2Tim 2:2 - (Biblióra-vázlat - 2012. október 28)

A szolgálattevők felkészítése a szolgálatra

2Tim 2:2

Nagy szükség van arra, hogy Isten szolgái megfelelően fel legyenek készítve a szolgálatra. 

Ez az igevers és Timótheus példája bemutatja azt, ahogyan ennek történnie kell.

„Amiket tőlem hallottál sok bizonyság által, azokat bízzad hív emberekre, 

akik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek.”

I. A felkészülés kihívása: a világ jelenlegi helyzete

n  Megkövetelik a XXI. század kulturális változásai

v  az ismeret szintje megnövekedett 

v  az információs eszközök változatosak, diverzifikáltak

v  az emberek bizonyítékokat és magyarázatokat várnak

v  a kérdések változatosak

n  Megköveteli a globális állam felé való haladás

v  egy posztmodern, szekularizált világ

v  az ökuménia kihívása

v  a lelki élet hanyatlása a gyülekezetben. Lelki érettség hiánya (sekélyesség)

v  liturgiai szolgálatok (szórakoztatás típusúak)

v  a jó bizonyság elvesztése a kívülvalók felé. Befelé fordulás.

v  a szolgálatkészség hiánya

v  a szponzoroktól való függőség

v  látás hiánya

v  imádság és közösség hiánya

n  Megköveteli a hagyományos missziók kudarca

v  ahol az anyagiak diktálnak, nem az odaszánás

v  ahol a szociális munka felváltotta az evangelizálást és gyülekezet-plántálást

v  ahol a misszionáriusok elszakadtak a gyülekezeti közösségtől

v  ahol az új gyülekezeteknek nincs felelősségük

v  amikor a teológián teológusok és nem szolgálattevők születnek (akadémiai képesítés és nem jellem-nevelés)

n  Az anyagiasság kihívása

v  egy fogyasztói, jóléti társadalom

v  egy individualista, elidegenült társadalom

n  A spiritizmus kihívása

v  okkult háttér (mint Efézusban)

v  okkultizmus az új vallási mozgalmakban

n  A tagok elköltözésének/beköltözésének kihívása (városokban)

II. A felkészülés példája: Timótheus

n  Az alapok biztosítása, mint erős gyökér

v  Hite - 2Tim 1:5 – „Eszembe jutván a benned levő, képmutatás nélkül való hit, a mely lakozott először a te nagyanyádban Loisban és anyádban Eunikában; meg vagyok azonban győződve, hogy benned is.”

v  Írásismerete - 1Tim 2:15 – „gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.”

v  Származása – „volt ott egy Timotheus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak, de görög atyának fia” – ApCsel 16:1

n  A jellem kiformálása

v  „Kiről jó bizonyságot tettek a Lisztrában és Ikóniumban levő atyafiak.” – ApCsel 16:2

v  „Tartsd meg a hitet és jó lelkiismeretet, melyet némelyek elvetvén, a hit dolgában hajótörést szenvedtek.” – 1Tim 1:19.

v  „Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes, illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos; Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénz-sóvárgó”. – 1Tim 3:2-3

n  Képességek kiformálása

v  „Nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat.” – Fil 2:20

v  „Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképpen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangélium ügyében.” – Fil 2:22

v  „Annakokáért, mivelhogy tovább már el nem tűrhettük, jónak ítéltük, hogy magunk maradjunk Athénében, és elküldtük Timótheust, a mi atyánkfiát és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus evangéliumának hirdetésében, hogy erősítsen titeket és intsen titeket a ti hitetek felől; Hogy senki meg ne tántorodjék ama szorongattatások között; mert ti magatok tudjátok, hogy mi arra rendeltettünk.” – 1Thessz 3:1-3. Megtanult csapatban dolgozni, Pál apostol munkatársaként.

n  Érettség a szolgálatban

v  „Gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, a mely benned van!” – 2Tim 1:6-7

v  „Az ifjúkori kívánságokat pedig kerüld, hanem kövessed az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetembe, a kik segítségül hívják az Urat tiszta szívből!” – 2Tim 2:22

v  „De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd.” – 2Tim 4:5

n  A megbízatás átadása

v  „Milétusból azonban küldvén Efézusba, magához hívatta a gyülekezet véneit. Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idő alatt, Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kísértetek közt, melyek én rajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek; Hogy semmitől sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként, Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől.” – ApCsel 20:17-21.

v  „De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.” ApCsel 20:24

v  „Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát. Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett. Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jönnek ti közétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak. Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják. Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szűntem könnyhullatással inteni mindenkit.” – ApCsel 20:27-31

n  A tanítvány átveszi a megbízatást tanítójától a gyülekezet előtt.

III. A felkészülés közege: a gyülekezet
n  A gyülekezetben való felkészülés biblikus: ezt alkalmazták az első hívők. Így gyakorolta Pál apostol.
n  A gyülekezetben való felkészülés megfelelő lehetőséget biztosít az elméletre és gyakorlatra egyaránt.  „Te azért a munkának terhét hordozzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze.” – (2Tim 2:4).
n  A gyülekezetben való felkészülés lehetőséget ad példaképek megfigyelésre és követésére: „Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangéliumom szerint: Amelyért, mint egy gonosztevő, szenvedek mind a fogságig; de az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve. Annak okáért mindent elszenvedek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel egyben.” – (2Tim 2:8-10).
n  Egy életre szóló programot jelent, nemcsak egy meghatározott tanulmányi időt. Nem elég négy évig tanulni: egy életen át tanulni kell. Lásd: a harcos katona - atléta - földművelő hasonlata: „Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze. Egy harcos sem elegyedik bele az élet dolgaiba; hogy tessék annak, a ki őt harcossá avatta. Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd. Aki munkálkodik, a földművelőnek kell a gyümölcsökben először részesülnie.” – (2Tim 2:3-6)
n  A gyülekezetben való felkészülés jobban felelőssé teszi a gyülekezetet is, nemcsak a jelöltet. Apollóst is az efézusiak küldték Korinthusba: „Mikor pedig Akhájába akart átmenni, buzdítván őt az atyafiak, írtak a tanítványoknak, hogy fogadják be őt.” – ApCsel 18:27.
n  A gyülekezetben való felkészülés lehetőséget ad azoknak is felkészülni, akik már nem mehetnek iskolába, mivel családi kötelezettségeik nem teszik lehetővé.
n  A gyülekezetben való felkészülés nagyobb lehetőséget biztosít a gyülekezetek plántálására, a helyi gyülekezet támogatásával. 

Imaáhítat - október 28-án

Sajnos, újra korrigálni kell egy igehelyet, az október 28-ára előirányzott imaáhítat igéjének jelölését. (Az áhítatokat összeállító testvér, Magyarországról, egy számot elírt, bizonyára tévedésből. És ezt nem vettük észre korábban.) Helyesen tehát NEM az első thesszlonikai levélből van az ige, hanem a másodikból. 

2012. október 28-i imaáhítat igéje és témája, javítva:
2Thessz 3:6-13 - Imádkozzunk Istennek tetsző, munkás életért!

Vasárnapi imaáhítat

Az október 14-re az előirányzott imaáhítat témája valamilyen tévedés folytán a május 20-i imaáhítat ismétlése lett. Sajnos, az ige is ugyanaz, ami májusban is nehezen volt összeegyeztethető a megfogalmazott gondolattal...

Mindenképpen ajánlatos, más igét és más témát venni. 

Javaslat (megtartva valamennyire az eredeti irányvonalat):
Imádkozzunk a mindennapi munkájukban nehézségekkel küzdő, terheket hordozó testvéreinkért! – Gal 6:2.

A bibliai alkalmazásról szóló chicagoi nyilatkozat - XIII-XVI. cikkely

A bibliai alkalmazásról szóló 

chicagoi nyilatkozat - XIII-XVI. cikkely

XIII. Cikkely: Gazdaság

Kijelentjük, hogy a Szentírásban érvényes gazdasági elvek találhatók, amelyek szerves részei kell legyenek a keresztyén élet- és világnézetnek.

Kijelentjük, hogy az anyagi javak Isten áldása, amelyeket hálaadással élvezhetünk, és azokat Isten előtti sáfársággal kell megszerezni, kezelni és megosztani.

Kijelentjük, hogy a keresztyének áldozatosan kell adakozzanak a javaikból, hogy támogassák az Isten gyülekezetének munkáját.

Kijelentjük, hogy a személyes és anyagi javak használata az evangélium hirdetésére szükséges úgy az elveszett emberiség megmentésében, mint a szegénység leküzdésében, amelyet a nem-keresztyén vallásos rendszerekhez való tartozás táplál.

Kijelentjük, hogy az aktív könyörület a szegényekről és elnyomottakról egy olyan kötelesség, amelyet Isten elvár minden emberi lénytől, főképp azoktól, akiknek javaik vannak.

Kijelentjük, hogy a gazdagság birtoklása kötelességeket ró azokra, akik birtokolják.

Kijelentjük, hogy a pénz szeretete nagy gonoszságnak a forrása.

Kijelentjük, hogy az emberi romlottság, kapzsiság és hatalomvágy táplálja a társadalmi igazságtalanságot és aláássa a szegények iránti érdeklődést.

Kijelentjük, hogy a Biblia jóváhagyja a privát tulajdon jogát, mint Isten előtti sáfárságot.

Elutasítjuk, hogy a Szentírás direkt módon a gazdaságnak bármilyen tudományát tanítaná, habár a Szentírásból levonhatók alapelvek a gazdaságra nézve is.

Elutasítjuk, hogy a Szentírás azt tanítaná, hogy a szegények iránti együttérzést csak egyetlen sajátos gazdasági rendszeren keresztül lehetne kifejezni.

Elutasítjuk, hogy a Szentírás azt tanítaná, hogy a gazdagság vagy a pénz természeténél fogva gonosz.

Elutasítjuk, hogy a Szentírás gazdasági kollektivizmust, vagy gazdasági individualizmust helyeselne.

Elutasítjuk, hogy a Szentírás megtiltaná a tőke használatát, hogy azzal bevételt termeljen.

Elutasítjuk, hogy a keresztyén reménységnek megfelelő összpontosítása az anyagi jólét lenne.

Elutasítjuk, hogy a keresztyének mindenekelőtt saját kedvtelésükre kell használják a javaikat.

Elutasítjuk, hogy a bűnből való megváltás szükségszerűen magával hozná a gazdasági vagy politikai felszabadulást is.

XIV. Munka és pihenés

Kijelentjük, hogy Isten az emberiséget a maga képére teremtette és kegyelmesen alkalmassá tette úgy a munkára, mint a pihenésre.

Kijelentjük, hogy minden tisztességes munka, bármilyen szolgai legyen is, Isten munkája a munkással és a munkás által.

Kijelentjük, hogy a munka egy isteni rendelt eszköz, amellyel megdicsőíthetjük Istent és kielégíthetjük szükségeinket és mások szükségeit.

Kijelentjük, hogy a keresztyéneknek legjobb képességeik szerint kell dolgozniuk, hogy kedvesek legyenek Isten előtt.

Kijelentjük, hogy az emberek vagy alázatosan alá kell rendelniük magukat annak a tekintélynek, vagy igazságosan gyakorolniuk kell azt az autoritást, ami munkahelyükön érvényben van.

Kijelentjük, hogy a munkájukban az embereknek keresniük kell az Isten országát és annak igazságát, tőle függve, hogy anyagi szükségeiket betöltse.

Kijelentjük, hogy a fizetés diszkrimináció nélküli becsületes díja kell, hogy legyen az elvégzett munkának. 

Kijelentjük, hogy a pihenés a munkával megfelelő egyensúlyban, Istentől van elrendelve, amit az Ő dicsőségére kell élvezni.

Kijelentjük, hogy a munkának és eredményének nemcsak ideiglenes, hanem örökkévaló értéke is van, amikor Isten dicsőségére van elvégezve és felhasználva.

Elutasítjuk, hogy a személyeknek azért önmaguk kielégülésére kellene folytatniuk a munkát, nem pedig azért, hogy Isten szolgálják és dicsőítsék vele.

Elutasítjuk, hogy a gazdagoknak több joguk lenne a pihenésre, mint a szegényeknek.

Elutasítjuk, hogy bizonyos típusú munkák nagyobb értéket adnának egyes személyeknek, mint más személyeknek.

Elutasítjuk, hogy a keresztyének lebecsülhetik a pihenést, vagy célkitűzést csinálhatnak belőle.

XV. Gazdagság és szegénység

Kijelentjük, hogy az igaz és szerető Istennek különleges gondja van a szegényekre az ő helyzetükben.

Kijelentjük, hogy Isten felelősségteljes sáfárságra hívja az Ő népét, úgy ami életüket, mint ami javaikat illeti.

Kijelentjük, hogy a keresztyén tanítványság ismertető jegye az áldozatos erőfeszítés mások szegénységének, elnyomásának és szenvedésének enyhítésére.

Kijelentjük, hogy éppúgy, ahogyan a gazdagnak nem kell kapzsinak lennie, ugyanúgy a szegénynek sem kell pénzsóvárnak lennie.

Elutasítjuk, hogy jogosan nevezhetjük magunkat Krisztus tanítványainak, ha hiányzik az aktív érdeklődés a szegények, elnyomottak és szenvedők iránt, különösen a hitben lévők felé.

Elutasítjuk, hogy a gazdagságot vagy szükséget mindig a Krisztus iránti hűség mércéjének tekinthetjük.

Elutasítjuk, hogy feltétlenül rossza a keresztyének számára, ha gazdagok,vagy hogy némely személyek többet birtokoljanak, mint mások.

XVI. A környezet feletti sáfárság

Kijelentjük, hogy Isten teremtette a fizikai környezetet az Ő dicsőségére és az Ő emberi teremtményeinek javára.

Kijelentjük, hogy Isten megbízta az emberiséget, hogy igazgassa a teremtést.

Kijelentjük, hogy az emberiségnek nagyobb értéke van, mint az teremtés többi részének.

Kijelentjük, hogy az emberiség uralma a földön kirója rá a felelősséget, hogy védje és gondozza annak életét és javait.

Kijelentjük, hogy a keresztyéneknek magukévá kell tenniük a felelős tudományos kutatást és annak alkalmazását a technológiában.

Kijelentjük, hogy az Úr földje feletti sáfárság magába foglalja javainak termékeny használatát, amelyeket mindig pótolni kell, amennyire lehetséges.

Kijelentjük, hogy felelőtlenség a földnek, levegőnek, víznek vagy térnek elkerülhető szennyezése.

Elutasítjuk, hogy a kozmosz értéktelen az emberiségen kívül.

Elutasítjuk, hogy a bibliai nézet felhatalmaz vagy bátorít a természet pazarló kihasználására.

Elutasítjuk, hogy a keresztyéneknek magukévá kell tenniük a tudomány kulturálisellenes elutasítását, vagy azt a tévhitet, hogy a tudomány az emberiség reménye.

Elutasítjuk, hogy egyének vagy társadalmak kiaknázhatják az univerzum javait saját előnyükre, a más emberek vagy társadalmak költségein.

Elutasítjuk, hogy a materialista világnézet megfelelő alapot biztosíthatna a környezeti értékek felismerésére.

A bibliai alkalmazásról szóló chicagoi nyilatkozat - IX-XII. cikkely

A bibliai alkalmazásról szóló 
chicagoi nyilatkozat - IX-XII. cikkely

IX. Cikkely: Az állam Isten előtt 

Kijelentjük, hogy Isten megalapította a civil kormányt, mint az Ő általános kegyelmének eszközét, hogy visszatartsa a bűnt, fenntartsa a rendet, és elősegítse a civil igazságosságot és általános jólétet.

Kijelentjük, hogy Isten jogot ad a civil kormányoknak kényszerítő erő használatára azok védelmére és bátorítására, akik jót tesznek, és azok igaz megbüntetésére, akik gonoszt cselekszenek.

Kijelentjük, hogy helyénvaló és kívánatos hogy a hívők részt vegyenek a civil kormányzásban és támogassák a törvény alkalmazását az általános jó érdekében, Isten erkölcsi törvényével összhangban.

Kijelentjük, hogy a hívő nép kötelessége, hogy imádkozzon a civil hatóságokért és engedelmeskedjen nekik, kivéve, amikor ez az engedelmesség megsérti Isten erkölcsi törvényét, vagy mellőzi az Isten által adott felelősségeket a keresztyén tanúságtételben.

Kijelentjük, hogy a kormányoknak felelősségük van Isten előtt, hogy megállapítsanak és érvényt szerezzenek a törvényeknek, amelyek összhangban vannak Isten erkölcsi törvényével, ami az emberi kapcsolatokat illeti.

Kijelentjük, hogy Krisztus uralmát a gyülekezet fölött az Ő Igéje által nem szabad összetéveszteni azzal a hatalommal, amit Ő a civil kormányoknak ad; egy ilyen zavar kompromittálná az evangélium tisztaságát és megsértené az egyének lelkiismeretét.

Kijelentjük, hogy amikor a családok vagy gyülekezetek mellőzik a bibliailag meghatározott kötelességeiket, ezzel kockáztatva tagjaik jólétét, olyankor az állam jogosan léphet közbe.

Elutasítjuk, hogy az államnak joga lenne bitorolni a tekintélyét az élet más Isten által adott területén, különösen a gyülekezetben és a családban.

Elutasítjuk, hogy az Isten országa megalapítható lenne a civil kormány általi erőszak alkalmazásával.

Elutasítjuk, hogy az államnak jogában lenne megtiltani az önkéntes imádságot és más önkéntes vallásgyakorlást, megfelelő időben, a köziskolákban.

Elutasítjuk, hogy Isten általi gondviselő megalapítása egy bizonyos kormányzásnak különleges áldást közvetítene, a kormány kötelességeinek igaz és hűséges teljesítése nélkül.

Elutasítjuk, hogy a vallásos hit lényeges előfeltétele annak, hogy valaki egy civil kormányban szolgáljon, vagy hogy annak hiánya érvénytelenítené azok törvényes tekintélyét, akik kormányoznak.

Elutasítjuk, hogy az Isten országa megalapítható lenne a civil kormányzások által.

Elutasítjuk, hogy a kormánynak jogában lenne előírni sajátos imádságokat vagy formákat a vallás gyakorlására, polgáraik számára.

X. Cikkely: Törvény és igazságosság

Kijelentjük, hogy a Szentírás az egyetlen tévedhetetlen feljegyzés a nem változó erkölcsi elvekről, amelyek alapvetőek a helyes joggyakorlathoz és az emberi jogok megfelelő filozófiájához.

Kijelentjük, hogy Isten reányomta az Ő képét minden ember szívére, úgyhogy ők erkölcsileg felelősek Előtte az ő cselekedeteikért, mint egyének, és a társadalom tagjai.

Kijelentjük, hogy Isten kijelentett törvénye, az emberiség erkölcsi természete és az emberi jogalkotás azt a célt szolgálja, hogy visszatartsa a bukott politikai rendszert a káosztól és anarchiától, és rámutasson arra, hogy az emberiségnek megváltásra van szüksége Jézus Krisztusban.

Kijelentjük, hogy az evangélium nem foglalható törvénybe, és a Törvény nem mentheti meg a bűnösöket.

Elutasítjuk, hogy a jogi pozitivizmus, vagy a törvény bármilyen más humanista filozófiája képes lenne kielégíteni a törvény és az igazság abszolút mércéje iránti szükséget.

Elutasítjuk, hogy bármelyik személy vagy társadalom betölthetné Isten elvárásait úgy, hogy igazolni tudná magát Isten abszolút igazságának ítélőszéke előtt.

Elutasítjuk, hogy bármilyen politikai, gazdasági vagy szociális rendszer szabad lenne az eredeti bűn halálos következményeitől, vagy képes lenne egy utópisztikus megoldást vagy helyettesítést kínálni olyan tökéletes társadalomra, amilyet Krisztus egyedül alapít meg az Ő második eljövetelekor.

XI. Cikkely: Háború

Kijelentjük, hogy Isten békét és igazságosságot kíván a nemzetek között és elítéli a háborút és az agressziót.

Kijelentjük, hogy törvényes államoknak joguk és kötelességük megvédeni területeiket és polgáraikat a más hatalmak általi agressziótól és leigázástól, beleértve a népesség megfelelő civil védelmének biztosítását. 

Kijelentjük, hogy a területeik és polgáraik jogos védelmében a kormányok csak igazságos háborús eszközöket használhatnak.

Kijelentjük, hogy a hadviselő államoknak küzdeniük kell minden eszközzel a civil áldozatok számának minimalizálásáért.

Elutasítjuk, hogy a Krisztus ügyét meg lehetne védeni földi fegyverekkel.

Elutasítjuk, hogy a hívőknek meg lenne tiltva, hogy fegyvereket használjanak a törvényes államok megvédésére.

Elutasítjuk, hogy a civilek válogatás nélküli lemészárlása a háborúnak erkölcsi formája lehetne.

Elutasítjuk, hogy a háború modern körülményei törölnék a civil kormányok jogát és kötelességét, hogy megvédjék területeiket és polgáraikat.

XII. Cikkely: Diszkrimináció és emberi jogok

Kijelentjük, hogy Isten, Aki a férfit és a nőt saját képére teremtette, minden emberi lénynek alapvető jogokat adott, amelyeket védeni, fenntartani és támogatni kell természetes és szellemi szinten.

Kijelentjük, hogy minden emberi lény végső soron Isten előtt felelős e jogok használatáért.

Kijelentjük, hogy a keresztyéneknek fenn kell tartaniuk és meg kell védeniük mások jogait, miközben készek kell lenniük lemondani saját jogaikról a mások javára.

Kijelentjük, hogy a keresztyének arra vannak intve, hogy kövessék Jézus együtt érző példáját, segítve hordozni azok terheit, akiknek emberi jogait megnyirbálták. 

Elutasítjuk, hogy helyénvaló lenne az olyan emberi jog, amely megsérti a Szentírás tanítását.

Elutasítjuk, hogy elfogadható lenne bármilyen cselekedet, ami kárt okozna vagy csökkentené egy másik személy természetes vagy lelki életét, megsértve annak a személynek emberi jogait.

Elutasítjuk, hogy a kor, korlátoltság, gazdasági hátrány, faj, vallás vagy nem, amit felhasználnak a diszkrimináció alapjául, hogy valamikor is igazolhatná az emberi jogok gyakorlásának vagy élvezésének tagadását.

Elutasítjuk, hogy az elsőség kívánása vagy a hatalomvágy összeegyeztethető lenne Krisztus hívásával, hogy szánjuk oda az életünket az Ő szolgálatára.