2007. július 10., kedd

Még mindig New Yorkban!

Borzasztó!
Ma törölték a járatot Budapestre.
Délután 5 órakor bejelentették, hogy valami karbantartási munkálatok miatt a repülő késni fog... majd fél nyolckor közölték, hogy egyáltalán nem fog repülni ma. A hajtóműnél ki kell cseréljenek valamit, ami itt nem kapható, de hoznak Los Angelesből, és holnapra készen lesz... Szóval, ez eléggé szomorú.
A hölgy udvariasan felajánlotta, hogy ha akarom, akkor elküld Párizsba, és onnan holnap délután már Budapesten lehetek... Igen ám, de a csomagjaim, azok csak a be-check-elt járattal fognak megérkezni, mert már fel is vannak rakva... Eldöntöttem, hogy nem megyek Párizsba!
Ez azt jelenti, hogy a nagyváradi elnökségit lekésem...
Dehát, meglesz az nélkülem is, és meghozzák a döntéseket távollétemben. Egyelőre nincs más megoldás.
Ha hazaérek, még jelentkezem.

2007. július 9., hétfő

Vasárnap - Cleveland

Újra Internet-közelbe kerültem, és ezért, mielőtt hazautaznék, még irok egy pár sort...
Tegnap Clevelandbe vitt Tökölyi Laci, és ma délelőtt ott szolgáltam. A délutáni repülőm azonban "behozta" mindazt amit az előbbi repülők megpsóroltak: közel három óra késéssel érkeztem a JFK reptérre, New Yorkba. Nemcsak késett a repülő, hanem visszavittek a kapuhoz, és a kézi csomagomat is visszadták, és csak két és fél óra múlva jelentették újra a beszállást. Állitólag valami karbantartási munkát kellett végezzenek a gépen. Na, de jó, hogy azután minden rendben ment.
Az utóbbi időben mind többet gondolkoztam azon, hogy mi lenne a feladata a missziói alelnöknek. Újra javasolni fogom (immár harmadjára), hogy alapitsuk meg a misszóbizottságot, amelynek két feladata is lenne: (1) partneri kapcsolatokat szervezni a nagyobb és a kissebb gyülekezetek között, és (2) összeállitani, illetve megszerkeszteni a missziói kézikönyvet. Ennek tartalmára is van javaslatom, de azt egy későbbi alkalommal közlöm majd, részletesen.
Most, csak az a vágyam, hogy hazaérjek!
Álljon itt ezért egy kép még, Charlotte-ból, a Bank of America épülete.

2007. július 8., vasárnap

Szombat - Cleveland, 07.07.07

Örvendek, hogy újra irhatok egy pár sort, tájékoztatóul. És örvendek, hogy olvassátok! Efraim, neked különösen köszönöm, az ingyenreklámot! (http://vefraim.blogspot.com)

Pénteken érkeztem vissza New Yorkba, mégpedig úgy, hogy Floyd elvitt kocsival a Charlotte-i reptérre, onnan repültem az American Airlines egyik járatával a New York-i La Guardia repülőtérre. Érkezéskor rendkivüli szép idő lévén, gyönyörű volt a látvány a Manhattanra és a Szabadság szoborra - de sajnos, nem volt nálam a fényképezőgép. Már mindegyik főbb amerikai repülőtársaság szolgáltatását kipróbáltam (United, Delta, American és Continental)...
New Yorkban összecsomagoltam Kui Barnuséknál, úgy éjfélig elbeszélgettünk, majd szombat reggel Tökölyi Lacival együtt Clevelandbe utaztunk. Ez reggel 6 órától délután 4 óráig tartott...

Clevelandben Lakatos Csabáéknál vagyok megszállva, akik ugynolyan kedvesen fogadtak, mint eddig mások is az Egyesült Államokban... Itt láthatjátok hogyna irom az utolsó itteni blogomat.
Találkoztam a Pintér Zoltán, helyi lelkipásztor testvérrel, akivel holnap együtt fogunk szolgálni a gyülekeyetben.
Innen vasárnap délután indul a repülőm vissza New Yorkba, majd hétfőn a JFK reptérről Budapestre. Remélem, hogy kedd éjjelre már Marosvásárhelyen leszek, szerda hajnalban visszautazhatok Nagyváradra a Szövetség elnökségének gyűlésére. Csütörtök-péntekre zeneügyi bizottság volt tervezve Zilahon, de azt még meglátjuk, hogy kibirjuk-e?...
Meglehet, hogy egy-két napot szüneteltetnem kell a blog-bejegyzésekkel, de igérem, hogy ahogy alkalom adódik rá, újra irni fogok.

Most pedig, ideje, hogy egy kis kiértékelőt tartsunk.

Emlitettem, hogy azért jöttem Amerikába, hogy a Maros megyei missziómunkára- és a Teológia kolozsvári épületének megépitésére támogatókat keressek.
Azt előre tudtam, hogy az első könnyebben megy majd... A missziót sokkal könnyebb ismertetni, és támogatni is: erre akár száz dollár is nagy segitséget jelenthet! De a Teológia épületére ezer dollár sem elég, az elinduláshoz... A misszió Maros megyében olyan fázisba jutott, hogy a folytatás meghaladja ay erőnket. Újabb falvakba kellene menni, ami újabb imaházakat, pásztori lakásokat és pásztori fizetéseket jelentne, de még a meglévőket sem vagyunk képesek fenntartani... Ezért kellene újabb támogatás.
A Teológia megépitése még ennél is nagyobb feladat! Már közel tiz éve, hogy a kérdés mellékvágányon vesztegel. Az erre való támogatók keresése nem maradt éppen sikertelen: némelyeket sikerült érdekeltekké tenni ebben az ügyben. A kivitelezésig természetesen még sokmindennek történnie kell(ene). Különösen az amerikai gyülekezetekben történt találkozásokért vagyok hálás az Úrnak, mert ebből fejlődhet ki majd egy olyan közösség, akik a Teológia épületét megfelelően támogathatni tudják majd. Persze, a magyar testvérek mindig közelebb álltak ehhez az ügyhöz, és rájuk mindig számithatunk, mert ha kevesen vannak is, bizonyosan ki veszik majd részüket az épitkezés költségeiből... Épp ezért is igyekeztem a magyar gyülekezetekben is megfordulni, amennyire ez lehetséges volt.

Álljon itt egy néhány gyakorlati javaslat, elgondolkoztatóul:

1. Először is, fel kell állitani egy menetrendet. Szerintem egy reális menetrend az lenne, ha a tervet és engedélyeztetést ez év telén elkészitenénk (november/december/január), és tavasszal neki lehetne fogni a munkának.

2. Tisztázni kell, hogy a Teológia, mint intézmány, ugyanugy, mint eddig, kész fogadni jelentkezőket nemcsak a baptista, hanem a pünkösdi vagy evangéliumi keresztyén gyülekezetekből is. Sőt, ide tartozik a gyülekezeti munkásokat képező három Bibliaiskola is, Nagyváradon, Zilahon és a Hargita Táborban.

3. A főbb döntéseket a Szövetség elnöksége kell meghozza (nem pedig a tanári kar, vagy a kolozsvári gyülekezet, vagy más). Az épület tulajdonosa az Erdélyi Baptista Szövetség. Működtetését és adminisztrálást pedig természetesen, a Teológia fogja biztositani.

4. Tisztázni kell, hogy a Teológián kivül, használni fogja-e még valaki az épületet? Például, a földszintet [esetleg az első emeletet is] bérbe szeretnénk adni, hogy ez által fenntartható legyen az intézmény. A Kolozsvári Missziókerület és a Szövetség is, idővel, talán használba veszi annak egy részét.

5. Ki felel a munkálatokért? Ki biztositja a rendszeres tájékoztatást a partnerek felé? Megfelelő tájékoztatást kell biztositani, szóban, emailben, DVD-ben, látogatásban, minden partner felé. Aki ezt végezni fogja, annak vissza kell jönnie Amerikába, évente akár kétszer is, amig az epület elkészül. A partnerek felé teléjes nyiltságot kell biztositani az összes kapcsolatokról. (Full disclosure.)

6. Belföldről és külföldről egyaránt jelentkezhetnek önkéntesek a munkára. Ezt megfelelően ismertetni és menedzselni kell.

7. Lehetővé kell tenni, hogy bárki segithessen, akár egy tégla megvásárlásával is, és erre is megfelelő tájékoztatást kell végezni.

8. Minden időben figyelni kell az Úr vezetésére!

Szóval, ez egy komoly kihivás, bárki számára!
Remélem, hogy részben már szerdán beszélhetünk róla a Szövetség elnökségi gyűlésén.

Mindenkinek ajánlom, hogy ez a kérdés legyen rendszeres imatémája!

2007. július 5., csütörtök

Szerda - 4th July

Megvolt a nemzeti ünnep Greenvilleben. Röviden azt lehet mondani, hogy az amerikaiak szeretik a szabadságot, szeretik a hazájukat, és szeretnek ünnepelni...

Ez abban nyilvánult meg, hogy már reggel fél hétkor Floyd begyújtott a kertben összetákolt kemencébe. Berakta a húst (közel 20 kg-ot, 15 nagy darabban), és ezt délutánig sütötte, lassú tüzön. Vigyázott arra, hogy a kemence belsejében 250 Fahrenheit (121 Celsius) legyen, a hús belsejében pedig 170 Fahrenheit (77 Cellsius). A Fanhrenheitból úgy számíthatjuk ki a Celsiust, ha kivonunk belőle 32-t, a maradékot megszorozzuk 5-tel, majd elosztjuk 9-cel. (Dúrván majdnem ugyanarra az eredményre juthatunk, ha a Fahrenheitból kivonjuk a 32-t, és a maradékot elosztjuk kettővel, és hoyyáadjuk még annak 10%/-át.)

Délután 5-kor kezdtek érkezni a meghívott vndégek, ismerősök. Ekkorra már kész volt a házilag készített fagylalt is, és jégbe hűtve volt a sokféle hűsítő. Floyd elkészítette a húst, Bonny pedig a hozzávaló paszulyt... Friss káposzta, édeskukorica és egyebek voltak még mellé kínálva. Asztalok voltak felállítva a kertben, és kinyitható székek, amelyeket tegnap béreltünk az egyik helyen (50 darabot).

Miután az estebédnek vége lett, a beszélgetések, ismerkedések ideje következett, és a játéknak (röplabda). Az idősebbek beszélgettek, a fiatalabbak labdáztak.
Ezt követte aztán az én beszámolóm, és a kérdezz-felelek ideje, amely egy teljes órát is eltarthatott. A jelenlévők élénk érdeklődést mutattak az otthoni missziómunka iránt. Utána imádkoztunk.

Ekkorra már eléggé besötétedett, csak a szúnyogűző fáklyák világítottak körülöttünk.
Nekifogtunk a tűzijáték előkészítésének. Nem tudom honnan szerezték (állítólag Lucia hozta), de amit ott elpuffogtattunk, az otthon már önmagában is egy vagyont ért volna...

Rendre 6 vagy 8 tüzet gyújtottunk egyszerre, és Floyd irányításával a fiúk rendkivűli látványt nyújtottak a tűzijátékkal... Volt, ami egy vagy két robbanással került a levegőbe, de volt olyan doboz is, amely valóságost tűzokádó sorozatot csinált. Csak egyszer kellett meggyújtani a zsinórt, ez aztán elindította azt a húsz vagy harminc lövedéket, ami bele volt csomagolva.

Lehetett olyan doboz is, amelyben volt akár két kilónyi dinamit... Ezeket rendre fellőttük a derült égre, a jelenlévők tapsa közepette... A miénkhez hasonló tűzijáték folyt a körülöttünk levő szomszédoknál is. (Itt a szomszédok 2-300 méterre vannak egymástól.) Miután ez végetért, úgy 11 óra fele, a vendégek kezdtek elköszönni és hazamenni.

2007. július 4., szerda

Kedd - Greenville

Tegnap érkeztem Greenville-be, Dél-Karolinába. Vendéglátóim Floyd Parker és felesége, Bonny.
Ma reggel 6 órára mentünk Floyddal egy étkezdébe, bibliaórát tartani a amunkába indulóknak! Jó ötlet. Otthon is be lehetne vezetni.

Délben a "Greenville Baptist Association" missziói titkárával, Ron Davis-szel beszélgettünk, majd együtt ebédeltünk. Greenvilleben még van két másik Baptista Hitközség is!

Délután készültünk a holnapi partyra, ami a bevásárlás mellett számomra abból állott, hogy levágtam a ház körül a füvet. Holnapra 60-70 ember jövetelét várjuk, a "4th of July" nemzeti ünnepre. Az Egyesült Államok függetlenségének az emlékünnepe ez, habár akkor, amikor az eredeti 13 állam kihirdette függetlenségét Angliával szemben, akkor még nem hívták "Egyesült Államok"-nak. Az Alkotmányt később fogadták el. A New-York-i Szabadság szobor kezében az Alkotmány van, amelyre a 4th July 1776. van írva. Ez az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb ünnepe.