Kedd - Greenville

Tegnap érkeztem Greenville-be, Dél-Karolinába. Vendéglátóim Floyd Parker és felesége, Bonny.
Ma reggel 6 órára mentünk Floyddal egy étkezdébe, bibliaórát tartani a amunkába indulóknak! Jó ötlet. Otthon is be lehetne vezetni.

Délben a "Greenville Baptist Association" missziói titkárával, Ron Davis-szel beszélgettünk, majd együtt ebédeltünk. Greenvilleben még van két másik Baptista Hitközség is!

Délután készültünk a holnapi partyra, ami a bevásárlás mellett számomra abból állott, hogy levágtam a ház körül a füvet. Holnapra 60-70 ember jövetelét várjuk, a "4th of July" nemzeti ünnepre. Az Egyesült Államok függetlenségének az emlékünnepe ez, habár akkor, amikor az eredeti 13 állam kihirdette függetlenségét Angliával szemben, akkor még nem hívták "Egyesült Államok"-nak. Az Alkotmányt később fogadták el. A New-York-i Szabadság szobor kezében az Alkotmány van, amelyre a 4th July 1776. van írva. Ez az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb ünnepe.

Hétfő - South Carolina

Ma jöttem el Texasból. Dallasban és Charlotteban kellett volna átszállnom, de már az első repülő késett majdnem egy órát (8 órakor kellett volna indulnia), az időjárás miatt. Ezért, a jegyemet újra book-olták, és Houstonon keresztül repültem Greenwillebe. Floyd várt a reptéren, délután 2-kor.
A tegnapi nap is különleges volt: alkalmam volt betekinteni az amerikai gyülekezeti életbe.

Főképp, hogy "Country és Military Day" is volt, amelyről itt délen a baptista gyülekezetek is megemlékeznek. Reggel 9-től vettem részt az első bibliaórán, és 9:45-től a másodikon. Közte az egyik lelkipásztorral megbeszélésem volt.

Fél 11-től kezdődött a nagy isten-tisztelet, ahol közel 2000-en vettek részt. Szép volt a zenekar és énekkar, de az igehirdetésnek is komoly üzenete volt.

Az istentisztelet után vendéglátóim ebédelni vittek. Különben az ebéd, szombaton (amikor még Floydék itt voltak) és vasárnap is külön alkalom volt a beszélgetésre és a közösség gyakorlására. Hálás vagyok az Úrnak azért, hogy lehetővé tette és megáldotta a texasi utamat - akkor, amikor úgy tűnt, hogy a kapuk bezárultak. Ugyanis Larry Walker nem tudta (ebben az időben) megszervezni a találkozást Dallasban.

Délután San Antonio belvárosát látogattuk meg, az Alamo-t, ahol az texasi katonák hősi halált haltak, védve az erőditményt a mexikóiak előtt: nem adták meg magukat, az utolsókig kitartottak. Sajnos, mire a segítség megérkezett, egy sem maradt közülük életben. Ennek az emékét őrzi az Alamo-i erőd, és a magasra emelt texasi zászló. A belvárosban láttam először valakit dohányozni, de az is spanyol volt. És itt láttam először embereket, akik alkoholtartalmú italt ittak, (sört).

Péntek és Szombat - Fort Worth és San Antonio, Texas

Sajnos, zsúfolt programom miatt csak most jut idő írni egy pár sort újra, amerikai látogatásomról.
A hét elején még New Yorkban voltam, és annak környékén. Akalmam volt meglátogatni és elbeszélgetni a régi ismerősökkel, akik között megemlítem a következőket: Máté Sándor és neje, ifj. Gáncsos György és neje, Fejér István és neje, id. Kui Barnabás és neje, valamint id. Gábora András és neje. ifj. Kui Barnus és Hajni nagyon kedvesen fogadtak, és gondoskodtak rólam. Csütörtökön utaztam tovább, repülővel Washingtonba, onnan Austinba (TX), és onnan gépkocsival San Antnioba. Washingtontól Dr. Floyd és Bonnie Parkerrel utaztam.
San Antonioban Máté Bálintéknál vagyok megszállva, akik két hete költöztek ide Chicagobol.

Péntek reggel korán Fort Worthba utaztunk, kocsival, Dallas mellé. Ott 11:00 órára volt megbeszélve a találkozás. Mivel Paige Patterson nem volt itthon, a helyettese fogadott, Dr. Thomas White. Kissé lehetőségem nyílt betekinteni e nagy Teológiai Intézet életébe.

Miután hazajöttünk, este egy amerikai családnál házi összejövetelen vettem részt. Erről négy képet is közlök, a résztvevőkről.

Itt volt Husanu Mihai bácsi lánya is, Lidia, akinek egyik gyermeke, Beckie, fogyatékos, és a Beckie's Hope alapít-ványukkal segítik a hasonló rászorulókat.

Nagyon jó beszélgetés alakult ki az otthoni lelki munkáról. Alkalmam volt szólni úgy a Maros megyei misszió- mint a Teológia megépítésének szükségeiről.

Már csütörtök este, majd szombaton, két magyar családot is meglátogattam: Bay József és Erzsike, valamint Vad Laci és Katica fogadtak, nagyon kedvesen. Mindenhová Máté Bálint hordozott kocsival, aki családjával együtt egész ittlétem alatt nagy szeretettel viszonyultak hozzám. A magyar ismerősökkel is megosztahhatm az otthoni helyzetet.

Kedd - New York

Mióta New Yorkba érkeztem, alkalmam volt már szombaton várost nézni (erről később még közlök egy pár képet), és találkozni az ismerősökkel.
Vasárnap délelőtt a Grace Baptist Church-ben szolgáltam, amelynek vannak magyar tagjai is, délután pedig a Magyar First Baptist Church-ben, amelynek csak magyar tagjai vannak… Örvendek, hogy lehetőség nyílt ezekre a szolgálatokra, és hogy röviden szólhattam látogatásom céljáról is.
Hétfőn Washington-ba mentünk korán reggel, ahol a Baptist World Alliance székhelyén Denton Lotz (leköszönő) főtitkár, és Paul Montacute fogadtak. A találkozás természetesen előre meg volt beszélve. Együtt ebédeltünk, és eléjük tártam főképp a Teológiánk ügyét és szükségét. A Világszövetség segítségét kértük abban is, hogy olyan amerikai gyülekezetekkel, amelyek segíteni tudnának, direkt kapcsolatba kerüljünk. Mivel július elején Ghana-ban van a Világszövetség főtanácsülése, egy kissé megkésve érkezett a mi kérésünk. De a januári gyűlésükre, már jobban felkészülhetünk. Átadtam a Teológia tervének egy-egy másolatát a főtitkárnak és Paul Montacute-nak.
Kissé széjjel-néztünk a fővárosban, a Fehér Ház, a Memorial emlékmű és a Kongresz-szusi épület környékén, majd visszaindultunk New Yorkba. A visszautazás egy újabb 500 km-t jelentett… Mindvégig ifj. Kui Barnabás vezetett, mert ő vállalkozott arra, hogy elkísér erre a hosszú és fontos útra.
Kedden ifj. Gáncsos György hívott meg vacsorára, aki New Jerseyben lakik. Ez New York mellett van, a Hudson folyó túloldalán, de egy másik államhoz tartozik... Nem baj. Hétfőn úgyis átmentem vagy öt vagy hat államon: New York, New Jersey, Pennsylvania, Maryland, Delaware, Virginia és Washington DC. Belefér ez is.
Otthon megkezdődött az első táborozás, Parajdon. És a Johanna érettségije! Mindkét esemény nagyon fontos imatéma.
Isten áldja meg a társlelkipásztoromat is, aki helyt áll az otthoni misszióban, amíg én távol vagyok.

Pentek - vagy Szombat?

New Yorkban vagyok, es ha lehetosegem lesz Internetkozelbe kerulni, a kovetkezo ket hetben az USA-bol probalok majd jegyezni a blogomba. Egyelore 8 es fel oras repules utan elegge el vagyok meg szedulve es tajolodva...
Mit keresek itt?
Kui Barnabas hivasara kaptam tiz eves vizumot (o a felesegem unokatestvere es a HBM alapitoja/elnoke). Ittletemnek ket celja van: egyreszt szeretnek a Maros megyei missziomunka szamara tamogatast keresni, masreszt pedig a Teologia megepitesere is megprobalom ugyanezt tenni. A new-yorki, clevelandi es detroiti magyar gyulekezeteken kivul fokepp angol gyulekezetekben veszek reszt, vagy vezeto testverekkel talakozom, New Yorkban, Virginiaban, Texasban es Del Karolinaban. 9-en indulok haza.
Akik gondolnak ram, kerem, foglaljak ezeket imadsagukba!

P.S. Nincs szandekomban itt maradni, sem most, sem maskor! Ezt csak azert irom ide, nehogy valaki egyebre gondoljon.