elmédből” (Mk 12:30). A hangsúly az értelmi képességen van. Istentiszteletünk „okos” istentiszteletnek kell lennie! (Róm 12:1), ne legyen üres szertartásosság, vagy kényszer.

n „Teljes erődből” – cselekvésre utal. Isten aktív szeretetet vár el, nem passzív szeretetet. A testet oda kell szánni (Róm 12:1-2), gyakorolni kell (1Tim 4:8), fegyelmezni kell (1Kor 9:27), megőrizni (1Thessz 5:23) és Isten dicsőségére használni (1Kor 6:20)

n Másodszor, ott van az emberek iránti szeretetet is. „Szeresd a te felebarátodat, mint magadat.” (Mk 12:31)

v  Azért, mert felebarátod is Isten képét és hasonlatosságát hordozza. 1Jn 4:21 – „Az a parancsolatunk is van Őtőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is.”

v  Hogy a felebaráti szeretet miben áll, azt az Úr Jézus az irgalmas samaritánus történetében mondta el (Lk 10:25-37).

v  A szeretet a gyakorlatban nyilvánul meg: „¹⁷ A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete? ¹⁸ Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.” (1Jn 3:17-18) Nem elég sajnálkozni a félholtra vert emberen: a szeretet nem ebből áll.

v  A szeretetnek mindig ideje és alkalma van.

II. A gyűlölet értelme

n A „gyűlölet” szó többféle értelemben van használva a Szentírásban. Néha gonosz gyűlöletről van szó, máskor pedig összehasonlításról, amikor valamit vagy valakit jobban szeretünk a többinél. Van relatív, és van abszolút értelemben vett gyűlölet.

n A gonosz gyűlöletnek minden formája tiltva van:

v  Mt 5:22 – „Mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre.”

v  1Jn 2:11 – „Aki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és  …a sötétség megvakította az ő szemeit.”

v  1Jn 3:15 – „Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az.”

n A relatív értelemben vett gyűlölet azt jelenti, hogy az összehasonlításban az egyiket kevésbé szereted a másiknál.

v  Például, Róm 9:13 – „Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem.” Ézsau volt az elsőszülött, de megvetette az elsőszülöttségi jogot, és eladta azt egy tál lencséért… Utána már hiába haragudott, ha Jákób megszerezte magának az elsőszülöttnek járó áldást is. Jákób ellenben mindig az áldást akarta. Túl látott a láthatókon, és hitt az ígéretekben.

v  Egy másik példa Lk 14:26, ahol az Úr Jézus így szól: – „²⁶ Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét, és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.”

v  Ebben az Úr Jézus azt tanítja, hogy a családi érzelmek elhalványulnak a Krisztus iránti elkötelezettségben, és olyannak tűnhet a Krisztus iránti szeretet mellett, mint a gyűlölet.

n De lássuk az abszolút értelemben vett gyűlöletet. Gyűlölni csakis az Istennel való kapcsolatunkban gyűlölhetünk, ellenségünknek tartva azt, ami Isten ellensége.

v  Innen kiindulva, gyűlölnünk kell a bűnt.

v  Zsolt 119:126 – „A hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.” Habár a lista nem teljes, de lássuk mit mond erről Salamon:

v  Péld 6:16-19 – „¹⁶ E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog utálat az ő lelkének: ¹⁷ A kevély szemek, a hazug nyelv és az ártatlan vért ontó kezek, ¹⁸ Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, ¹⁹ A hazugságlehelő hamis tanú, és aki szerez háborúságokat az atyafiak között!” Vizsgáljuk meg ezt a hat dolgot!

n A kevély szemek. A kevélység Lucifert kiközösítette a mennyországból, Ádámot és Évát pedig az Édenkertből! Ez tartja vissza az embereket, hogy Jézushoz jöjjenek. Isten a kevélyeknek ellene áll (Jak 4:6), és „azokat, akik kevélységben járnak, megalázhatja” (Dán 4:37).

n A hazug nyelv. Az ördög úgy van leírva, mint „hazugság atyja” (Jn 8:44), és egy napon az antikrisztus által eléri, hogy az emberek „higgyenek a hazugságnak” (2Thessz 2:11). A hazugság bármilyen formája az ördöggel való cimborálást, komplicitást jelent. A hazugság manapság már életstílussá vált: a politikában, a reklámiparban, a túlzásokban. Isten ezt gyűlöli!

n Az ártatlan vért ontó kezek. Egyre gyakoribbak a gyilkosságok. Főképp a magzatgyilkosságok! De Jézus szerint a gyűlölő gondolat éppolyan gyilkosság, mint a tett – 1Jn 3:15 - „Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az.”

n Az álnok gondolatokat forraló elme. Van, aki sohasem nyugszik, amíg nem talál ki valamilyen álnokságot. Alattomosságról, aljasságról, gonoszságról van szó, ami épp az ellenkezője az agapé szeretetnek, amely nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal (1Kor 13:5-6).

n A gonoszra sietséggel futó lábak. Az ember arra teremtetett, hogy Istennel járjon, szentségben. Elfordulni tőle, gonoszságra sietni, a halálba vezet. Péld 14:12 – „Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.”

n A hazugságlehelő hamis tanú. A hazugságlehetés kapcsolatban van a hazug nyelvvel. A félrevezetés bizonyára olyan gyűlöletes dolog, hogy a Szentlélek kétszer is megörökítette. Isten gyűlöli a hamis tanúskodást.

n Aki szerez háborúságokat az atyafiak között. A viszályszítás és a szakadás előidézése gyűlöletes Isten előtt. Róm 16:17-18 – „¹⁷ Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, a kik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el. ¹⁸ Mert az ilyenek a mi Urunk Jézus Krisztusnak nem szolgálnak…” Tit 3:10 – „¹⁰ Az eretnek (szakadást okozó - MBT) embert egy vagy két intés után kerüld.”

v  Az egység hiánya és a szakadások sokkal fájdalmasabbak a mi Urunknak, mint gondoljuk. Isten gyűlöli a testvérek között háborúságokat szerző embert!

n Róm 12:9 – „Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.”