A győztes Bárány - Jel 5:1-14

A győztes Bárány

Jel 5:1-14

n A 4. rész és az 5 rész összetartozik. Volt, van és lesz: Ez hová tartozik? Ez az örökkévalóságban játszódó esemény, ahol nincs idő. Valahol a világ megteremtése előtt (?).

v  A negyedik fejezetben János leír egy jelenetet a mennyben, amely lélegzetelállító. Isten ott ül a trónon. Ő az világmindenség Ura. Joga van, hatalma van, tekintélye van véget vetni a világnak. Körülötte élőlények, amilyeneket János még soha nem látott, és nem képes megfelelően leírni az emberi nyelvvel és tapasztalattal. Rendkívüli istentiszteleten vesz részt. Az 5. fejezetben folytatódik e drámai jelenet leírása a mennyben. Azt látja, hogy a trónon ül valaki, akit meg se próbál leírni, de annak jobb kezében van egy tekercs, amely kívül és belül írva van, és le van zárva hét pecséttel. Elhangzik a felhívás, hogy valaki nyissa fel a tekercset, de senki sincs, aki ezt megtehetné. János megérti e tekercsnek óriási jelentőségét, és elkezd sírni: szörnyű csapás ez, úgy érzi, hogy nincs senki, aki felnyitná azt. De csak megszólítják: ne sírj! Nézd, a júdai oroszlán, aki győzött, méltó arra, hogy felnyissa a tekercset. Hamarosan kiderül, hogy ez az oroszlán, valójában egy bárány, mégpedig olyan bárány, akinek halálos sebe van. Ez egy oximoron (ahol egymásnak látszólag ellentmondó feltételek alkotnak egy egészet). János látja a bárány vérét, a nyílt sebeket, amelyeket a bárány elszenvedett. Az oroszlán hatalma épp annak bárányi gyengeségében nyilvánult meg.

n A következő fejezetek arról szólnak, ahogyan a Bárány megnyitja a könyv pecsétjeit. Amint említettem, meglehet, hogy ez a jelenet még a világ megalapítása előtt játszódik le. Figyeljük meg az Ige ilyen irányú kijelentéseit:

v  Ef 1:4-7 – „⁴ A szerint, amint magának kiválasztott minket Ő benne világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által,  ⁵ Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratának jó kedve szerint,  ⁶ Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben,  ⁷ Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint.”

v  1Pt 1:18-20 – „¹⁸ Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; ¹⁹ Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: ²⁰ Aki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek.”

v  Zsid 10:5-7 – „⁵ Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,  ⁶ Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél.  ⁷ Akkor mondám: Íme, itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem ó, Isten a te akaratodat.”

v  Mt 25:34-36 – „³⁴ Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. ³⁵ Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; ³⁶ Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.”

v  Ef 3:8-9 – „⁸ Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott ez a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus végéremehetetlen gazdagságát; ⁹ És hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképpen rendelkezett Isten ama titok felől, a mely elrejtetett volt örök időktől fogva az Istenben, aki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által.”

I. A tekercs – 1-4. v.

 1 És láttam annak jobb kezében, aki a királyiszékben ült, egy könyvet, amely be volt írva belől és hátul, és le volt pecsételve hét pecséttel.

 2 És láttam egy erős angyalt, aki nagy szóval kiáltott: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecsétjeit?

 3 És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni.

 4 Én azért igen sírtam, hogy senki nem találtatott méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem.

n Egy könyvtekercs, ami belül és hátul tele van írva.

v  Ez jelentheti azt, hogy egy tokba volt helyezve, amire rá volt írva annak tartalma, hogy azt ne lehessen kicserélni.

v  De jelentheti azt is, hogy minkét oldalt tele volt írva – és ebben az esetben azt jelenti, hogy nincs mit hozzátenni többé. Véglegesen el van döntve. Ez is igaz, de mivel le volt pecsételve (nem lehetett látni, mi van benne), inkább az előbbit kell érteni az alatt, hogy tele volt írva belül és hátul.

n Hét pecséttel volt lepecsételve. Mit jelent ez?

v  A római gyakorlat szerint így pecsételték le a végrendeleteket. A pecsétek valószínű sorban voltak.

v  Ez valójában a trónra-iktatás alapokmánya, mivel az egész rész az intronizáció szertartását mutatja be. A mindenható Isten egy új uralkodó beiktatására készül! Nem helyette, hanem mellé: egy társuralkodó beiktatása ez. A királyi szék ezentúl nemcsak az Isten királyi széke, hanem az Isten ÉS a Bárány királyi széke (Jel 22:1).

v  Az ÓSz szerint, a bírtok visszavásárlásának okmánya volt ilyen. Lásd: 3Móz 25:23-28 – „²³ A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld; csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam.  ²⁴ Azért a ti birtokotoknak egész földén megengedjétek, hogy a föld kiváltható legyen. ²⁵ Ha elszegényedik a te atyádfia, és elad valamit az ő birtokából, akkor álljon elő az ő rokona, a ki közel van ő hozzá, és váltsa ki, a mit eladott az ő atyjafia. ²⁶ Ha pedig nincs valakinek kiváltó rokona, de maga tesz szert annyira, hogy elege van annak megváltásához: ²⁷ Számlálja meg az eladása óta eltelt esztendőket, a felül lévőt pedig térítse meg annak, a kinek eladta volt, és újra övé legyen az ő birtoka. ²⁸ Ha pedig nincsen módjában, hogy visszatéríthesse annak, akkor maradjon az ő eladott birtoka annál, aki megvette azt, egészen a kürtölésnek esztendejéig; a kürtölésnek esztendejében pedig szabaduljon fel, és újra övé legyen az ő birtoka.”

v  Jeremiásnál találunk egy konkrét esetet, ahogyan ezt alkalmazták. Jer 32:7-12 „⁷ Íme, Hanameél, Sallumnak, a te nagybátyádnak fia hozzád megy, mondván: Vedd meg az én mezőmet, amely Anatótban van, mert téged illet vér szerint, hogy megvegyed.  ⁸ Eljöve azért hozzám Hanameél, az én nagybátyámnak fia, az Úr beszéde szerint a tömlöc pitvarához, és monda nékem: Kérlek, vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban, a Benjámin földén van, mert téged illet, mint örököst, és te reád néz vér szerint is, vedd meg hát magadnak. Akkor észrevettem, hogy az Úr szava ez.  ⁹ Azért megvettem Hanameéltől, az én nagybátyámnak fiától a mezőt, amely Anatótban van, és kifizettem néki a pénzt, tizenhét ezüst siklust. ¹⁰ És beírtam levélbe és megpecsételtem, és tanúkat is állítottam, és megmértem a pénzt mérlegen.  ¹¹ Ezután kezembe vettem a vétel felől való levelet, amely meg volt pecsételve a parancsolat és törvények szerint, és a közönséges levelet is. ¹² És a vétel felől való levelet odaadtam Báruknak, a Néria fiának, aki Mahásiás fia volt, Hanameélnek, az én nagybátyám fiának szemei előtt, és a tanúk szemei előtt, akik be voltak írva a vétel felől való levélbe, mindama júdaiak szemei előtt, akik ültek a tömlöc pitvarában.”

n Akár a visszavásárlásról legyen szó (= az eleidegenített emberiség visszavásárlásáról), akár a könyvbe írottak véghezviteléről és a véghezviteli folyamat felügyeletéről (= a megváltásról) legyen szó, erről valakinek felelni kell. Erről szól a tekercs pecsétjeinek felbontása.

v  Ki felel ezért? Ki a garancia ezek megvalósulásáért? (Tehát nemcsak a könyv felnyitása, hanem főképp az abban megírtak véghezvitele a lényeg.)

n A tekercs Isten örökkévaló tervét tartalmazza, mindent átfogó tervét az egész világegyetemre nézve. Isten ki nem nyilatkoztatott és véghez nem vitetett terve ez. A pecsétek felnyitása jelentette annak kinyilatkoztatását és megvalósítását.

v  A tekercs tehát tartalmazza Isten stratégiai tervét, egészen az ítéletig. Az ember sorsa a tekercsben van megpecsételve.

v  Ám „vérontás nélkül nincs bűnbocsánat” (Zsid 9:22). Csak a Bárány vére szerezhet engesztelést.

II. A Bárány – 5-7. v.

 5 És egy a Vének közül monda nékem: Ne sírj: íme, győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét.

 6 És láttam a királyiszék és a négy lelkes állat között és a Vének között egy Bárányt állani, mint egy megölettet, hét szarva és hét szeme volt, ami az Istennek hét Lelke, amely elküldetett az egész földre.

 7 És eljött és elvette a könyvet a királyiszékben ülőnek jobb kezéből.

n János sír, mert nincs, aki felelne a visszavásárlásért vagy az elvégzett dolgok kivitelezéséért.

v  ApCsel 4:12. Jönnek majd hamis Krisztusok, de esélytelenek mind!

n Nincs kijelentés, csak ha van, aki átvegye. Ámós 3:7 – „Semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.”

v  Az üzenet átvétele problémája lehet a tanítónak.

v  Az üzenet átvétele problémája lehet a prédikátornak.

v  A szeretet esetében is kérdés lehet: van-e, aki átvegye?

n Van, Aki méltó: a Júdai Oroszlán (Lásd: 1Móz 49:9-10 – „⁹ Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyugodott, mint a hím-oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki veri őt fel? ¹⁰ Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül; míg eljő Siló, és a népek néki engednek.” (1Móz 49:9-10).

n A Dávid Gyökere és Ága. Dávid teremtője és leszármazottja. Dávid Ura és Fia. Ézs 11:1.

v  Hét szarv = mindenható.

v  Hét szem = mindentudó.

v  Átveszi a világmindenség végső drámájának irányítását.

n Egyedül csak Ő méltó erre. A négy lelkesállat = négy kérub, Lásd: Ez 10:20. A 24 vén a megváltottak képviselői – talán a 12 pátriárka és a 12 apostol száma szerint, az ÓSz és ÚSz szerint.

III. A beiktatás (intronizáció) – 8-14. v.

 8 És mikor elvette a könyvet, a négy lelkes állat és a huszonnégy Vén leborult a Bárány előtt, mindeniknél hárfák és aranypoharak lévén, jó illatokkal tele, amik a szentek imádságai.

 9 És énekeltek új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből,

 10 És tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká; és uralkodunk a földön.

 11 És láttam, és hallottam a királyiszék, a lelkes állatok, és a Vének körül sok angyalnak szavát; és az ő számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt;

 12 Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.

 13 Sőt hallotta, hogy minden teremtett állat, amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké.

 14 És a négy lelkes állat ezt mondta: Ámen. És a huszonnégy Vén leborult és imádta az örökkön örökké élőt.

n Leborulnak mind! A társuralkodó beiktatása megtörténik.

n Köszöntések következnek: Előbb a négy Kérub (élőlény) és a 24 Vén. „Mindeniknél hárfák és aranypoharak lévén, jó illatokkal tele, amik a szentek imádságai.”

v  Nem vész el egyetlen imádság sem, amit a Bárány dicséretére mondtál. Ne magadat, hanem Őt dicsérd!

v  Új énekkel dicsőítették Őt: 9-10. v. – „⁹ Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből,  ¹⁰ És tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká; és uralkodunk a földön.”

v  Lásd: Ézs 42:9-10: „⁹ A régiek, íme, beteltek, és most újakat hirdetek, mielőtt meglennének, tudatom veletek.  ¹⁰ Énekeljetek az Úrnak új éneket, és dicséretét a földnek határairól...  ¹² Adják az Úrnak a dicsőséget, és dicséretét hirdessék a szigetekben.”

n A Bárány méltóságának oka (a 24 vén és a 4 kérub szerint, akiknél a hárfák és aranypoharak vannak):

v  Mert megöletett.

v  Mert „vérével megvásárolt”.

v  Mert királysággá és papokká tett a mi Istenünknek.

n A második fokozat a megszámlálhatatlan angyalsereg:

v  11-12. v. „¹¹ És látám, és hallám a királyiszék, a lelkes állatok, és a Vének körül sok angyalnak szavát; és az ő számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt; ¹² Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.”

n A harmadik fokozat az összes teremtmény részéről:

v  „13 Sőt hallám, hogy minden teremtett állat, a mely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, a mi ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké.”

Befejezés

n Mit tanulhatunk mindebből?

v  Azt, hogy Isten kézben tartja az eseményeket.

v  Ne aggasszon, hogy néha úgy tűnik, hogy a hívők nevetségessé váltak, már nem relevánsak e posztmodern korban. Istené az utolsó szó. Nem a keleti, nyugati, vagy európai uralkodóké…

v  Merj kiállni az igazságért. „Tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz.” (Mt 7:13)

v  Tanulj Jézus példájából (Mt 11:28), aki nagy akar lenni, legyen mindenkinek szolgája.

v  A megváltás megtörtént. Jézus Krisztus a Megváltó. Őt kell magasztalni! (Fil 2:11)