A tiszta szívűek és a boldogság
Máté 5,8
Kezdjem mindenekelőtt egy kérdéssel: El tudod-e mondani magadról, hogy tiszta a szíved? Igen? Nem? Mostani igénkben Jézus Krisztus jelenti ki:
"Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják."Ez a boldogmondás éppolyan fontos, mint a többi. Valami olyasmiről van szó, ami minket nagyon érzékenyen érint. Mert az ahogyan kívülről kinézünk, és az emberek előtt kik vagyunk, vagy hogy a gyülekezetben, a társadalomban, a munkahelyen, a tömbházban, ahol élünk - a családban -, kiknek látnak minket: ez az egyik oldala a dolgoknak. A másik az, hogy kik vagyunk mi belülről, a szívünk mélyén? A szívünkről van itt szó: amiről talán nem tud senki, s annak legmélyét nem látja senki, csak Isten! Arról van szó, hogy akinek a szíve tiszta, az meglátja az Istent. Ebből következik, az, hogy akiknek a szívük nem tiszta, azok nem boldogok, és azok nem látják is meg az Istent. Már olyan értelemben, hogy szemtől-szembe, úgy ahogy van, az Ő országában.
Az Úr Jézus azt mondta, hogy
„aki nem születik újjá, nem láthatja az Istennek országát” és abban nem láthatja Istent. Hogy tiszta a szívünk, vagy nem tiszta, ezen az üdvösségünk forog kockán, az örök életünk dől el.
Három dolgot találok ez igében. Egyik ami mondva van: a tiszta szív; a másik ami nincs mondva, de magától érthető, a tisztátalan szív, vagyis hogy vannak emberek akiknek a szívük nem tiszta; és harmadszor ott van, hogy
„akik meglátják az Istent.” Erről a három tényezőről: a
tisztátalan szívről, a
tiszta szívről, és az
Isten meglátásáról hadd mondhassak egy néhány szót.
I.
Ez nem úgy van, hogy elmegyünk a szívorvoshoz és megkérjük, hogy hajtson végre egy szívműtétet: cserélje ki
tisztátalan szívünket. Rájöttünk, hogy nem tiszta a szívünk, és alávetjük inkább magunkat egy ilyen veszélyes műtétnek, csak tisztuljon meg... Ige, de akkor honnan lehet kapni tiszta szívet? Honnan lehet kapni boldogságot? Ismerjük a történetet, hogy valakinek azt mondták, hogy menjen és keressen egy boldog embert, és vegye magára az ingét. és akkor ő is boldog lesz. Mikor végre talált egy boldog embert, annak nem volt inge, s így nem vehette magára... Hasonlóképpen ha mi találnánk is egy tiszta szívű embert, hiába cserélnénk ki a szívünket annak szívével. Nem lenne tisztább a szívünk. Így nem lehet tiszta szívet nyerni. Nem szó szerinti, hanem jelképes értelme van itt a szívnek.
Jeremiás próféta könyvében azt olvassuk a 17. részben:
„Csalárdabb a szív mindennél és gonosz az. Ki ismerhetné azt?” Az Úr Jézus is beszélt erről, hogy mennyi gonoszság származhat a szívből, mert a szív az érzésvilágunkat, az akaratunkat, a cselekvési készségeinket, indulatainkat jelképezi. Mikor a szívről beszélünk, akkor azokról a jellemzőkről beszélünk, amelyek jellemünket formálják. Ha az van megromolva, csalárd, akkor nagy baj van. Márk evangéliuma szerint
„az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokságok, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság. Mindezek a gonoszságok belülről jönnek ki és megfertőztetik az embert.” Hasonlóképpen írja Máté is:
„Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert.” Figyeljük meg ezeket egy kicsit közelebbről.
Amikor ezeket olvassuk lehet, hogy felujjongsz: „No, ez nem tartozik reám, úgyhogy az én szívem tiszta!” Ez a felületes áttekintés eredménye, de ha egy kicsit a mélyére látunk a dolgoknak, mindjárt másképpen áll össze a kép.
Az Úr először a gonosz gondolatokat említi, ami a gonosz dolgok összességét jelentheti, és azután kezdi részletezni: gyilkosságok.
Gyilkosságok?
Hát nem öltünk mi meg egy embert sem - ez sem tartozik reánk... Ez igaz lehet. De az ige azt mondja:
„Ha valaki gyűlöli az ő atyjafiát, az embergyilkos...” Ez igét tehát nem lehet csak azokra értelmezni, akik most háborúban vannak és gépfegyverrel lövik egymást: azok gyilkosok, mert eltették a másikat láb alól. Ha rátámadt orvul a másik emberre és megölte őt: az a gyilkosság. Hát az csakugyan az, de nemcsak az.
Nemrégen olvastam egy cikket egy édesanyáról aki arról vall, hogyan ölte meg gyermekét mielőtt megszületett volna. Ez is gyilkosság, és ez is megfertőzi a szívet, tisztátalanná teszi.
Tovább: a szívből származnak a házasságtörések és paráznaságok. E két meghatározás erkölcstelen életre vonatkozik, egyik a házaséleten belül, a másik a házasság előtt.
Az Újszövetség és az Ószövetség két külön szót használ ezekre a bűnökre. Gondolom nem kevesen vagyunk olyanok, akik kimondhatjuk: „Semmi közöm hozzá. Hála Istennek, és ezektől tiszta vagyok.”
Csakugyan? Mit mond az Úr Jézus a hegyi beszédben:
„Megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál. De én azt mondom néktek: ha valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében...” Újra a szívről van szó. A szívében született meg a vágy, a gondolat. Lehet, hogy nem tett egy lépést sem, nem szólt egy szót sem, meg sem érintette, de az Úr Jézus mégis azt mondja: „immár paráználkodott azzal az ő szívében.” Elkövette a bűnt. Megfertőzte a szívét. Nem mondható el többé róla, hogy tiszta szíve van.
Aztán, hogyan állunk a lopással? Az is a szívből származik, Nem arról van szó, hogy a bankból sikkasztasz több millió lejt, és így lopsz. Lehet, hogy csak az irodából vagy a munkahelyről vittél haza egy darab valamit, ami nem a tiéd. Lehet megegyeztél az őrrel is, hogy forduljon el, amikor a zsákot viszed... Ezek fertőztetik meg az embert, mondja az Úr!
Hamis tanúbizonyságok. Nem arról van itt szó csak, hogy törvényszéken tanúnak állítottak, és hamis tanúbizonyságot tettél, pedig megesküdtél, hogy az igazat mondod. Akkor, amikor a szomszédodról volt szó, vagy a munkatársadról, vagy a másik testvéredről, te kimondtad az igazat, de csak félig. Az igazság másik felét elhallgattad. A rágalom, a pletyka, a különböző szóbeszédek, valakiknek a szemébe vagy hát mögött - ez mind ide tartozik. Hamis tanúbizonyság. Hamis tanúbizonyság. Hazugság!
Lehet erre azt mondod, hogy „volt olyan helyzet, hogy muszáj volt hazudni.” Olyan helyzet nincs. Nincs. Igazat mondani egy hívő embernek alapvető követelmény. Még akkor is, ha például a határnál megkérdezik, hogy „ebben a táskában mi van?” A hazugságok megfertőztetik az ember szívét.
Következnek a káromlások. Ebből sajnos elég sokat hallunk. Magyar népünk egyik alapvető bűne, hogy csúnyán tud káromkodni. De lehet a te beszéded nem épp ilyen csúnya. De zúgolódás, panaszkodás, Isten nevének hiábavaló emlegetése, ez mind idetartozik! Azt mondja az Úr Jézus Máté evangéliumában:
„Mérges kígyóknak fajzatai! Mi módon szólhattok jókat, holott gonoszok vagytok. Mert a szívnek teljességéből szól a száj. A jó ember az ő szívének kincseiből hozza elő a jókat, s a gonosz ember az ő szívének gonosz kincsiből hozza elő a gonoszokat. De mondom néktek, minden hivalkodó beszédért, amit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.”Folytathatnánk azzal, ami a Márk evangéliumában van, de inkább most tovább megyünk.
II.
S akkor hogyan lesz
a tiszta szívvel? Boldogok a tiszta szívűek, mert ők az Istent meglátják. Mi pedig azt kell mondanunk magunkról, hogy a szívünk tisztátalan, megfertőzött, különböző bűnök, mulasztások terhelik. Kemény, képmutató, megjobbíthatatlan szívük van. Mit lehet tenni?
Dávid így imádkozik:
„Tiszta szívet teremts bennem!” Jeremiásnak és Ezékielnek az Úr ilyen ígéretet ad: „Elveszem a kőszívüket és adok nekik új szívet. Új szívet és új lelket adok belétek, és azt művelem, hogy az én útjaimban járjatok és az én akaratomat cselekedjétek.” A kérdésre az a válasz tehát, hogy tisztátalan szívedet add oda Istennek, hogy kicserélhesse azt! Ne testileg, hanem jelképes módon, igenis szükséges, hogy Isten szívet cseréljen. Senki sem mondhatja, hogy szíve csak épp egy kicsit romlott el, de alapjában véve jó. A szív mindenestől csalárd. (Jer 17) Isten ezért azt mondja, hogy „nem javítunk rajta semmit, hanem kicseréljük.” Imádkozz Dáviddal együtt:
„Tiszta szívet teremts bennem, ő Isten! Az erős lelket újítsd meg bennem!” (Zsolt 51) szívünk tisztasága belső tisztaság, ezt nem a környezet hozza magával. Ézsaiás azt mondja, hogy
„tisztátalan ajkú nép között lakom, és tisztátalan ajkú vagyok”, de nemcsak azért volt tisztátalan ajkú, mert olyan nép között lakott: ha nem lakott volna ott, akkor is ugyanezt mondhatta volna magáról. Isten meg kellett őt tisztítsa!
A gondolataink mindaddig nem tisztulnak meg, míg szívünk nem tisztul meg. A Filippi levél 4. Részében azt olvassuk:
„Továbbá atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek, ha van valami erény és ha van valami dicséret - ezekről gondolkodjatok. És az Isten békessége... megőrzi a ti szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”Mi lehet a megoldás? Újjá kell születni!
Azt olvassuk Naámánról, hogy mikor engedelmeskedett, Elizeus tanácsára elment a Jordánhoz és bemerült hétszer a Jordán vizébe, megújult az ő teste, és olyanná lett, mint egy kisgyermek teste. Meggyógyult. Megtisztult.
Ez jelképesen mutatja nekünk azt, hogy az ember így születik újjá: víztől és Lélektől. És ha valaki nem születik újjá, nem láthatja meg az Isten országát, nem láthatja meg Istent. Boldogok a tiszta szívűk, mert ők az Istent meglátják.
III.
Azok
az Istent meglátják: ezért boldogok.
János azt írja:
„Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá, mert megfogjuk Őt látni, amint van.” Meglátni Istent olyan nagy dolog, hogy Filep egy alkalommal azt mondta az Úr Jézusnak:
„Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nekünk!” Erre vágyott... Mózes, hosszú életútja, működése során egy alkalommal azt mondta Istennek: „Uram, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.” - Szeretnélek téged látni. - S az Úr azt mondta, hogy „nem láthat engem ember élve. Csak hátulról, az Úrnak hasonlatosságát láthatod meg.” De mi megfogjuk Őt látni amint van - mondja János apostol. „Most tükör által homályosan látunk, de akkor majd színről színre.”
Biztosan te is megszeretnéd látni az Istent. Ehhez azonban tiszta szívre van szükséged. Csak a tiszta szívűek látják meg az Istent. Ez pedig nem lehetséges semmilyen más módszer által, csak ha újjászületsz.! Ha új életet nyersz benne!
Ha gyermekei vagyunk - örökösei vagyunk Istennek, örököstársai Krisztusnak az Ő országában. Ez csak az újjászületés által lehetséges.
Az újjászületés nem egy olyan dolog, amihez nagy felkészülés kell. Nem is az ember végzi el önmagán, hanem Isten ereje, Isten hatalma viszi véghez ezt.
Felteszem a kérdést. Benned elvégezte-e? Van-e neked új természeted új életed Jézus Krisztus által? Tiszta-e már a szíved? Nem azért, mintha te mindig tisztán éltél volna: nem paráználkodtál, nem loptál, nem gyűlölködtél, nem gyilkoltál, nem tettél hamis tanúbizonyságot - és így tovább. Nem azért. Ha nem is látod most, ezek a bűnök, tisztátalanságok ott vannak a szívedben. Tiszta-e a szíved úgy, hogy Isten tisztította meg, cserélte ki? Újjászült-e téged? Van-e új életed? Akkor meglátod az Istent.
Ha nincs új életed, bármennyire vigyáztál is, hogy tisztán élj ezen a földön, nem fogod meglátni az Istent. Csak azok látják meg, akik abszolút módon tiszta szívűek. A Jelenések könyve szerint oda nem megy be semmi tisztátalan. Te be fogsz-e menni?
„Jézus dicső művében olyan csodálatos, / Mikor egy ó-emberből egy újat létrehoz. / Elveszve voltam én is, meghalva lelkileg, / De ím újjászülettem, s nyertem új életet.” Ez tehát lehetséges.
„Higgy az Úr Jézus Krisztusban!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg!” Ez az, amit neked tenned kell! Ha engedelmeskedsz annak, amit az Ige mond, akkor Isten kész elvégezni azt, ami Őrá tartozik: megtisztít Jézus vére által. Újjászületésed után már nem a te tisztátalanságodat látja Isten, hanem Jézus tisztaságát. Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, mondja az írás. A régiek elmúltak és íme, újjá lett minden.
„Avagy nem tudjátok-e, hogy igazságtalanok nem öröklik Istennek országát? - mondja Pál apostol a korinthusi levélben. Ne tévelyegjetek! Se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők..., se tolvajok, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók... nem örökölhetik Istennek országát! Ilyenek voltatok pedig némelyek. De megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünknek lelke által.” Ha beletartozol ebbe a csoportba, akkor az ígéret reád is vonatkozik: meglátod az Istent. Boldog leszel már itt e földön, mert látod azt, hogy „az egek beszélik Isten dicsőségét”. Maga körül, mindenütt Isten munkáját, Isten hatalmát, Isten csodálatos jelenlété, szeretetét látod, érzed. Mindenütt meglátod az Istent. De egy napon majd meglátod Őt színről színre.
