Erősségem az Úr - Zsolt 118:1-15

Erősségem az Úr

Zsolt 118:1-15

¹ Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme!

² Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az ő kegyelme!

³ Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az ő kegyelme!

⁴ Mondják hát, akik félik az Urat, hogy örökkévaló az ő kegyelme!

⁵ Szükségemben segítségül hívtam az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr.

⁶ Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?

⁷ Velem van az Úr az én segítőim közt, és nézni fogok az én gyűlölőimre.

⁸ Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.

⁹ Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni.

¹⁰ Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztettem őket.

¹¹ Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztettem őket.

¹² Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tűz, mert az Úr nevében elvesztettem őket.

¹³ Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem.

¹⁴ Erősségem és énekem az Úr, és ő lett nékem szabadulásul.

¹⁵ Vigasságnak és szabadulásnak szava van az igazak sátoraiban: Az Úrnak jobb keze hatalmasan cselekedett!

n  Vannak, akik a fogságból való hazatérés utánra teszik ezt a zsoltárt – Neh 12:27.

v  Miután kezdtek újra felzarándokolni a megépített Jeruzsálem kapuin.

n  De mégis, inkább korábbinak kell tekinteni, mert a zsoltár elején található kifejezések dávidi származása nyilvánvaló:

v  5. v - „Szükségemben segítségül hívtam az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr” – mint a Zsolt 18:19 – „kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem”, vagy 4:1 – „szorultságomban tág tért adtál nékem”

v  6. v. – „Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?” – Zsolt 56:5. és 12. – „Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?”.

v  14. v. - „Erősségem és énekem az Úr, és ő lett nékem szabadulásul.” – Zsolt 144:2 „Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; pajzsom, és az, akiben én bízom.”

n  Bizonyára Dávidról szól, később pedig a Dávid Fiáról. Virágvasárnapján idézték ezeket a szavakat.

v  A zsoltár eleje a Dávid üldöztetéseivel és bujdosásával kapcsolatos és HÁLAADÁS jellege van. A második része (19-28) ÁLDÁSMONDÁS azokra, akik a hálaadást végzik. Személyes bizonyságtétel/ének ez, amit később a Úr népének közössége magáévá tett.

v  Most a zsoltár első részével, a hálaadással foglalkozunk.

I. Felszólítás a hálaadásra – 1-4. v.

¹ Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme!

² Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az ő kegyelme!

³ Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az ő kegyelme!

⁴ Mondják hát, akik félik az Urat, hogy örökkévaló az ő kegyelme!

n  „Magasztaljátok az Urat” – vagyis: „adjatok hálát az Úrnak”. Így fordítják sok nyelven, ahogyan az RÚF is.

v  Énekelhették a Sion hegyére zarándoklók is.

n  Miért: „Mert örökkévaló az Ő kegyelme”.

n  Különböző csoportok vannak felszólítva, hogy jelentsék ezt ki.

v  Mint Zsolt 115:9-11 – „⁹ Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és pajzsa Ő. ¹⁰ Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és pajzsa Ő. ¹¹ Akik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és pajzsa Ő.”

v  Az, hogy „örökkévaló”, hirdeti a Zsolt 100:4-5. 106:1. 107:1.

v  Majd konkrétabban kifejezi, hogy mire gondol:

n  Mint a 100. zsoltárban, 4-5. v.

II. A hálaadás személyes oka – 5-9. v.

⁵ Szükségemben segítségül hívtam az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr.

⁶ Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?

⁷ Velem van az Úr az én segítőim közt, és nézni fogok az én gyűlölőimre.

⁸ Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.

⁹ Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni.

n  A hálaadás oka először is, egy személyes szabadulás egy szükségből.

v  Bajban volt, kiáltott és az Úr megsegítette.

n  Velem van az Úr, nem félek… - 6. v. Mit árthat nékem ember? Ez visszhangozik az 56:2-5-ben is: „² (56:3) Ellenségeim minden napon tátognak reám, bizony sokan hadakoznak ellenem, ó, magasságos Isten! ³ (56:4) Mikor félnem kellene is, én bízom te benned. 4 (56:5) Isten által dicsekedem az ô igéjével; az Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?”

n  Ugyanígy a 11. v. – „¹¹ (56:12) Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?”

v   

n  A következő igevers (7. v.) megismétli, és kiegészíti az előbbi megállapítást: „⁷ Velem van az Úr az én segítőim közt, és nézni fogok (mármint győzelmesen) az én gyűlölőimre.”

v  Ez van az 54. zsoltárban is: „³ (54:5) Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela. ⁴ (54:6) Íme, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója. ⁵ (54:7) Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket. ⁶ (54:8) Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó. ⁷ (54:9) Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.”

v  Isten megadja a zsoltárosnak azt az elégtételt, hogy láthassa ellenségei vereségét.

n  Ha a babiloni hazatérésről van szó, akkor nyilvánvaló az öröm a perzsák győzelme felett.

v  Ezsd 8:22 beszámol arról, hogy „szégyelltem a királytól kérni sereget és lovagokat oltalmunkra a mi ellenségeink ellen az útban, mert ezt mondtuk volt a királynak, mondván: A mi Istenünk kegyelme van mindazokon, akik őt keresik, az ő javukra, és az ő hatalma és haragja mindazokon, akik elhagyják őt.” Vagyis: 9. v. – „⁹ Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni.”

III. A hálaadás közösségi oka – 10-15. v.

¹⁰ Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztettem őket.

¹¹ Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztettem őket.

¹² Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tűz, mert az Úr nevében elvesztettem őket.

¹³ Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem.

¹⁴ Erősségem és énekem az Úr, és ő lett nékem szabadulásul.

¹⁵ Vigasságnak és szabadulásnak szava van az igazak sátoraiban: Az Úrnak jobb keze hatalmasan cselekedett!

n  Úgy tűnik, hogy a hálaadás második okaként egy másféle szabadulásról szóló beszámoló van bemutatva.

v   Talán a samaritánusok, arabok, ammoniták és asdódiak akadályaira és fenyegetéseire utal – Neh 4:7 kk)

n  Dávid a Zif pusztájában – Kehillábanb – Ciklágban – Filiszteusokkal…

n  Arámbeliek/szíriaiak háborúja – 2Sám 10.

n  „Igen taszítottál” – mint Hámán… mint Saul…

Isten vezetése és a döntéseink - 2008. és 2015.

Isten vezetése és a döntéseink

(Megjelent 2008. februárjában a „Mustármag” ifjúsági folyóiratban – 3. old.)

A hetvenes évek legelején szólított meg az Úr először. Akkor hoztam meg életem legnagyobb döntését. Azóta, ahogy erősödött bennem a vágy, hogy az Úrnak szolgáljak, egyre több fontos döntést kellett meghoznom. Ezekben a döntésekben olyan elvek vezéreltek, amelyek a meghatározták szolgálatom különböző területeit. Ezeket az elveket próbálom itt összefoglalni röviden.

Szolgálatkészség

A helyes döntésekhez Isten vezetésére van szükség. Az Úr azokat vezeti, akik készek neki szolgálni. Késznek kell lenned arra, hogy Isten határozza meg szolgálatot helyét és mibenlétét. Ez minden hívő emberre vonatkozik, nemcsak a lelkipásztorokra. Ez a készség felkészít az engedelmességre, így Isten bármikor, bárhova elküldhet és bármivel megbízhat.

Valaki egyszer azt mondta, hogy háromféle embertípus van: a mozdíthatatlanok, a mozdíthatók és azok, akik mozgósítják őket. Mozdíthatatlanok csak lelki szempontból kell lennünk. Mozdíthatók mindig vagyunk, mert másképp Isten bármikor rácáfolhat egy olyan véleményre, hogy „nem vagyok kimozdítható”. Mindenki kimozdítható, csak vannak, akik ezt nem akarják megérteni! Az emberek mozgósítása bennem inkább csak egy vágy volt: bárcsak mozgósítani tudnám a gyülekezetet (és a gyülekezeteket) Isten országáért!

Már régebben megértettem, hogy senki sem vezethet tovább másokat, mint ameddig ő maga eljutott. A „jó pásztor” a juhai előtt megy, azok pedig követik (Jn 10:4). Még az sem elég, ha ismered az utat, de nem jársz rajta: így nem tud követni senki, és mozgósítani sem tudsz senkit. Vagyis, példával kell elől járni, főképp a szolgálatban! Késznek kell lenni a szolgálatra minden időben és minden szempontból.

Kezdeményezés

A szolgálatkészséget általában a kezdeményezés készsége is jellemzi. A kezdeményezés csak Istenben bízva, Tőle függve, akaratát keresve, neki engedelmeskedve járhat sikerrel. Ez korlátozza a kezdeményezések lehetőségeit, de eredményessé teszi azokat. Amikor Marosvásárhelyre költöztünk 1999-ben, akkor azt mondtam az Úrnak, hogy kész vagyok minden ajtón bemenni, amit Ő nyit meg számomra. Ebből az lett, hogy „Nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem” (1Kor 16:9). Annyi lehetőség nyílott, hogy alig győztük kezdeményezéssel...

Egy lelki döntés meghozatalára nem kényszeríthet senki. A kezdeményezés a te hatáskörödbe tartozik. De van, amikor egy kezdeményezés mégsem egészen a logika eredménye: a Szentlélek késztetésére el kell vállalni olyan feladatot is, amit egyáltalán nem kívántál magadnak! Ilyenkor tenned kell, készséggel és örömmel, akkor is, ha nincs kedved hozzá! Azért teszed azt, mert megértetted, hogy Isten azt kéri tőled! Persze, fordítva is történhet: helyben maradsz, még akkor is, ha nagyon mehetnéked van. Miért? Mert Isten azt kéri tőled.

Kritikus pillanat, amikor megérted Isten akaratát, és döntened kell: vállalod, vagy nem vállalod. Ez úgy van, hogy egy darabig igyekszel elkerülni, kibúvókat, kifogásokat keresel és találsz: Mózes, Gedeon és Jeremiás is így tettek. Jónáshoz hasonlóan örömest elmenekülnél! Egyszeriből élesen látod alkalmatlanságodat és hiányosságaidat... Végül azonban mégiscsak ki kell mondanod, hogy „igen” vagy „nem”. Aki egy kicsit is ismeri az Urat, az tudja, hogy nem tanácsos nemet mondani!

Összességében látni a dolgokat

Számomra a döntés az könnyíti meg, hogy összefüggésbe állítom a sajátos feladatot. Az Úr ügyét mindig annak teljességében kell mérlegelni. Isten szolgálatában nincs helye a különcködésnek, önzésnek és túlzott lokál-patriotizmusnak! Közösségben kell gondolkozni, globálisan, teljes egészében látni az evangélium ügyét! Nem elég azt mondani, hogy „csak az én időmben legyen békesség és hűség” (2Kir 20:19). Nem jelent előrelépést, ha egy körzet szépen felvirágzik szolgálatod alatt, de „utánad az özönvíz”. Neked is kell, hogy fájjon, ha egy másik gyülekezet tagjai szenvednek! Pál apostol említi az ő naponkénti zaklattatását és az összes gyülekezetek gondját (2Kor 11:28). Vagyis, miközben a saját gyülekezeted és kezdeményezéseid előmenetelén fáradozol, szíveden kell hordoznod a többi gyülekezetek és vidékek szükségeit is. Ezeket nem lehet és nem szabad elválasztani egymástól. Aki csak magára gondol, az rövidlátó és önző.

Az új gyülekezetek nevelése és fejlődése bizonyára terhet jelent, mégis sajnálom, amikor ettől a tehertől némelyek szabadulni szeretnének. Azért, mert ha összességében nézzük a dolgokat, akkor az igazság az, hogy a misszióparancsot azok teljesítik, akik ezt a terhet fel merik vállalni. Hála legyen az Úrnak azokért, akik mernek hitbéli döntéseket hozni! Imádkozunk, hogy az aratás Ura küldjön munkásokat az ő aratásába!

Legutóbbi döntésünk, a perecseni (krasznai!) lelkipásztori meghívás elfogadása, abból a vágyból és elhatározásból fakad, hogy az Úrnak kívánunk szolgálni, azon a helyen, amit Ő határoz meg számunkra. A költözés vállalása egy nehéz kezdeményezés... De félretettük személyes kötődéseinket, és új szolgálati helyre költözünk, mivel megértettük, hogy Isten ügye ezt így kívánja meg.

Borzási István

Az Úr jót tett veled - Zsolt 116:1-19

Az Úr jót tett veled

Zsolt 116:1-19

I. Milyen jót tett (tesz) veled az Úr? – 1-7. v.

n Meghallgatja esedezéseid szavát – 1-2. v.

v  kiálthatsz hozzá, mert Ő azt nem sokallja. Van türelme meghallgatni téged.

n Megszabadít – 3-4. 6b. 8. v.

v  a próbákból, bajokból

v  a haláltól – Kol 1:13.

v  a könnyhullatástól

v  az eleséstől.

n Az Úr kegyelmes/irgalmas és igaz – 5. v.

n Megőriz – 6a. v.

II. Mit érdemel az Isten, aki ilyen jót tett/tesz veled? – 8-19. v.

v  12. v. – Mivel fizessek…?

n Az Úr orcája előtt fogok járni – 9. v.

n A szabadulás poharát fölemelem – 13. v.

v  Vagyis, nem vétkezem többé, mert nem vagyok a bűn foglya, rabja. Győzelemben járok.

v  Megszabadultam, szabadságban élek, erről teszek bizonyságot.

n Az Úr nevét hívom segítségül – 13. 17. v.

n  „Szolgád vagyok” – 16. v.

n Fogadásaimat megadom, Hálával áldozom – 17-18. v.

v  Amit ígértem, hogy Neki élek, hogy az Övé vagyok.

v  Ézs 12.

v  Keresem az Urat, amíg megtalálható – Ézs 55.

A szeretet nagysága - 1Kor 13:1-8a

A szeretet nagysága

1Kor 13:1-8a

¹ Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. ² És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. ³ És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

⁴ A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, ⁵ Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, ⁶ Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; ⁷ Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

⁸ A szeretet soha el nem fogy.

n Mindenkinek kell a szeretet. Ami van az kevés.

n Nem szeret igazán, s talán mi sem szeretünk senkit igazán, csak önmagunkat. Mert önmagunkat nem nehéz szeretni. Ez nem kér erőfeszítést, áldozatot, nem okoz szenvedést, ez nagyon könnyű.

n De az a másik szeretet, az igazi, amelyet nem lehet kifejezni úgy, hogy „szeretlek, mert...”, sem folytatni nem lehet úgy, hogy „szeretlek amíg...” -, ez a fentről való szeretet, - ez hiányzik.

n Hiányzik a házastársak között, testvérek között, munkatársak között, felebarátok között, ellenségek között.

n Kár, hogy nem lehet venni pénzért. A ház lehet eladó, de a ház békessége nem. A szófogadást megvásárolhatod, de a ragaszkodást nem. Pénzért vehetsz szép ruhákat, szép virágcsokrot, irtó nagy koszorút, méregdrága ajándékot, de szeretetet nem.  Fizethetsz gondozót, takarítót, szakácsot, munkatársat, de szeretetüket nem vásárolhatod meg. Ezért hiányzik.

n Nem éretlen, romantizáló, idealizáló, önző szeretet kell. Az Ige nem olyan szeretetről beszél, ahogy szeretjük a házakat, ruhákat, autókat, kedvenc frizurákat... Efféle szeretet csak a menyegző napjáig tart. A „teljes szeretet” (1Jn 4:18), „soha el nem fogy”. 

n Szeretni nem csak szép szó. A szeretet nem csak sajnálat.

n A szeretet szolgál, az önzés kiszolgáltat.

n A szeretet ad, a legdrágábbat adja, az önzés követel. Az önző szeretetnek le vannak törve a karjai, minta milói Vénusznak.

n Az igazi szeretet érez, van szíve; sohasem mondja, hogy „nem számít”.

n Ez igazi szeretet tolmácsolására, széthintésére, becsempészésére, sugárzására hivatott a hívő ember. A Jézus Krisztus szeretete kitöltetett azok szívébe és túlcsordult.

n Isten megmutatta hozzánk való szeretetét Jézus Krisztusban; csak az nem látja, aki vak, csak az nem érzi, akinek kőszíve van.

n A Golgotán áll a szeretet Kolosszusa, a Szeretet Piramisa. „Úgy szerette Isten...” - a zsidókat? az európaiakat? a fehéreket? az erőseket? az igazakat? nem és nem! Az egész világot! Téged és engem. Írd oda a neved, rólad van szó.  Isten szeretete neked szól.

I. A szeretet mindennél fontosabb és értékesebb – 1-3. v.

n Azért ilyen óriási, mert a szeretet mindennél fontosabb és értékesebb.

n Többet ér a szépségnél és az egészségnél.

n Fontosabb a lakásnál és az eledelnél.

n A szeretet többet ér a diplománál és többet ér egy új kocsinál.

n Több mint a szép család és több mint testi kapcsolat.

n Sokat jelent, ha valaki más emberek nyelvén beszélni tud, hát még angyalok nyelvén?! De a szeretet ennél is többet jelent.

n A tudós embereket mindig tiszteljük. De a legtudósabbnál is, aki minden titkot és minden tudományt ismer, többet ér a szeretet.

n Azoknál is, akiknek a hit ajándéka adatott és azzal hegyeket is eltudnak mozdítani a helyükről.

n Azoknál is, akik teljes erőbedobással szolgálatba álltak és feláldozzák vagyonukat és életüket Isten munkájában, mert szeretet nélkül minden semmit sem ér.

n Más szóval, minden kegyelmi ajándék eltörpül a szeretet mellett. Bölcsességnek beszéde, tudománynak beszéde, hit, gyógyítás, csodatevés, prófétálás, lelkek megítélése, más nyelvek, szeretet nélkül mind „semmi”.

n Tudod-e mi az, hogy semmi? Tudsz-e mondani valamit, ami nem ér semmit?  Itt nem a mi értékrendünkről van szó. Isten értékeli mindannyiunk életét, és Isten szerint a szeretet adja meg az értéket.

n Lehet, hogy igazad van, és mégis mindenki ellened támad. Vigyázz, mert az igazságnál többet jelent a szeretet. Az igazsággal lehet harcolni, a szeretettel lehet áldozni.

n A szeretet fontosabb, mint a beszélgetések, a sajnálkozások, a hit és a remény. Mindennél fontosabb és értékesebb.

II. A szeretet mindennél többet tehet – 4-7. v.

n Másodszor, a szeretet mindennél többet tehet.

n Sok mindent nem lehet megvenni pénzzel, csak szeretettel. Van, amit az idő nem tud elfelejtetni, csak a szeretet. Ha elsózzák a kedvenc ételt, ha megkeserítették a múltat, ha megrágalmazták jó szándékaidat, nem hozza helyre semmi, csak a szeretet. A szeretet mindennél többet tehet.

n Összeköti a távolságokat.

n Lerontja a társadalmi osztályok falait.

n Áthidalja az ellenségek érveit, kibékíti a feleket.

n Egyesíti a szemben álló pártokat.

n Megbocsátja és elfelejti a múltat.

n Tud engedelmeskedni.

n Félreteszi a kifogásokat. 

n Oda tudja adni az utolsó falatot. 

n Megtanít héberül ragozni a személyes névmásokat: első személy, ő; második személy, te; harmadik személy, én.

n „Türelmes, jóságos, nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül (illetlenül, bántóan), nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak, együtt örül az igazsággal, mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.” A szeretet mindennél többet tehet.

n Vegyük sorra. Olyan ez, mint a fehér fény, amikor felbomlik: prizmán keresztül jól látható mind a hét színe a fehér fénynek. Isaac Newton, aki rájött a fény felbontására, hét színt különböztetett meg: vörös, narancs, sárga, zöld, türkiz, kék és lila színeket. Ezek a színek adják a fehér fényt. A fekete, a barna, a bíbor vagy a szürke szín hiányzik belőle.

n Esős vagy párás időben, a nappal ellentétes irányban, az esőcseppek felontják a nap sugarait, ha azok alacsony szögből érik, és így 42^o-os szögben visszaverődnek az esőcseppekből. Ebből lesz a szivárvány, ahol a vörös van kívül, és az ibolya van belül. Néha egy nagyobb, de haloványabb mellékszivárvány is látható, ahol a fény vízcseppeknek nemcsak a felületéről, hanem a belsejéből is visszaverődik, 50-53^o szögben, és a spektrum fordított sorrendben jelentkezik: felül van az ibolya és belül a vörös.

n A tudományok között a spektrológia foglalkozik a színekkel. A fehér fényhez mind a hét színre szükség van, egyik sem hiányozhat. Így van ez a szeretettel is. Most próbáljunk meg egy spektrum-elemzést végezni a szeretetről, megvizsgálva közelebbről azt a 15 jellemzőt, amelyeket az apostol felsorol.

v 1. A szeretet hosszútűrő, kegyes – ez mindig a másik ember bajait, problémáit érinti: azokat kell eltűrni. Olyasmiről van szó, ami szeretet nélkül kihoz a sodrodból, elveszíted a béketűrésedet. Például, ha utazni kell valahová, és a társad késik. Nem készült el. Vagy visszafordul valamiért. Talán dúlsz-fúlsz haragodban, hogy rettenetes, sohase képes elkészülni idejében… De ha szereted, akkor segítesz neki.

v 2. A szeretet jóságos – mert mindig a másik szükségeire gondol, nem a magáéra. Másokat boldogít. Például, ha valamilyen baleset történt, a rosszindulat azt mondja: „úgy kell neki!”, a jóság pedig azt, „jaj, nehogy valamilyen baja essen!”

v 3. A szeretet nem irigykedik – ami azzal kapcsolatos, amikor másnak jobban megy, mint neked. Az irigység együvé van sorolva a gyilkossággal és paráznasággal (Mk 7:22). A „gonosz szem” jelöli az irigységet, mint Saulnál (1Sám 18:9), vagy a felfogadott szőlőmunkásoknál (Mt 20:15).

v 4-5. A szeretet nem kérkedik és nem fuvalkodik fel. Ez a két tulajdonság hasonló dolgokat mond. A dicsekedés önzésből, a magunk felmagasztalását jeleni, és mások mellőzését, árnyékba tolását. A szeretet sohasem önmagát akarja tisztelni, és másokat megalázni, hanem fordítva! A szeretetet Keresztelő János szavai jellemzik: „Neki növekednie kell, nekem pedig egyre kisebbé lennem.”

v 6. A szeretet nem cselekszik éktelenül – vagyis illetlenül. Például, ha azt mondod: Hozz egy pohár vizet! – Erre kaphatsz olyan feleletet, hogy „Mi vagyok én neked? Szolga? Hozzál magadnak!” De mondhatod illedelmesen, hogy „Kérlek, lennél szíves adni egy pohár vizet?” Persze, szívesen!

v 7. A szeretet nem keresi a maga hasznát – mivel nem akármilyen, hanem „agapé” szeretetről van szó.

v 8. A szeretet nem gerjed haragra – nem azért, mert nincs idegrendszere, hanem azért, mert annál többre becsüli a másikat.

v 9. A szeretet nem rója fel a rosszat – vagyis, nem jegyzi meg, nem tartja számon, nem vezet róla nyilvántartást.

v 10. A szeretet nem örül a hamisságnak de együtt örül az igazsággal. Nem tanácsos az igazságot szembehelyezni a szeretettel.

v 11. A szeretet mindent elfedez. Nem kibeszél, nem rágalmaz, hanem elfedez. A szeretet a legerősebb smink, amely létezik. Hatékonyabb, mint a „Maskara”, vagy bármilyen más, híres márkájú smink. „A szeretet mindent elfedez.” Festék nélkül, teljesen elfedezi a fehér hajszálakat. Elfedezi a hiányokat, a cellulitisz (narancsbőr) göröngyeit. Elfedezi az oszteoporózis okozta távolságokat. Elfedezi a szülés utáni foltokat. Mindent elfedez! Ezzel a (volt) menyasszonyom hiba nélküli lesz, akin nincs szeplő vagy sömörgözés, vagy valami afféle.

v 12. A szeretet mindent hiszen. Mert a bizalomra épül. Bízik és nem kételkedik.

v 13. A szeretet mindent remél. Sohasem veszti el a reményt.

v 14. A szeretet mindent eltűr. Sohasem mondja, hogy „nem bírom tovább”…

v 15. A szeretet soha el nem múlik. Végtelen. Ezzel mindjárt külön foglalkozunk.

n Leprás telepen járt egy milliomos. Végignézte a nyomort, a betegeket és megállt egy gondozónő mellett, aki a betegek kötszereit mosta. „Egymillió dollárért én nem mosnám ki ezeket a kötszereket!” - szólt. „Én sem - válaszolta a nő. - De mit ér egymillió dollár Krisztus szeretetéhez képest?

n Hol van még egy olyan erő, mint a szeretet? Ami így megmozgatná a szíveket?  Ami így megtanítana élni egymásnak és egymásért?  Ami Istent arra kényszerítette volna, hogy a világért egyszülött Fiát adja? Többet tehet a szeretet mindennél.

n Az Ószövetség minden Igéje beteljesedik ez egyetlen nagy parancsban: Szeress! Jézus így mondta: „Szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből... Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mk 12,30-31) Ezt ne ragozzuk helytelenül, mint az írástudó tette: „Szeretni Istent... szeretni embernek felebarátját...” Ahol Jézus imperativust használ, azt mi ne mondjuk infinitivusban. Szeress!

n Mert azt, amit nem tudott megtenni az emberi képességed, bölcsességed, erőd, szépséged, gazdagságod, azt a szeretet megtudja tenni.

n Szeretet nélkül semmi vagy, de szeretettel minden vagy. A görögnek görög, zsidónak zsidó, románnak román, magyarnak magyar, szegénynek szegény, gyászolónak gyászoló, szenvedőnek szenvedő. A törvény betöltése a szeretet.

III. A szeretet mindennél tovább tart – 8a. v.

n Mert a szeretet mindennél tovább tart. „Soha el nem fogy.”

n Elmúlik a gyermekkor, elmúlik az ifjúság, elszáll az élet, odalesz az egészség, az erő, a tehetség, a bölcsesség. Elmúlik minden, de a szeretet megmarad.

n Egykor majd hited beteljesedik, a reménylett dolgok körülvesznek, a nem látott dolgokat színről színre szemléled. Akkor véget ér a hit és értelmét veszti a remény. De a szeretet az megmarad. A szeretetre még a mennyországban is szükség lesz.

n Kolumbusz feltalálta Amerikát, de nem ismerte meg. Nem járta végig a prériket, az Amazonász őserdőit, a Mississippi síkságát, a Nagy Tavak vidékét, az Andok és Kordirellák, a Sziklás hegység csúcsait… Ő csak a partokat láthatta: csak rész szerinti volt az ismerete. Épp úgy, mint aki itt megkóstolja Isten szeretetének óceánját, csak kicsiny részecskéjét érzi át annak, ami a szeretet valójában. „Határtalan és mérhetetlen az Isten nagy szeretete, mert feljebb ér a csillagoknál s elhat a pokol mélyére...”

n A szeretetben lehet fejlődni, bővelkedni, s lehet beteljesedni vele.

n A szeretet soha el nem fogy. Olyan hosszú, olyan tartós, olyan erős, olyan bővelkedő.

n A sír és a halál sem győzi le. Sok vizek nem olthatják ki.

n A tökéletesség kötele, a Szentlélek gyümölcse.

n De jaj, az emberek gyűlölni is tudnak! Az utolsó időkben sokakban meghidegül. Efézusi gyülekezetek elhagyják első szeretetüket! Képmutatás és világiasság gyilkolják a szeretetet! „Tudom a te dolgaidat!”

n Ó, Istenünk, taníts meg minket szeretni! Te előbb szerettél minket! „Szűkölködünk nagy mértékben, szereteted nélkül!” Taníts meg önzetlenül, igazi Krisztusi szeretettel szeretni! Ezt akarjuk sugározni, terjeszteni magunk körül. Tűnjön a gyűlölet, a szívtelenség, a meg-nem-értés, a képmutatás! Jöjjön el a szeretet, jöjjön el a te országod!