Mivel az utóbbi időben többször megtörtént, hogy az állatövi jegyeket (a hónapok népi elnevezéseit) összetévesztették a horoszkóppal, szükségesnek látom, hogy az égöv ilyenszerű megnevezéséről írjak egy pár sort.
A Nap égövi pályáját (állatöv = zódiákus), az ősrégi időben 12 jegyre osztották, amelyek az ekliptika (nappálya) mentén egyenként 30° kiterjedésűek. Ezek a tavaszi napéjegyenlőség pontjától (március 21) kelet felé számítva, a következő sorrendben következnek egymás után: kos, bika, kettős (ikrek), rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas, bak, vízöntő és halak. Az első hat jegyet, amely a hosszúság 0° és 180°-a között fekszik, „északi”, a többi hatot „déli” jegynek nevezik.
Az északi félgömb telének kezdetén a nap a bak, a tavasz kezdetén a kos, a nyár kezdetén a rák, és az ősz kezdetén a mérleg jegyébe lép. Innen van az, hogy a bak (december 22-január 19), vízöntő (január 20-február 18), halak (február 19-március 20), kos (március 21-április 19), bika (április 20-május 20) és ikrek/kettős (május 21-június 21) jegyeket felszálló–, a rák (június 22-július 22), oroszlán (július 23-augusztus 22), szűz (augusztus 22-szeptember 22), mérleg (szeptember 23-október 22), skorpió (október 23-november 21) és nyilas (november 22-december 21) jegyeket pedig leszálló jegyeknek is nevezik.
Ezek a jegyek a hosszúság megjelölésére is alkalmazhatók, és a régebbi naptárakban a Nap és Hold járásának megjelölésére használták. Ha azt mondjuk, hogy „a Hold hossza 25° a bakban”, akkor ezt azt jelenti, hogy a Hold a tavaszponttól 9 jeggyel (9 x 30° = 270°) és 25°-kal azaz 295°-kal keletre áll.
A naptár ilyenszerű beosztását a kínaiak régtől fogva ismerik, de az itt vázolt állatövi rendszer káldeai eredetű lehet. Az elnevezések onnan származhatnak, hogy minden jegyhez az ekliptika valamely ugyanazon névvel jelölt csillagképe is tartozott, mely kétségen kívül az évszakokkal és ezekhez kötött teendőkkel állott összefüggésben. Megfigyelték, hogy a nap egyik-másik hónapban melyik csillagképben kel fel, és nevet adtak annak az időszaknak, amíg a nap azon a helyen jelent meg. Amint a Föld tovább haladt a Nap körüli pályáján, rendszerint 30 nap múlva újabb csillagképbe lépett, és az égöv más nevet kapott. Akár úgy is mondhatnánk, hogy a hónapok másféle megnevezései ezek, mert az ókori ember azt figyelte meg, hogy a Nap átlag 30 naponként más és más csillagképben kel fel. Isten maga rendelte úgy, hogy a Nap, a Hold és a csillagok legyenek a „meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek”. (1Móz 1,14) Tehát, ha azt mondanám, hogy a nyilas negyedik napján van karácsony, ez ugyanannyi, mintha azt mondanám, hogy december 25-én...
A precesszió következtében, melynek folytán a tavaszpont évente körülbelül 50 1/4"-cel nyomult nyugat felé, ma a jegyek már nem esnek össze az ókorban megfigyelt képekkel. Így például a kos jegye (részben) már a halak csillagképébe vándorolt, stb. (A föld precessziós forgása többek között azt jelenti, hogy tengelye nem egy helyben forog, hanem kilódul, mint a pörgettyű [pityere, pipirke vagy firizsnya] tengelye, és uniformizált számítással megközelítőleg 11.500 év alatt tesz meg egy teljes kört... Akkor kerül az Északi Sarkcsillag újra ugyanoda, ahol volt. A csillagok állása tehát lassú folyamattal változik, a precesszió miatt.)
Namármost, ebben idáig nincs semmi ördögi, üzleti vagy emberi dolog!
De teljesen más a helyzet a horoszkóppal, amely nagyrészt üzlet, bűnös hiedelem, és benne az ördög megtévesztése érvényesül! A horoszkóp arra a tévhitre épül, hogy a Nap, Hold, bolygók és csillagok állása, helyzete, és egyéb asztrológiai jellemzők egy adott pillanatban (például egy személy születése idején), meghatározzák az illető személy életét, jövőjét, sorsát, jellemét, betegségi hajlamait, stb. Az asztrológus (aki a horoszkópot felállítja – nem tévesztendő össze az asztronómussal, a csillagásszal) úgy véli, hogy az égitestek ha nem is okozói, de mutatói az eseményeknek... Mindehhez nagyfokú hiszékenység szükséges. Jó tudni, hogy a horoszkóp az ördög egyik hatékony ámítása, és ezzel hatást gyakorol mindazokra, akik hisznek benne. Épp ezért, mivel a sötétség uralmához tartozik, akik világosságban járnak, azoknak nincs közösségük azzal, ami sötét. A hívők sorsát nem a csillagok állása határozza meg, hanem a Jézus Krisztussal való személyes közösségük. Magától a naptár régies elnevezésétől nem kell felettébb vonakodnunk, de a horoszkóp/asztrológia tévtanításaitól már kell. Sőt, leplezzük le mindazt, ami hamis, és tagadjuk meg mindazt, ami bűn!
