Lelkemet adom belétek - Ez 36:20-27

Lelkemet adom belétek

Ez 36:20-27

„²⁰ És bemenvén a pogányokhoz, akikhez mentek, megfertőztették az én szent nevemet, mikor ezt mondták róluk: az Úr népe ezek, és az ő földéről jöttek ki! ²¹ Ekkor könyörültem szent nevemért, melyet megfertőztetett Izráel háza a pogányok közt, akikhez mentek. ²² Ennek okáért mondjad Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Nem ti érettetek cselekszem, Izráel háza, hanem az én szent nevemért, melyet ti megfertőztettetek a pogányok között, akik közé mentetek. ²³ És megszentelem az én nagy nevemet, mely megfertőztetett a pogányok között, melyet ti fertőztettetek meg közöttük; és megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, ezt mondja az Úr Isten, mikor megszentelem magamat rajtatok az ő szemük láttára.

²⁴ És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.

²⁵ És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságotoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. ²⁶ És adok néktek új szívet és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. ²⁷ És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.”

I. Isten nevének megfertőztetése

n „Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!” – Jer 7:4 – gondolva, hogy e miatt nem fog betörni oda az ellenség. Ez hazug beszédnek bizonyult.

v  Jeruzsálemet elfoglalták. A népet kötélre fűzték, és Babilonba hurcolták.

v  „Hol van a mi Istenünk?” – kérdezhette Dániel és a három zsidó ifjú, vagy éppen Ezékiel…

n Azzal, hogy Isten megengedte, hogy az ellenség elfoglalja Jeruzsálemet és lerombolja a Templomot, csorbát szenvedett az Ő neve, mivel a pogányok ezt úgy értelmezték, hogy Isten nem volt képes megvédeni az Ő népét. Az ítéletben egyrészt megdicsőült az Ő neve, másrészt megfertőztetett az Ő neve.

v  Lásd: Ézs 48:11 – „Én magamért, én magamért cselekszem; mert hogyan szentségteleníttetnék meg nevem?! És dicsőségemet másnak nem adom.”

v  Ézs 52:5 – „És most mit tegyek itt? szól az Úr, hiszen népem elvitetett ok nélkül, és a rajta uralkodók ujjonganak, szól az Úr, és nevem szüntelen mindennap gúnyoltatik.”

v  A bálványistenek hatalmasabbaknak bizonyultak?

II. A helyreállítás folyamata

n Isten az Ő nevéért cselekszik, amikor népét helyreállítja. Nekik érdemük nincs, de nem is érdemeikért fognak újra hazakerülni. Isten önmagáért cselekszik.

n A Jézus nevéért – megbocsát, elfogad, meghallgatja imádságainkat.

n A helyreállításhoz szükséges a:

v  Megtisztítás

v  Új szív, új lélek – az Isten Lelkét adja

v  A Törvény megtartása „belülről”.

III. A helyreállítás eszközei

n A megtisztulás (bűnbocsánat), újjászületés és Isten parancsa szerinti élethez Isten mindenekelőtt az igehirdetést és az Ő Lelkét használja fel. Ezek az Ő eszközei.

v  Az Ige a Lélek kardja, élő és ható: „Tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket!”

n Kik hirdetik? A megtérés gyakran olyan emberek igehirdetése által történik, akiknek kiejtése nyers, köznapias, de az Úr jónak látta őket erővel felruházni. Amikor Isten megáldja az egyszerű szolgálatot, a dicsőség csakis az Istené lehet! Az erő nem az eszközben van, hanem az Igében.

v  Egy igen kíváncsi ember látni kívánta azt a kardot, mellyel egy hős nagy csatákat nyert meg. Szemügyre vette a pengét és azt mondta: „Én nem látok semmi nagyot ebben a kardban.” „Meghiszem azt – mondta a hős – de nem vizsgáltad meg a kart, mely azt forgatta!” Így történik, amikor az emberek eljönnek az igehirdetőt hallgatni, hajlamosak így szólni: „Én nem látok semmi nagyszerűt benne.” Úgy van, nincs is benne semmi nagyszerű. De nem vizsgáltad meg az örökkévaló kezet, amely aratását végzi a Lélek kardjával!

v  Ha a szamár-álcsontra nézel Sámson kezében, azt mondod: „Micsoda? Sereget seregre ezzel?! Lehetetlen. Hozzatok valami fényes pengét; damaszkuszi acélt!” Mivel Isten magának akar minden dicsőséget, ezért nem a fényes acélkarddal, hanem a szamár-álcsonttal kell Sámsonnak győznie! És így van az igehirdetőkkel is: Isten gyakran a leggyengébbet áldja meg a legtöbb eredménnyel.  Gedeon: kis sereggel. Pál: tövissel.

n Az igeszolgálat alatt halott lelkek megelevenednek, bűnösök megtérésre jutnak, szentekké válnak, hitre kényszeríttetnek. Ki végzi ezt? Az Ige és a Lélek ereje!

n Eszközül használja Isten a keresztséget is, de abban sincs semmi, ami képes lenne áldást adni. Az úrvacsorát is Isten kegyelme kíséri, egy olyan erő, ami több a kenyérnél és bornál. Ez az erő túlmutat azon, egy magasabb, láthatatlan, titokzatos csodálatos munkájára a Szentléleknek.

n A Szentlélek győz meg bűn tekintetében! A kegyelem munkálja a szív megalázkodását.

v  Vannak előkelő emberek: sohasem követtek el botrányos bűnöket, nincsenek külső szenvedélyeik, nem volt becstelen: hűséges, becsületes üzletember. De neki is azt kell hallania, hogy kárhozatra elítélt, elveszett bűnös ember! El fogja ezt hinni? Nem. De ha elhinné is, érezni fogja ennek valóságát, rettegni fog miatta? Nem. A Szentlélek győz meg bűn tekintetében.

v  Saját igazságunkat tekintve mind arisztokraták vagyunk: nem vagyunk hajlandók beállni a közönséges bűnösök közé.

n A mennybe senki sem fog bejutni saját cselekedete és teljesítménye által. A Szentlélekre van feltétlenül szükség, hogy keresztyénné légy.  

Befejezés:

n „Új szövetséget kötök az Izráel házával, törvényemet az ő belsejükbe helyezem, és az ő szívükbe írom be, és Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, hogy ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsitől fogva nagyig, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.” (Jer 31:33-34)