Ki értheti Isten Lelkének dolgait? - 1Kor 2:6-16

Ki értheti Isten Lelkének dolgait?

1Kor 2:6-16

⁶ Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét;  ⁷ Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre;  ⁸ Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség urát:  ⁹ Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. ¹⁰ Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is. ¹¹ Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek lelke. ¹² Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való lelket; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk. ¹³ Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván. ¹⁴ Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg. ¹⁵ A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.  ¹⁶ Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.

n Az igeszakasz arra a kérdésre ad választ, hogy ki értheti meg Isten tanácsát, útmutatását, akaratát? Ki érti Isten Lelkének dolgait, Isten bölcsességét?

v  Azok szeretnék ezt tudni, akik cselekedni akarják Isten akaratát. Azok, akik engedelmeskedni szeretnének a Lélek vezetésének, kutatják, hogy megértsék azt.

n Isten bölcsessége különbözik az emberitől, és nem mindenki érti azt. Ennek a megértése feltételhez van kötve. Melyek ezek feltételek?

n Válaszul először azt mondhatjuk, hogy azok értik Isten Lelkének dolgait, akiknek ez a képesség megadatik. Továbbá, azoknak adatik meg, akik igénylik azt, vágyják, keresik azt. Harmadszor, igényelni is csak úgy érdemes, ha megvan a hajlandóság az iránta való engedelmességre, és végül, aki ezt a hajlandóságot mindvégig megtartja, és közösségben él az Úrral.

I. A képesség – Isten bölcsességének megértésére

n Egy különleges képesség adatik a hívőknek, amelynek folytán megérthetik Isten bölcsességét, Isten dolgait. Úgy is mondhatnánk, hogy csak az érti, akinek vevőkészüléke, antennája van fogni azt.

n Tudniillik nincs mindenkinek. Nem úgy születtünk, hogy legyen: a bűn elvette ezt a képességünket. Az Isten elleni lázadásunk lelkileg süketté tett. Nem hallhatjuk, amit Isten mond, mert nem vagyunk rá képesek.

v  Pál apostol világosan leszögezi, hogy az Isten gondolatait csak az Isten Szentlelke érti. Ember tehát nem értheti meg az Isten gondolatait, ha nincs benne az Isten Lelke.

n Azonnal azt kérdezzük tehát, hogy hogyan válhat képessé mégis egy ember arra, hogy megértse az Istent? Úgy, hogy megkapja Isten Lelkét, mint vevőkészüléket, Aki által képes lesz hallani az Isten hangját.

n A hitvallásunk ezt így mondja: „Hisszük, hogy a megtérés által a bűnös ember a kárhozat állapotából az üdvösség útjára lép. A megtérő bűnös – Isten Igéje és a Szentlélek munkája nyomán – fölismeri, megutálja és megvallja bűneit; Isten jogos és igazságos ítélete alól az egyetlen szaba-dítóhoz, Jézus Krisztushoz menekül, és hit által elnyeri bűnei bocsánatát.”

n Az Ige és a Szentlélek munkája kell ahhoz, hogy valaki megtérhessen. Az Isten Lelkét az újjászületés által kapjuk ajándékba.

v  Amikor valaki hittel behívja az Úr Jézust az életébe, mint életének Megváltóját és Urát, ezzel kapja az Ő Szentlelkét is, és ettől kezdve képessé válik arra, hogy értse Isten gondolatait, és cselekedje azokat.

v  Olyan ez, mint a mobiltelefon: alkalmat ad a kapcsolatra. Nem lehet átkiabálni a fél országot, de ha van mobiltelefon, akkor bármikor megérthetjük egymást. Hiába akar valaki valamit mondani, ha nincs meg a vételi lehetőség.

n Itt is erről van szó. „Szükséges újonnan születnetek.” – mondta Jézus Nikodémusnak. Újjászületés nélkül képtelen az ember megérteni és cselekedni Isten akaratát.

n Akiben felmerül a kérdés, hogy hogyan értheti meg Isten akaratát, arra vissza kell kérdezni azzal a kérdéssel, hogy: „Újonnan születtél-e?”

v  E nélkül hiába az igehirdetés, a bibliaóra, az istentisztelet: mind eredménytelen marad. Aki újonnan született, az kapta Isten Lelkét, az képes megérteni és cselekedni Isten akaratát.

II. Az igény – Isten bölcsességének fogadására

n A másik feltétel az, hogy megértsd Isten Lelkének dolgait az, hogy igényeld azt. Isten akaratát igényelni kell, akarni kell, kérni kell!

v  Úgy, ahogyan Salamon tette ezt. Salamon teljesen meg volt győződve arról, hogy képtelenné válik az Istentől kapott feladat megoldására, ha nem kap hozzá bölcsességet. A király sem tudhatja, mit kell tennie, csak ha Isten kijelenti számára. Ő nem szeretné félrevezetni azt a népet, amit Isten reá bízott. „Vezess engem Istenem, hogy vezethessem a reám bízott népet…” „Adj a te szolgádnak értelmes szívet!”

n Ehhez a kéréshez alázat kell. Salamonnál nem a király büszkesége és gőgje szólal meg, hanem az Isten emberének az alázata: „van, amihez értek, van, amihez nem. Az ország vezetéséhez egyáltalán nem értek, de szeretném jól végezni, taníts meg engem, Uram.”

v  A hiba az én készülékemben lehet – ezért adj nekem értelmes szívet, hogy kormányozhass engem, és így kormányozhassam a Te népedet!

n Ehhez fontosnak kell tartania Isten akaratát, vezetését, bölcsességét. E nélkül elronthatja valaki az életét, és félrevezetheti a reá bízottakat.

v  Jak 1:5 – „Akinek nincs bölcsessége, kérje Istentől, és ő szemrehányás nélkül adja. De kérje hittel!”

n Az Isten akaratának igénylése nem egy elméleti feladat. Csak azok igényeljék, akik készek cselekedni is, amit Isten mond!

v  Minket szakadatlanul kísért, hogy Istent is egynek tekintsük a tanácsadóink közül.

v  Valamit szeretnénk eldönteni, nem látunk tisztán a dologban, de a kérdés súlyos, és határideje is van, válaszolni kell… Az ember kapkodni kezd. Tanácsot kér ettől is, attól is, meg Istentől is. Ebből soha nem lesz világosság!

v  Isten szentségével nem fér össze, hogy csak egyik tanácsadómnak tekintsem Őt!

n Ha Ő a tanácsadóm, attól megkérdezhetek még másokat is, főleg Isten gyermekeit, akiknek van igei világosságuk, de nem ők fogják eldönteni végül is, hogy mit teszek. Közben az én Uramra figyelek, és azt fogom tenni, amit Isten akarataként megértettem. Akkor is, ha ez nekem kényelmetlen.

v  Akkor is, ha arra senki sem gondolt!

n Isten bizonyossá tehet, világosságot adhat, én pedig engedelmeskedem Neki!

n Nagy hiba, ha valamit megértettünk, sejtjük már, mi az Isten akarata, és akkor elkezdünk alkudozni vele.

n Magyarázzuk, hogy a mi esetünk egészen speciális… A Te Igéd talán erre nem érvényes… Hogy ne kelljen mindenestől, kategorikusan engedelmeskedni Neki…

v  Ugyanazt teszik például a gyerekek is a tévé nézésével vagy Internetezéssel (már amelyik családban szabályozzák azt, hogy ki mit és mennyit nézheti): „anyu, ma szombat van… hadd nézzem meg mégis azt a filmet… az öcsi még kicsi, de én egy egész évvel idősebb vagyok… Ugye megnézhetem? Csak tíz percig… csak hadd nézzek bele? Jó?...” - Van egy világos szabályrendszer, amiben megegyeztek, de újra és újra jön az alkudozás!

v  Ugyanezt teszik sokan Isten világos parancsaival, mivel nem akarnak engedelmeskedni! Ezért mindenféle kibúvót keresnek.

v  A frissen fejtett bejárati ajtó… „Majd vigyázni fogok!”

n Ez szokott vezetni oda, hogy teljesen összezavarodik valaki: most már végképp nem látja, hogy mi lehet Isten akarata.

v  Az egyik igét így érti, de a másik ige mintha ellentmondana annak, - az egyik hívő testvér ezt mondta, a saját vére mást diktál. Most mire vagy kire hallgasson? Teljes lesz a káosz.

n Az Úr Jézus világosan beszélt erről, amikor a farizeusok odamentek hozzá és azt mondták: bizonytalanságban vagyunk, hogy téged Isten küldött-e, vagy magadtól cselekszel… Vajon az Isten üzeni-e nekünk, amit mondasz, vagy csak te találod ki?

v  Erre Jézus azt válaszolta: „Ha valaki kész cselekedni az Ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok.” (Jn 7:17)

n Vagyis az Úr válasza ezt jelenti: ez nem elméleti kérdés. Ha valaki közületek elkezdi cselekedni, amit én Isten akarataként mondtam nektek, rá fog jönni, hogy valóban Isten parancsa-e az, vagy én találtam ki!

IV. A folyamatosság – közösség az Úrral

n A negyedik feltétel az Isten akaratának megértésében a folyamatos figyelés arra, vagyis, folyamatos közösség az Úrral.  

v  Aki nemcsak akkor fut oda Istenhez, hogy jaj, Uram, baj van, megáll az ész, nem tudok dönteni, de holnap utánig igent vagy nemet kell mondanom… Hanem aki akkor is ott áll Isten előtt, ha nincs semmi baj!

v  Ha nem kell eldönteni semmit most, mégis folyamatosan figyelek arra, amit Isten mond.

n Az ilyen emberek értik helyesen kritikus helyzetben is Istennek akaratát.

v  Fontosabb intézményeknek folyamatos figyelőszolgálatuk van. Éjjel nappal, állandóan figyelik, hogy mi történik a nagyvilágban.

n A hívő embert is ez jellemzi: „Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok. Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam.” (Ézs 50:4-5)

v  Bölcs nyelvre vágyik az illető, és megértette, hogy akkor lesz bölcs nyelve, ha van nyitott füle.

v  Akkor tudok helyén mondott szót mondani, ha minden reggel újra odatartom a fülemet, hogy Isten mit mond nekem!

n Nem úgy megyek oda, hogy hallani akarok tőle valamit, hanem azt fogadom el, amit Ő akar mondani nekem.

v  Lehet, hogy vannak kérdéseim, amikre szeretném már a választ megkapni, de akkor sem toporzékolok ott, mint egy kisgyerek, hogy de én erre akarok most választ kapni, hanem nyitva van a fülem arra, amit Ő akar mondani.

n Mint tanítványa, úgy hallgatom. Tehát tanítható vagyok. Amit meghallottam, annak nem voltam engedetlen. Azt azonnal teljesítem.

v  Volt, aki rossz matekos volt, és az édesapjához ment mindig tanácsért. Mindig azt követelte tőle, hogy apu, itt akadtam el, ezt mondd meg, hogy innen hogy lehet továbbmenni… De az apja megállította: kisöreg, eddig is rossz, látszik, hogy nem érted az egészet, most elmondom neked. Nem úgy van, hogy az első emelet a levegőben lóg: alulról kell elkezdeni építkezni!

v  Ez így van a nyelvtanulással is: vannak, akik héberből a gyenge igék és ún. lyukas igék ragozását akarják megérteni, de még nincsenek tisztában az erős igék perfektumával és imperfektumával sem!

n Nem úgy van, hogy ahol elakadtam, itt segíts tovább – pláne, ha addig sem jó!

n Nem úgy van, hogy most bajban vagyok, mondd meg hamar, Istenem, mi a véleményed, aztán majd eldöntöm, mit csinálok. Ilyen nincs!

v  Minden reggel odatartom a fülemet, fontos nekem Isten igéje, így és ezért olvasom a Szentírást. Aztán adott esetben, tudok igeszerűen gondolkozni.

v  Istentől tanult szempontjaim lesznek, és hamar érzékelem, mi a jó, mi a rossz.

v  Lesz bátorságom a jót választani, másoknak is azt tanácsolni.

n Tehát (1) legyen képességem, Feltétele vevőkészülékem, (2) kérjem elszántan, igényeljem azt, (3) legyek kész cselekedni azt, feltétel nélkül, és (4) ne csak baj esetén keressem az Isten akaratát, hanem folyamatosan figyeljek Rá.

n Csakis az fogja megérteni Isten akaratát, aki együtt él, közösségben az Úr Jézussal.

v  Ezt maga Jézus fogalmazza itt így. Olyan világosan elmondja ennek a logikáját az Úr Jézus: „Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak? Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.” (Jn 14:21-23)

n Minket gyakran csak ez a vége érdekel: jelentse ki magát nekem. Mondja meg, hogy most őszerinte mit kellene tennem.

v  De nem ezzel kezdődik! Ez a mondat végén van! Azzal kezdődik, hogy „aki ismeri az én parancsaimat”. Aki olvassa a Bibliát, igyekszik azt megtanulni, megjegyezni.

n A másik lépés: ezt megőrzi magában. Nem tudja mindegyiket betartani, de nem is az a szó van itt, hanem az a szó, amit Máriánál olvasunk: ha nem értett is minden Jézusra vonatkozó próféciát, a szívében forgatta ezeket.

v  Nem értem, de szeretném megérteni, mert Isten mondta nekem. Az fontos nekem! Mit jelent ez, Uram? Tisztában vagyok az értelmem korlátaival, de ha te mondasz nekem valamit, azt előbb-utóbb csak megértem. Segíts, hogy értselek téged. Szívében forgatja, foglalkozik vele, s aközben ez az ige munkálkodik benne, és hatással van rá.

n Úgy értheti Isten akaratát.

n Aki ezt teszi, az szereti Jézust. Azt mondja: azt szereti az én Atyám is – és itt jön a csoda bejelentése –, ahhoz elmegyünk, és nála szállást veszünk, és eközben kijelentem magam neki.

v  Lakva ismerni meg egymást. Jézus kész beköltözni egy ilyen ember életébe, együtt él vele, és az ilyen hívő is azt akarja, és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az én Uram kész együtt élni velem.

n Így számomra Isten mindig hallótávon belül van.

n Bármikor kérdezhetem Őt. Egy folyamatos, imádságos párbeszéd alakul ki az élő, feltámadott Krisztus között. Közben egyre jobban megismerhetem Jézust. Kijelenti magát nekem az Úr.

v  „Az ajtó előtt állok és zörgetek. Ha valaki meghallja az én szómat és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorázom és Ő énvelem.” (Jel 3:20)

Lelkemet adom belétek - Ez 36:20-27

Lelkemet adom belétek

Ez 36:20-27

„²⁰ És bemenvén a pogányokhoz, akikhez mentek, megfertőztették az én szent nevemet, mikor ezt mondták róluk: az Úr népe ezek, és az ő földéről jöttek ki! ²¹ Ekkor könyörültem szent nevemért, melyet megfertőztetett Izráel háza a pogányok közt, akikhez mentek. ²² Ennek okáért mondjad Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Nem ti érettetek cselekszem, Izráel háza, hanem az én szent nevemért, melyet ti megfertőztettetek a pogányok között, akik közé mentetek. ²³ És megszentelem az én nagy nevemet, mely megfertőztetett a pogányok között, melyet ti fertőztettetek meg közöttük; és megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, ezt mondja az Úr Isten, mikor megszentelem magamat rajtatok az ő szemük láttára.

²⁴ És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.

²⁵ És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságotoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. ²⁶ És adok néktek új szívet és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. ²⁷ És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.”

I. Isten nevének megfertőztetése

n „Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!” – Jer 7:4 – gondolva, hogy e miatt nem fog betörni oda az ellenség. Ez hazug beszédnek bizonyult.

v  Jeruzsálemet elfoglalták. A népet kötélre fűzték, és Babilonba hurcolták.

v  „Hol van a mi Istenünk?” – kérdezhette Dániel és a három zsidó ifjú, vagy éppen Ezékiel…

n Azzal, hogy Isten megengedte, hogy az ellenség elfoglalja Jeruzsálemet és lerombolja a Templomot, csorbát szenvedett az Ő neve, mivel a pogányok ezt úgy értelmezték, hogy Isten nem volt képes megvédeni az Ő népét. Az ítéletben egyrészt megdicsőült az Ő neve, másrészt megfertőztetett az Ő neve.

v  Lásd: Ézs 48:11 – „Én magamért, én magamért cselekszem; mert hogyan szentségteleníttetnék meg nevem?! És dicsőségemet másnak nem adom.”

v  Ézs 52:5 – „És most mit tegyek itt? szól az Úr, hiszen népem elvitetett ok nélkül, és a rajta uralkodók ujjonganak, szól az Úr, és nevem szüntelen mindennap gúnyoltatik.”

v  A bálványistenek hatalmasabbaknak bizonyultak?

II. A helyreállítás folyamata

n Isten az Ő nevéért cselekszik, amikor népét helyreállítja. Nekik érdemük nincs, de nem is érdemeikért fognak újra hazakerülni. Isten önmagáért cselekszik.

n A Jézus nevéért – megbocsát, elfogad, meghallgatja imádságainkat.

n A helyreállításhoz szükséges a:

v  Megtisztítás

v  Új szív, új lélek – az Isten Lelkét adja

v  A Törvény megtartása „belülről”.

III. A helyreállítás eszközei

n A megtisztulás (bűnbocsánat), újjászületés és Isten parancsa szerinti élethez Isten mindenekelőtt az igehirdetést és az Ő Lelkét használja fel. Ezek az Ő eszközei.

v  Az Ige a Lélek kardja, élő és ható: „Tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket!”

n Kik hirdetik? A megtérés gyakran olyan emberek igehirdetése által történik, akiknek kiejtése nyers, köznapias, de az Úr jónak látta őket erővel felruházni. Amikor Isten megáldja az egyszerű szolgálatot, a dicsőség csakis az Istené lehet! Az erő nem az eszközben van, hanem az Igében.

v  Egy igen kíváncsi ember látni kívánta azt a kardot, mellyel egy hős nagy csatákat nyert meg. Szemügyre vette a pengét és azt mondta: „Én nem látok semmi nagyot ebben a kardban.” „Meghiszem azt – mondta a hős – de nem vizsgáltad meg a kart, mely azt forgatta!” Így történik, amikor az emberek eljönnek az igehirdetőt hallgatni, hajlamosak így szólni: „Én nem látok semmi nagyszerűt benne.” Úgy van, nincs is benne semmi nagyszerű. De nem vizsgáltad meg az örökkévaló kezet, amely aratását végzi a Lélek kardjával!

v  Ha a szamár-álcsontra nézel Sámson kezében, azt mondod: „Micsoda? Sereget seregre ezzel?! Lehetetlen. Hozzatok valami fényes pengét; damaszkuszi acélt!” Mivel Isten magának akar minden dicsőséget, ezért nem a fényes acélkarddal, hanem a szamár-álcsonttal kell Sámsonnak győznie! És így van az igehirdetőkkel is: Isten gyakran a leggyengébbet áldja meg a legtöbb eredménnyel.  Gedeon: kis sereggel. Pál: tövissel.

n Az igeszolgálat alatt halott lelkek megelevenednek, bűnösök megtérésre jutnak, szentekké válnak, hitre kényszeríttetnek. Ki végzi ezt? Az Ige és a Lélek ereje!

n Eszközül használja Isten a keresztséget is, de abban sincs semmi, ami képes lenne áldást adni. Az úrvacsorát is Isten kegyelme kíséri, egy olyan erő, ami több a kenyérnél és bornál. Ez az erő túlmutat azon, egy magasabb, láthatatlan, titokzatos csodálatos munkájára a Szentléleknek.

n A Szentlélek győz meg bűn tekintetében! A kegyelem munkálja a szív megalázkodását.

v  Vannak előkelő emberek: sohasem követtek el botrányos bűnöket, nincsenek külső szenvedélyeik, nem volt becstelen: hűséges, becsületes üzletember. De neki is azt kell hallania, hogy kárhozatra elítélt, elveszett bűnös ember! El fogja ezt hinni? Nem. De ha elhinné is, érezni fogja ennek valóságát, rettegni fog miatta? Nem. A Szentlélek győz meg bűn tekintetében.

v  Saját igazságunkat tekintve mind arisztokraták vagyunk: nem vagyunk hajlandók beállni a közönséges bűnösök közé.

n A mennybe senki sem fog bejutni saját cselekedete és teljesítménye által. A Szentlélekre van feltétlenül szükség, hogy keresztyénné légy.  

Befejezés:

n „Új szövetséget kötök az Izráel házával, törvényemet az ő belsejükbe helyezem, és az ő szívükbe írom be, és Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, hogy ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsitől fogva nagyig, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.” (Jer 31:33-34)

A Lélek szerint éljetek! - Gal 5:16-26

A Lélek szerint éljetek!

Gal 5:16-26

¹⁶ Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.  ¹⁷ Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok. ¹⁸ Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.

¹⁹ A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, ²⁰ Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, ²¹ Irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek.

²² De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. ²³ Az ilyenek ellen nincs törvény.

²⁴ Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt. ²⁵ Ha lélek szerint élünk, lélek szerint is járjunk. ²⁶ Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.

I. A konfliktus részei – 16-18. v.

n Nem a test és a lélek áll szemben egymással, mivel sehol sem mondja az Ige, hogy a lelkünk szerint kellene járnunk. Ellenkezőleg, azt parancsolja, hogy járjunk világosságban, Isten Lelke szerint, A Szentlélek által. 

n A szemben álló felek egyrészt a test, vagyis bűnre hajlamos természetünk, és az Isten Lelke, és az általa életre hívott új ember. „A testnek kívánságát véghez ne vigyétek!” – 16. v.

n A Lélek szerint járni (16. v.) ugyanaz, mint a Lélektől vezéreltetni (18. v.)

n Lélek szerint járni két dolgot jelent: (1) a Szentlélek vezetése alatt és (2) a Szentlélek erejével élni.

v  A Lélek szerint élni azt jelenti, hogy a Szentlélek vezetése alatt élünk, vagyis figyelünk a Lélek utasítására, irányítására, vezetésére. Ehhez szükséges a Szentírás naponkénti tanulmányozása, mivel a Lélek nem vezet az Írással ellentétesen. A Lélek sajátos kijelentése nem lehet följebbvaló, de még egyenértékű sem a Szentírás mindenkori kijelentésével. Nem kell a Lélek különleges belső ösztönzésére várni, ha az Ige világos útmutatást ad. Minél jobban ismered a Bibliát, annál jobban fogod tudni, hogy mit jelent a Lélek vezetése alatt élni.

v  Negatív szempontból ebben benne van, hogy elhallgattatjuk a testi indulatok szavát, pozitív szempontból pedig egyre jobban átadjuk magunkat az Úrnak, és engedjük, hogy Ő vezessen bennünket Igéje által. „Szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket, és ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el” (Róm 12:1-2). Ahogyan az iránytű mutatója észak felé fordul, ugyanúgy ráhangolódunk mi is az akaratunkkal a Lélek akaratára, és miután egyszer s mindenkorra odaszántuk magunkat Istennek, engedjük, hogy minden nap, egész életünkben formáljon bennünket a Lélek által.

v  Másodszor, a Lélek szerint járni azt jelenti, hogy a Lélek erejével, vagyis, Reá támaszkodunk a szükséges mindennapi erőért. Vagyis, el hisszük, hogy a Lélek minden szükségünkben elég erőt adhat. Imádságban kérjük is ezt az erőt, amire rendszeresen szükségünk van, és hit által használjuk azt a mindennapi életben. Csak úgy élhetünk Lélek szerint, ha állandó kapcsolatban vagyunk a Lélekkel. Egy rádió is csak úgy működik, ha áramot kap. Bennünk is csak úgy lehet erő, ha kapcsolatban vagyunk az erőforrással. „Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljön reátok” (ApCsel 1:8).

v  Akik Lélek szerint élnek, azok nem fogják véghezvinni a test cselekedeteit. Az igevers második fele nem egy parancs, hanem inkább egy ígéret. Könnyen el lehet csúszni a testi gondolkozás és életmód felé, de ígéretünk van arra, hogy ha Lélek szerint élünk, akkor ez nem történik meg. A Szentlélekkel való beteljesedés tehát nem egy egyszeri esemény, ami bekövetkezett mondjuk este 9 óra 45 perckor, hanem egy állandó, életre szóló program, amely a Lélek veszetése és ereje által valósul meg.

II. A test cselekedetei – 19-21. v.

n Egyesek úgy érvelnek, hogy nem számít, mit gondol Istenről az ember, csak legyen őszinte. De ez igencsak távol áll az igazságtól! Az Istenről alkotott hamis felfogás hamis elképzelésekhez vezet az életről, erkölcsről, vallásról, és a halál utáni életről (Gal 5:19-21).

n Ha nem a Szentlélek vezetésére figyelünk, a felsorolt dolgok következhetnek be az életünkben.

n Tegyük mérlegre az életünket, és vizsgáljuk meg, fertőzöttei és áldozatai vagyunk-e az ilyen cselekedeteknek?

v  „Házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás” – Megtűröd-e az erkölcstelen gondolatokat, indulatokat, cselekedeteket az életedben?

v  „Bálványimádás, varázslás” – ez az ellenséggel való cimborálást jelent. Nem hiába tiltja az Isten!

v  „Ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irigységek, gyilkosságok” – Álnokul vádolsz, rossz hírét terjeszted bárkinek is? Irigy vagy? Haragszol? Van valaki, akit nem szeretsz? Talán ellensége vagy?

v  „Részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók” – ezek csakugyan a test cselekedetei.

n Ha a test cselekedeteit cselekszed, az olyan, mint a sakk-matt állapot: kárt okozol magadnak is, nemcsak másnak. „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden.” (2Kor 5:17)

III. A Lélek gyümölcse – 22-23. v.

n Egy érdekes képen egyetlen szőlőfürtön, gyönyörű, duzzadt szőlőszemekkel, mindegyikre ráírva, hogy: „szeretet”, „öröm”, „béketűrés”, „szívesség”, „jóság”, „hűség”, „szelídség”, „mértékletesség”. Csodálatos és nagyszerű gyümölcs ez, egyetlenegy szőlőfürt az egész – micsoda zamatos, micsoda ízletes, micsoda vitamindús, tápláló gyümölcs lehet az!

n A gyümölcsöt nem az ember állítja elő: az terem. Minden fa a fajtája szerint terem. Az Istentől elidegenedett, megromlott természetünk nem teremhet jó gyümölcsöket. Romlott természetből csak romlott gyümölcsök teremhetnek. „Az ő neme szerint” (1Móz 1:11-12).

n Mivel Isten országát csak azok örökölhetik, akik termik a Lélek gyümölcsét, ezért minden embernek újjászületésre van szüksége: „ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát” (Jn 3:3). A Lélek gyümölcsét nem lehet sem neveléssel, sem tanítással, sem jutalmazással, sem fenyítéssel kikényszeríteni.

n A Lélek gyümölcse mindaz, amit az új természetünkből fakad: amit gondol, mond és cselekszik az újjászületett ember, amelyre Jézus képesíti a benne hívőket.

n Ezt nem lehet különböző technikákkal vagy tréningekkel elérni. Természetünket nem tudjuk megváltoztatni - mint ahogyan a párduc sem tud megszabadulni a foltjaitól.

n Amikortól Jézus átveszi az uralmat, attól kezdve a Lélek irányít. És termi a Lélek gyümölcsét.

n A gyümölcs egyes számban van: a Lélek gyümölcse, nem gyümölcsei.

n De akkor miért sorol fel kilencet? Azért, mert ez olyan, mint egy szőlőfürtön kilenc szem. Egy fürt egy gyümölcs, de több szem van rajta!

v  Az első a szeretet: „Az Isten szeretete kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, aki adatott nekünk.” (Róm 5:5) Csak ez képes arra, hogy ellenségeit is szeresse.

v  Az öröm, a Jézus öröme: „hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék” (Jn 15:11). Ez nem elillanó, ideig-óráig tartó öröm, hanem teljes és maradandó. (Lásd: Polyanna)

v  A békesség is az, amit Jézus kínál az övéinek. „Az én békességemet adom nektek. Nem úgy adom nektek, mint a világ adja.” (Jn 14:27)

v  A türelem – tudjuk, hogy kire várunk! Az események irányítása Isten kezében van. Nincs miért türelmetlenkedni.

v  A szívesség több mint a kötelesség teljesítése. Ez a szeretetnek egyik válfaja.

v  A jóság isteni tulajdonság. „Senki sem jó, csak egy, az Isten” (Mt 19:17).

v  A hűség lojalitást jelent: amikor rendeltetésszerűen használom az időmet, a testemet, a képességeimet, mindent.

v  A szelídséget Jézustól tanulhatjuk meg (Mt 11:29).

v  A mértékletesség – egy kivételes erény, ha van. Mértékletes csak az tud lenni, aki ismeri a mértéket.

n Felismerhető a te életedben a Lélek gyümölcse? Látható-e benned Krisztus?Ott van-e benned a vágy az ilyen gyümölcsözésre? Ez nem úgy történik, hogy elhatározom, nekidurálom magamat, hanem úgy, hogy Isten kimunkálja benned. „Szükséges nektek újonnan születnetek!” (Jn 3:8)

n Nem (csak) a karácsony az ajándékozás ünnepe, hanem inkább a pünkösd. Isten ad: az Ő Lelkét adja. Nyissuk ki a kezünket és szívünket, és engedjük, hogy Isten megtöltse azt mennyei ajándékokkal.

Befejezés – 24-26. v.

²⁴ Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt. ²⁵ Ha lélek szerint élünk, lélek szerint is járjunk. ²⁶ Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.