A bolond gazdag - Lk 12:13-21

A bolond gazdag

Lk 12:13-21

n A kapzsiság gyilkos természetét Charles Swindoll úgy írta le, hogy képzelj egy hajótöröttet egy deszkán, a tenger közepén, akit rettenetes szomjúsága arra késztet, hogy igyon a tenger sós vizéből. De ettől még szomjasabb lesz, úgyhogy, még többet iszik belőle... Egyre többet fogyaszt a sós vízből, amíg, paradox módon, dehidratálódik és meghal!

n „Nem a vagyonnal való bővelkedésben van az embernek az ő élete.” Vagyis, nem ez a lényeg.

n Az 1800-as években volt egy híres birkózó Európában, aki „Yuszuf-nak, a rettenetes töröknek” hívtak. Négy éven át senki sem tudta legyőzni. 1898-ban Amerikába utazott, hogy megvívjon az akkori bajnokkal, amit „Fojtogató” Lewisnek/Lajosnak hívtak. Ez a Lewis jóval kisebb termetű volt, de már sokakat legyőzött, akik nálánál nagyobbak voltak. A titka az volt, hogy igyekezett ellenfele hátához kerülni, és karjával megragadta annak nyakát és elzárta az oxigént. Így hamarosan a padlóra került mindegyik, aki vele birkózott. Innen kapta a „fojtogató” nevet. Azonban, amikor Yuszuffal találkozott, akkor bajba került, mert Yuszufnak egyszerűen nem volt nyaka… A feje és a vállai között szinte semmi sem volt. Úgyhogy, Yuszufnak sikerült legyőznie az amerikai bajnokot. A rettenetes török követelte az 5000 dollárt, a győzelme árát.  Ez eléggé tekintélyes összeg volt abban az időben. Az aranyat széles bajnoki bőrövébe rejtette és hajóra szállt, hogy hazautazzon. Ám az Atlanti óceán közepén egy viharban süllyedni kezdett a hajó! Amikor Yuszuf a mentőcsónakba akart beszállni, beleesett a tengerbe és eltűnt. Soha nem látták többé! Mit gondoltok, mi történt vele? – Úgy van. Az arany megfojtotta. Ekkora gazdagságot még ő sem bírt kezelni. A mélybe rántotta és a vesztét okozta!

n Az Úr Jézushoz jött egy ember, arra kérve, hogy szóljon a testvérének, hogy ossza meg vele az örökséget. Nyílván, az nem akarta megosztani… És az Úr Jézus mit tett? Nem szólott neki! Nem próbálta meggyőzni! Ellenkezőleg, a kárvallottat próbálta meggyőzni arról, hogy elégedjen meg azzal, amije van.

n Örökség-harcok már akkor léteztek, és komoly nézeteltéréseket okoztak. Jegyezzük meg: az örökségekről szóló nézeteltérések mindig a kapzsiságról szólnak! „Én akarom a részemet, és akarom, most!” A kapzsiság (telhetetlenség) tisztátalanná tesz: Mk 7:21-23 „21 Mert onnan belülről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok, 22 Lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság: 23 Mindezek a gonoszságok belülről jönnek ki, és megfertőztetik az embert.”

v  Róm 1-ben Pál apostol azokról beszél, akik „nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák”, „29 A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszassággal; rakvák, irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel.” (Róm 1:28-29)

v  Ef 5:3 – „3 Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység (nyerészkedés, kapzsiság) ne is neveztessék ti közöttetek, amint szentekhez illik.”

n A Kol 3:5 a kapzsiságot bálványimádásnak nevezi: „Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és a fösvénységet (kapzsiságot), a mi bálványimádás.”

v  Pénzen nem vehetsz boldogságot.

v  Pénzen nem vásárolhatod meg szíved békességét sem.

v  Pénzen nem vehetsz belépőt Isten országába.

n A gazdagok hajlandóak kizárni Istent az életükből.

n Ezt az embert Jézus bolondnak nevezi. Miért? Mert kapzsi volt. Figyeljük meg, milyen hibákat követett el (részben Wilhelm Busch után):

I. Megfeledkezett Istenről - 17-19. v.

n Önmagával volt elfoglalva. Ötször mondja, hogy „én”.

v  Pedig Istentől kapta a javakat – Jak 1:17. 1Tim 6:6. De aki önmagára összpontosít, az nem látja Istent, akitől az adományokat kapta – 16. v.

n Aki önmagára összpontosít, az tervet készít a jövőre, de kihagyja Istent – v. 17-18.

v  „Hiába nektek…” – Zsolt 127

II. Megfeledkezett a másik emberről -

n Aki önmagára összpontosít, az csak a maga jólétét tartja szem előtt – 19. v.

n Egy gazdag embert szembesítettek azzal, hogy a gyülekezetnek nem adakozott. „A feljegyzések azt mutatják, hogy gazdagsága ellenére semmit sem adakozott az egyháznak!” Azt válaszolta: „Azt mutatják-e a feljegyzések, hogy vagy egy özvegy édesanyám, aki támogatás nélkül maradt, amikor a férje meghalt? Azt mutatják-e a feljegyzések, hogy van egy mozgássérült testvérem, aki nem tud dolgozni? Hát azt mutatják-e a feljegyzések, hogy egyik leánytestvérem özvegyen maradt kisgyermekekkel?” „nem, Uram, mi ezekről nem tudhatunk.” „Nos, ha ezeknek nem adok semmit, miért adakoznék az egyháznak?”

III. Megfeledkezett a lelkéről -

n Aki önmagára összpontosít, az szembekerül Isten tervével az életére nézve – 21. v.

n Összetévesztette a testét a lelkével.

v  Pedig, „mit használ az embernek…” (Mt 16:26)

IV. Megfeledkezett az örökkévalóságról – 19. v.

n Aki önmagára összpontosít, az a vagyonát rossz helyen tárolja – 20. v.

n Kincseket gyűjtött, de nem a mennyben.

n Nem készült fel az örökkévalóságra. Pedig bizonyosnak lenni mindennél fontosabb!

Befejezés:

n Mi okozza a kapzsiságot? Az aggodalmaskodás.

n Nézzétek meg a liliomokat… - Lk 12:27-28.

n Nézzétek meg a hollókat… - Lk 12:24

v  A megelégedettség nem a sokból származik! – Fil 4:12-13 – „2 Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is, mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is. 13 Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”

v  Péld 30:7-9 – „7 Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék. 8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. 9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!”

v  Jim Elliot: „Jobb odaadni másnak, amit úgysem tarthatsz meg, hogy megnyerhesd, amit nem veszíthetsz el!”