Isten minden fegyvere és az ördög minden ravaszsága - Ef 6:11

Isten minden fegyvere és az ördög minden ravaszsága

Ef 6:11

Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.

A levél végéhez közeledve Pál apostol tanácsokat az az efézusiaknak, akiknek meg kell harcolniuk a hit szép harcát. A győzelemért küzdeniük kell, nem meghátrálniuk, sem pedig átpártolniuk az ellenséghez. Előbb felszólította őket, hogy legyenek erősek az Úrban és az Ő hatalmas erejében, most pedig arra szólítja fel őket, hogy öltözzék fel az Isten minden fegyverét, hogy megállhassanak az ördög minden ravaszságával szemben.

Jézus Krisztus harcossá kíván avatni bennünket. Erre szükséges a felöltözés, a fegyverek felvétele. Találunk itt egy felszólítást, hogy „Öltözzétek fel!”, aztán azt, amit fel kell öltözni: „az Isten minden fegyverét”. Majd látjuk ennek célját is: „hogy megállhassatok”, és végül az ellenséget, aki ellen meg kell állni: „az ördög minden ravaszságával szemben”.

Úgy gondolom, hogy mégis egyszerűbb lesz, ha két részre osztjuk ezt a mondatot és megvizsgáljuk (1) az Isten minden fegyverét, valamint (2) az ördög minden ravaszságát.

I. Az Isten minden fegyvere

Aki a fegyverzet felöltözését hanyagságból vagy szándékosan elmulasztja, azzal halálos ítéletét írja alá a lelki harcban. Az ördög elsősorban a hívőket támadja, nem azokat, akik az éjszakai bárokban vagy kocsmákban múlatnak. Az ördög idejében eljön a gyülekezetbe, hogy elhinthesse az ő konkolyát az ige-magvak közé. Sokféle módszert használ, sokféle ravaszsággal.

Először figyeljük meg, hogy itt minden fegyverről beszél az ige, azután pedig, hogy ezek a fegyverek mind az Isten fegyverei.

Az Isten minden fegyvere magát Jézus Krisztust jelenti. Aki Jézus Krisztust nem öltözte fel, az még védtelen és kiszolgáltatott az ördög kénye-kedvének. A Krisztus nélkül harcoló ember az ellenség seregéhez tartozik, és senki sem harcolhat a Sátán ellen, amíg annak barátja. „Ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.” (Mk 3:26) Néha úgy tűnik, hogy a testi ember is harcol a bűnökkel szemben, de ha közelebbről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy ez csak olyan, mint a cirkuszban bemutatott kardvívás: azoknak eszük ágában sincs kárt okozni a másikban, csak betanult mozdulatokat ismételnek, és pár perc múlva láthatod őket, amint barátokként mennek tovább.

Az első emberpár elveszítette a harcot a Sátánnal szemben. Fegyvertelen, mezítelen volt, és egymást vádolták a vereségért. Isten minden fegyvere nélkül el vagyunk idegenedve (Ef 2:12), magunkra vagyunk hagyatva a harcban, mint akik kirohantak a védő várból, fegyver nélkül, tehetetlenül és védtelenül.

Jézus Krisztusban megtalálható minden fegyver, ami itt fel van sorolva. „Öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra” (Róm 13:14). Ő az igazság (Jn 14:6), és Benne van a megigazulás (2Kor 5:21), az igazi megbékélés (Róm 5:1). Benne kell hinni (Gal 2:20), és róla szól a teljes Szentírás (Jn 5:39), az evangélium, amit reánk bízott, hogy hirdessünk. Jézus Krisztus jelenti tehát az Isten minden fegyverét. Nem részleteket kell felöltözni Jézus Krisztusból, – egy fegyvert itt, egy fegyvert ott –, hanem Őt magát, teljes egészében.

Az ördög örül, ha saját fegyvereiddel harcolsz, mert tudja, hogy akkor legyőzhet.

Müntzer Tamás például így tett, amikor 1525-ben a felkelők élére állt Münsterben, támadva a magántulajdont, a papságot, a nemességet és a fejedelmeket. Nyíltan agitált Luther Márton ellen is, szembefordulva a fennálló társadalmi renddel. Különleges kinyilatkoztatásait följebbvalónak tartotta a Szentírásnál. Jóllehet anabaptistának vallotta magát, de apokaliptikus és misztikus írásai, prédikációi távol álltak az anabaptista hittől. Müntzer Tamás saját fegyvereivel harcolt, és nem csoda, ha vereséget szenvedett. Lázadását szétverték, őt pedig kivégezték.

Az Isten fegyvereit kell felöltöznünk! Ezek azért az Isten fegyverei, mert ezeket Ő bocsátotta katonái rendelkezésére, és Ő tanított meg azokat használni. A mennyei haditanács döntései szerint folyik a harc, és Isten minden fegyverére szükség van. Mégsem a fegyverzetben kell bíznunk, hanem Istenben, Aki a fegyvereket biztosította számunkra.

Básán királyának legyőzését így mondja el Mózes: „És megfordultunk, és felmentünk Básán felé, és kijött elénk Óg, Básánnak királya, ő és minden népe, hogy megvívjon velünk Edreiben.  De az Úr azt mondta nékem: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt és minden ő népét és földjét; és úgy cselekedjél vele, amint cselekedtél Szihonnal, az Emoreusok királyával, aki Hesbonban lakott.” - 5Móz 3:1-2. „Mert egyedül Óg, Básánnak királya maradt meg az óriások maradéka közül. Íme, az ő ágya vas-ágy, nemde Rabbátban az Ammon fiainál van-e? Kilenc sing a hosszúsága és négy sing a szélessége, férfi könyök szerint.” 5Móz 3:11. Ez az Óg, Básán királya, Edreiben lakott, de Astarótba menekült (5Móz 1:4), amikor látta, hogy bajban van. Ott biztonságban érezhette magát, mert egy nagy földalatti erődítménye volt a hegy alatt. A Makkabeusok könyve szerint (2Makk 12:21) az erődítmény emberileg bevehetetlen volt. Az izráeliták nem folytathattak hosszan tartó, kilátástalan ostromot, és ahhoz, hogy legyőzhessék őket, mindenképp ki kellett csalniuk a síkságra – ami végül megtörtént. Hogyan? Ezt olvassuk Józsué könyvében: „Kezetekbe adtam őket, mert elbocsátottam előttetek a darazsakat, és űzték azokat előletek, az Emoreusok két királyát: de nem a te fegyvered által, de nem a te kézíved által!” (Józs 24:11-12) Vagyis, harcedzett, szúrós darazsak játszottak fontos szerepet az ellenség legyőzésében! És micsoda ellenség felett! Ógnak a rabbai múzeumban kiállított vaságya mutatja: hossza több, mint 4 méter volt, szélessége 180 cm… Ekkora ellenséggel szemben Isten darazsaira volt szükség! Ne merj saját fegyvereiddel harcolni!

Az Isten fegyverei olyan fegyverek, amelyekkel az ellenség nem rendelkezik.

Egy könyvben részletezve van Hannibál legyőzése egy római tábornok által (Bevin Alexander, „How Great Generals Win”). Hannibál egyik taktikája az volt, hogy elefántokat használt a római lovasok ellen. Azonban Scipio Africanus trombitásokat állított a lovasok helyett az elefántok ellen, amelyek megzavarodva vonultak vissza a fülsiketítő zajból… A Sátán megfélemlítő akcióival szemben csak az Isten fegyverei segítenek!

Saul többek között azért szenvedett vereséget a Gilboa hegyén, mert saját fegyvereivel harcolt. „A küzdelem nagyon heves lett Saul körül, mikor az íjász emberek és dárdások megtalálták, és igen megrettent az íjászoktól.” (1Sám 31:3) Az „íjász emberek és dárdások” megnevezése ki van emelve a többi fegyverekkel szemben. A Biblia nem sok leírását ad a harcokról, de tudjuk, hogy a Jezréel völgye megfelelő terepet biztosított a filiszteusok vas-szekereinek. Ezek világos stratégiai előnyt jelentettek az izráeliekkel szemben (lásd: 1Sám 13:5). Ezt látva Saul emberei felvonultak a Gilbóa hegyre, ahol a harci szekerek nehezebben boldogultak. Erre viszont a filiszteusok „íjász embereket” és „dárdásokat” küldtek oda. Sault nem „a harci szekerek és lovasok” érték utol, ahogyan az amáleki hazudja Dávidnak (2Sám 1:6), hanem az íjászok. A Krónikák könyve azt mondja, hogy Sault megsebesítették az íjászok: „A viadal igen heves volt Saul körül, és rátalálván a kézívesek, nyilakkal megsebesítették őt.” (1Krón 10:3) De az igaz, hogy „igen megrettent az íjászoktól” (1Sám 31:3). Egy pánikszerű félelem bénította meg Saul tagjait, tanácstalanná és kétségbeesetté tette, képtelen volt bármilyen ellenállásra az ellenséggel szemben. Márpedig, a félelem a hit ellentéte: a félelem az ellenségben való hit! „Nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten…” (2Tim 1:7) Saul meghalt a Gilboa hegyén, mert nem az Isten fegyvereivel harcolt.

II. Az ördög minden ravaszsága

C. S. Lewis a „Csűrcsavar leveleiben” részletesen leírja az ördög ravaszságát. Azért nevezhető ravaszságnak, mert az ördög leplezi módszereit, és olyan látszatot kelt, mintha magasztos, hasznos ügyet szolgálna. Éva megkísértésekor is így tett: „a kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett” (1Móz 3:1). A Sátán módszeresen, tervszerűen dolgozik, megfigyeli gyenge pontjaidat, hogy ott támadjon. A ravaszság görögül metodeia, metódust, módszert jelent. Megosztja a barátokat is, a gyülekezetet is

Az ördög ravaszsága megmutatkozik abban, hogy mikor, hogyan és mivel kísért, illetve vádol.

Ravaszul választja ki a kísértés idejét: közvetlenül, amikor frissen megtértél, amikor próbában vagy, amikor lelki szolgálatot vállalsz, vagy beteg vagy, esetleg, amikor haldokolsz. Egyszer hitetlenséggel támad, máskor büszkeséggel. Néha ordító oroszlánként jön, máskor világosság angyalává változtatja magát, hogy megtévesszen.

A kísértés módját is ravaszul megválasztja: néha vádolással folytatja a kísértést, mint József esetében: amikor Pótifárné látta, hogy a kísértéssel sem sokra jut, azonnal vádolni kezdte Józsefet. A kísértés az akaratot támadja, a vádolás a lelkiismeretet. Zakariás könyve 3. részében ezt olvassuk: „Azután megmutatta nékem Jósuát, a főpapot, aki az Úr angyala előtt álla, és a Sátánt, aki jobb keze felől álla, hogy vádolja őt.” (Zak 3:1)

Ravaszsága és csalárdsága megmutatkozik támadási módszereiben. A csendes, békés és nyugodt embert nem támadja hitetlenséggel vagy bizalmatlansággal, hanem önszeretettel, önbizalommal és világiassággal! A visszahúzódott személyt nem büszkeséggel próbálja elejteni, hanem talán elhívatása felőli kétellyel… Az erős testi és értelmi képességekkel rendelkezőt, aki gyönyörködik Isten útjaiban, bizonyára nem hitetlenséggel fogja támadni, hanem büszkeséggel, vagy valamilyen érzékiséggel. Jól kiválasztja áldozatának Achilleshez sarkát, tudva, hogy ott sebezhetőbbek vagyunk.

Ravaszul megválasztja az ellenünk használt fegyvereket. A hálót a halaknál, a tőrt a madaraknál alkalmazza. Emlékezetedbe idéz egy képet vagy kifejezést, amellyel megtérésed előtt kísértett. Vagy épp a Bibliából idéz, hogy becsapjon, ahogyan Jézussal is tette! Spurgeon azt mondja, hogy a nyílvessző végén, amely leterítette a sast, épp egy sastoll díszeleg… Az ördög képes még az Igét is ellened fordítani! Máskor saját tapasztalataidat, vagy mások gyarlóságát használja fel. Sámson legyőzéséhez Delilát használta. Nem az ellenséget teszi oda, hogy szidalmazzon, hanem a barátodat, akivel jót tettél! Így képes álmatlan éjjeleket és zaklatott nappalokat okozni épp a barátaid és szolgatársaid által! Dávid is így szól: „Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől: hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm, akik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.” (Zsolt 55:12-14)

Ravaszul választja meg a kísértés tárgyát. Támadja a tested, az elméd, és a lelked. Rombolja jellemedet és kapcsolataidat. Önmaga akarja elfoglalni azt a helyet, ami csak Istent illeti meg. Azt keresi, hogyan rombolhatná le a jellemed, hogyan tehetné tönkre az életed. Elveszi az örömödet, a békédet, a megelégedettségedet, a lelkesedésedet, az odaadásodat és a hitedet.

Támadja a tested. Azt súgja, hogy úgy is mennybe juthatsz, ha megmaradsz világi életmódod mellett, megtartod hitetlen barátodat, kirívó öltözetedet, szentségtelen szótáradat, testiességedet, stb. Elvégre, Istent jobban érdekli a belsőt, mint a külsőt… Az ördög hazug és emberölő volt kezdettől fogva (Jn 8:44), és terve az, hogy elpusztítson. Neve Apollion, vagyis Vesztő (Jel 9:11), és Sátán, vagyis Ellenkező. El akarta pusztítani Jóbot, ahogyan elpusztította gyermekeit. Kikérte Pétert és az apostolokat, hogy megrostálja, mint a búzát (Lk 22:31). Jézust is alá akarta vetni a Templom ormáról (Lk 4:9). Képes volt Ádámot és Évát becsapni az ő ártatlanságukban, és képes bűnbe ejteni a mai embert is. Az ördög, a régi kígyó, a legravaszabb teremtmény. Támadott minden hívőt, akik elindultak Krisztust követni. Te sem vagy kivétel, téged is támadni fog!

Támadja az elméd. Az Ige így szól: „Félek azonban, hogy amiként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.” (2Kor 11:3). Elménket értelmünket védenünk kell. Hogyan? Pál apostol ezt tanácsolja: „Továbbá, atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, a mik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok.” (Fil 4:8) „Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által…” (Róm 12:2) „Újuljatok meg a ti elméteknek lelke szerint” („Újuljatok meg lelketekben és elmétekben” - MBT) (Ef 4:23). Az Isten fegyverei elégségesek elmén megvédésére. „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak.” (2Kor 4:4-5)

Támadja a lelked. Azt súgja, hogy el vagy foglalva, és nem kell foglalkoznod a Bibliával. Elég, ha a lelkipásztor tudja a Bibliát, nem kell neked is olvasni azt… Így a bibliai tudatlanság egyre jobban terjed. Ravaszságában arról is meggyőz, hogy mindegy, hogy mit hiszel, a fontos, hogy őszinte légy. Ezért a Jézus Krisztusban való hit mellett sokaknál megfér a babonaság, a horoszkóp, a jóga és transzcendentális meditáció, és egyéb hiedelmek. Ravasz ördögi csalás ez, mert a jóga nem egyenlő az imádsággal, és a pornográfia kizárja a szent életet. Elhiteti veled, hogy te akkor is az Úré vagy, ha nem szolgálsz az Úrnak. Pedig amikor valakinek nincs vágya az Istennek való szolgálatra, nem keresi az alkalmat a testvéri közösségre, azt az ördög már ravaszul becsapta és elcsábította.

Testvéreim, vegyük fel az Isten minden fegyverét az ördög ravaszságai ellen! „Álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek.” (Jak 4:7) „Meg ne csaljon minket a Sátán: mert jól ismerjük az ő szándékait.” (2Kor 2:10-11)