2009. április 29., szerda

Határátlépés

Szentesi Zöldi László: Határátlépés
http://www.reflap.hu/index.php/ujsag/olvas/i/499/

Nem engedték be Geert Wilders holland parlamenti képviselőt Nagy-Britanniába. A hivatalos indoklás szerint Wilders veszélyeztette volna a közösségek harmóniáját és a közbiztonságot a szigetországban. A brit döntéshozók a jelek szerint emlékeznek arra a tizenöt perces filmjére, amelyben élesen elítéli az iszlámot, és a vallás erőszakos jellegéről értekezik.

Főbenjáró bűnök ezek a mi cifra Európánkban, ne tagadjuk. „Elméleti gyűlöletkeltővel” – kérdés persze, Wilders tényleg megfelel ennek a kitételnek – már teli a padlás. A gond csak az, hogy a valódi gyűlöletkeltők ellen jóval nehezebb harcolni. Ha ugyanis jobban belegondolunk, gyűlöletkeltő az egész világ. A brit hatóságok különös játékot űznek, amikor erkölcsi szelekciót kezdenek határaikon. Mert, gondolom, a londoni metróban hátizsákjaikban pokolgépet cipelő pakisztániak szülei is csak átjöttek azon a határon. Őket tárt karokkal fogadták az „emberi jogisták”. Aztán ott az izraeli diplomácia színe-java, feltehetően őket sem zavarják vissza a repülőgépre, pedig helyeselték és jóváhagyták palesztin emberek ezreinek barbár kivégzését levegőben és vízben. Nem, a brit államnak csak a holland képviselővel van baja, aki nem lopózik pokolgéppel a metróban, és nem bombáztatja vissza a középkorba, mondjuk, a szomszédos Belgiumot. Arról már nem is beszélve, hogy a személyek szabad mozgása uniós alapelv, egy hollandot brit területről visszafordítani nemcsak bárdolatlanság, de jogilag is aggályos tett.

A történetben kétségkívül az a legtanulságosabb, hogy Wilderset a gondolatai miatt gyanúsítják és ítélik el. Valójában azonban nem ő számít, hanem európai polgárok tízmilliói, akiknek kendőzetlenül megüzenik, hogyan és miről gondolkodhatnak. Ha ez a szólásszabadság, akkor nemcsak nálunk nagy a baj, de a kontinens nyugati felében is.
Együtt bólogatni a gondolatgyilkosokkal ma éppen olyan korszerűtlen magatartás, mint sodródni a gyűlölet árjával a reformáció idején, amikor nagy formátumú emberek új formát és tartalmat szabtak a kontinens szellemi életének. Akkor azért kellett meghalniuk a másként gondolkodóknak, mert nem hittek a szentekben, a purgatóriumban, a gyónásban. Ma is pusztán azért üldöznek, ha nem is égetnek meg máglyán egyeseket, mert léteznek, gondolkodnak, eszmét cserélnek. Semmi sem változott.

Csak azért, mert a világ politikai és pénzügyi urai egyfajta szokásjogot és gondolatstoppot szabnak nekünk, ne legyünk rövidlátóak. A kölcsönösség nevében megkérdezhetnénk, hány keresztyén templom áll Szaúd-Arábiában, két tűz közé szorulnak-e Jézus követői a Szentföldön, üldözik-e hittestvéreinket Kínában, Pakisztánban, Nigériában? Ellentétben a filmkészítő Wildersszel, a felsorolt országok állami vezetői, parlamenti képviselői szívesen látott vendégek a biztonsági szempontjaira oly kényesen ügyelő Nagy-Britanniában.

Az ember és ember között feszülő határok átlépésével van tehát a baj, nem Gert Wilders határátlépésével.

2009. április 25., szombat

Szilágyperecsen: pályázat kántori állásra

Szilágyperecsen: pályázat kántori állásra
http://harangszo.blogspot.com/

A Szilágysomlyói Református Egyházmegyébe (Királyhágómelléki Református Egyházkerület) kebelezett Szilágyperecseni Református Egyházközség pályázatot hirdet a nyugdíjazással megüresedett kántori állásra.

Legalább egyházmegyei oklevéllel rendelkező kántorok jelentkezését várjuk, a kánonban előírt munkakör betöltésére. Egyházközség (1720 tag), megegyezés szerinti fizetési besorolást, felújított szolgálati lakást, valamint stóladíjat is biztosít. Jelentkezni lehet írásban, önéletrajzzal június 30-ig a következő címen:

Parohia Reformata Pericei, nr. 416, 457265, jud. Salaj.
Más elérhetőség: tel.: 0260.672-740, maroktel: 0740.643-460, e-mail: nagytbalint@yahoo.com.

2009. április 24., péntek

Megvolt. Köszönöm.

Azért írok a mai napról, mert tudom, hogy sokan gondoltak rám és imádkoztak értem.

Ma volt a doktori disszertációm megvédése a Babes-Bolyai Egyetem Református Fakultásán. Reggel kilenc órától délután fél négyig voltunk a tisztelt tanárokból álló vizsgáztató testület előtt. Bemutatóval összekötött előadásom húsz-huszönöt percet tarthatott, azután kérdések következtek. Hálás vagyok az Úrnak a jó eredményekért.

Jobban történt, mint gondoltam. Már reggel az egyik tanár - látva, hogy izgulok - felbíztatott... Aztán időközben újabb és újabb biztatások, méltatások értek. Úgy tűnt, nemcsak én vagyok elragadtatva dolgozatomtól... Tudom, hogy nem érdemlem meg - mindenért az Úré a dicsőség!

Amint erről már korábban hírt adtam, a 2Sámuel könyvét elemeztem (hozzáadva még 1Sám 31 és 1Kir 1-2 részét, valamint 1Krón 11-29 párhuzamos és szinoptikus fejezeteit). 670 oldal, héber szövegkritika és teológiai vizsgálat. Remélem, egy napon kiadhatom, és mások is olvashatják. Köszönöm, hogy imában támogattatok!

A dolgozat nyilvános megvédéséről hamarosan hírt adok. Aki akar, eljöhet... :)

2009. április 19., vasárnap

Néhány szó a helynevekről

Murádin László: Néhány szó a helynevekről
(Szabadság, 2009. február 28.)
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/22102

A helynevek nagy része egy-egy település határának eredeti, természeti sajátságait, jellegzetességeit tünteti fel. A talaj kiemelkedést jelöli az ilyen közszókkal, mint hegy, bérc, domb, halom, pad; a talajbemélyedést az árok, völgy, gödör, lyuk; a sík területet a mező, lapály, síkság; a vízrajzi viszonyokat a tó, ér, folyó, forrás, patak stb. köznevekkel nevezi meg. Ezek helynévvé válva alkotják a természeti helynevek alaprétegét. Egy településen belül a Hegy, csak egy bizonyos hegyre, a , csak egy bizonyos tóra vonatkozhat. Vannak bizonyos földrajzi köznevek, amelyek ma már nem tartoznak az aktív szókincshez. Helynevekben való előfordulásuk tehát a név régiségét jelenti. Ilyen a ’száraz völgy’ jelentésű aszó, a ’völgy’ jelentésű áj, a ’verőfényes domboldal’ jelentésű mál.

Más részüknek értelme teljesen elhomályosult, egykori köznévi jelentésük csak kikövetkeztethető. Ilyen a ’patakocska’ jelentésű erge, a ’víz’ jelentésű ügy, pl. Feketeügy, a ’folyó’ jelentésű , pl. Székelyjó stb.

Az „egyénibb” nevek alakulása annak a következménye, hogy a nevet adó közösség tájismerete bővült, a tájnak több pontját kellett az elnevezés által pontosan meghatározni, s így több hasonló helyszínformát kellett egymástól megkülönböztetni. A megkülönböztetés alapja lehet ezek nagysága (pl. Nagyhalom, Kisbérc), fekvése (Középtó, Alsómező), a talaj minősége (Lágyföld, Kövespad), a felszíni alakulások külső formája (Tekerőpatak, Kerektó).

A táj növényzetéről kapta talán nevét a legtöbb határrész (Szénás, Meggyes, Tölgyes, Körtvélyes, Csalános, Nyíres, Szilágy stb.). A növénytakaró hiánya szintén feltűnő jelenség (Kopaszhegy, Szárhegy). Egyes tájak állatvilága szintén megkülönböztetésül szolgálhat: Farkasmező, Sólyomkő, Hódostó, Csukástó. A táj egyes részei színének a környezettől való eltérése is szolgálhatott azok sajátos megjelölőjévé: Vereskő, Feketeerdő, Sötétvölgy.

A táj egyes részei nemcsak egymáshoz viszonyítva, hanem önmagukban is differenciálódhatnak. Ennek oka szintén a pontos helymeghatározásra való törekvés. Egy területnek az alja, mege a határrész aljára, mögöttes részeire vonatkozik. E tekintetben a legnagyobb szerepük az ún. személyesítő, emberiesítő helyneveknek van. A táj egy-egy kiemelkedő része alkalmas arra, hogy egyes részeit valamely élőlény megfelelő testrészeinek nevével nevezze: feje, szája, száda, homloka, háta, gerince, oldala, orra, lába stb.

A műveltségi helynevek csoportjában az embernek a tájban végzett cselekvései tükröződnek. Megváltoztathatja az ember a táj állatvilágát, amennyiben egyes fajokat, amelyekből haszna van egyéb fajok rovására tenyészt; változtat a növényvilágon: erdőket írt ki, legelőket tör fel, nádasokat szárít ki, s helyükbe a szükségletének megfelelő növényzetet telepít; módosítja a vízrajzi viszonyokat: mocsarakat csapol le, csatornákat épít, kutakat ás; házat, falut, várost épít stb. Ezek nyomait ott találjuk a helynevekben. Csak példaként említjük: a pásztorkodásra utal az Ököritó, Lócsapás, Borjúdéllő helynév. Az erdőírtásra pl. az Irtvány, Iratvány, Irtás, vagy Orotás, Ortvány, továbbá a Csutakos, Csonkás, Vágottrét helynevek. A mindig azonos helyen termesztett növényekről kapták a nevüket a Káposztásföld, Kenderes, Lenkert-féle határrészek. Feltűnően megváltoztatják a tájat a tájban emelt különböző rendeltetésű építmények. Helynévként szolgálnak az ilyen nevek mint Hamuház, Téglavető, Mészkemence stb.

Külön hely illeti meg a személynevekből vagy személynevekkel alakult helynevek csoportját. E nevek keletkezésének az alapja a valóságos birtoklás: ha ugyanis valaki birtokába veszi és hosszabb-rövidebb ideig birtokában tartja a táj egy részét, környezete az ő nevével különbözteti meg az egyéb földterületektől: Kovácsé, Mátyáskút, Miklóspálhegy stb. a legősibb és legjellegzetesebb magyar településnév-típus alakilag tökéletesen azonos valamely személynévvel, azaz egy-egy személynév anélkül válhatott helynévvé, hogy bármiféle toldalékkal (képzővel vagy összetételi utótaggal) egészült volna ki. Ilyen nevek pl. Ajton, Bács, Koppánd, Torda stb. A névadás módjának ez a formája Közép-Kelet-Európában ismeretlen. Személynevekből alakult román helységnevek például -eşti, -eni végződésűek: Bucur > Bucureşti, Costea > Costeni.

2009. április 16., csütörtök

Egyre kevesebben kötnek házasságot

A nemzeti statisztikai hivatal jelentése szerint a házasságkötések száma aggasztóan megapadt, miközben a születések száma két százalékkal nőtt. Az adatok a tavaly augusztusi és szemptemberi feljegyzéseket hasonlították össze. Szeptemberben 18.331 házasságkötés volt, 10.820-al kevesebb, mint augusztusban, tehát kevéssel több, mint tíz házasságkötés ezer lakosra. Közben a születések ezer lakosra 11,5 százalékra nőttek (20.227 élve született), 1,315%-al több, mint augusztusban. Persze, a házasságkötések elmaradása miatt megnőtt a házasságon kívül született gyermekek száma.

Kissé javult az elválási statisztika: 2.225 házasságot bontottak fel, ami 838-al kevesebb, mint augusztusban. Ugyanez a helyzet megismétlődött egy évvel korábban is. Ami igazán elgondolkodtató, az, hogy a házasságok száma 2007-ben 3800-al csökkent, és 2008-ban ugyanilyen mértékben folytatódott a visszaesés! (Forrás: Gardianul.)

Egyre istentelenebbé válik tehát itthoni társadalmunk is: kevesebben kötnek házasságot, de többen költöznek össze, (ha összeköltöznek), bitang gyermekeknek adva életet...