Bőkezűek az adakozásban - 2Kor 8:1-8

Bőkezűek az adakozásban

2Kor 8:1-8

2Kor 8:¹ Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a melyet Macedónia gyülekezeteivel közölt,

 ² Hogy a nyomorúság sok próbái közt is bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett.

 ³ Mert, bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sőt erejük felett is adakoznak,

 ⁴ Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be őket.

 ⁵ És nem amiképpen reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak, és nékünk is az Isten akaratából.

 ⁶ Hogy kérnünk kellett Titust, hogy amiképpen elkezdette, azonképpen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is.

 ⁷ Azért, miképpen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bővölködjetek.

 ⁸ Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.

 ⁹ Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.

 ¹⁰ Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, akik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta.

 ¹¹ Most hát a cselekvést is vigyétek végbe; hogy amiképpen az akarás készsége, azonképpen a végrehajtás is ahhoz képest legyen, amitek van.

 ¹² Mert ha a készség megvan, a szerint kedves az, a mije kinek-kinek van, és nem a szerint, a mije nincs.

 ¹³ Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok legyen, hanem egyenlőség szerint; e mostani időben a ti bőségetek pótolja amazoknak fogyatkozását;

 ¹⁴ Hogy amazoknak bősége is pótolhassa a ti fogyatkozásotokat, hogy így egyenlőség legyen;

 ¹⁵ Amint megvan írva: Aki sokat szedett, nem volt többje; és aki keveset, nem volt kevesebbje.

n Pál apostol itt az adakozás kegyelméről beszél. Az adakozásban 10% volt a norma.

v Tized a termésből, a fizetésből… A farizeusok: a mentából, kaporból, köményből…

v Pál tudatosan adakozásra serkenti a korinthusiakat. Úgy tárgyalja ezt, mint akinek semmilyen érdeke nem fűződött hozzá: nem önmagáért jár közben, hanem a Júdeaiakért.

I. A macedóniaiak példája

n „¹ Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a melyet Macedónia gyülekezeteivel közlött” – Filippi, Thesszalonika, Bérea… Lásd: Fil 4:10-19.

v Pál apostol az adakozást nevezi kegyelemnek! Többször is így nevezi ebben a szakaszban.

v Az első levél 16 részében már említette az adakozást: ott az akkori hívők anyagi támogatásáról van szó, a gyülekezet költségeinek vagy missziójának fenntartásához, a lelki munka segítéséhez, a (jeruzsálemi) szegények segítéséről.

v Nem tudjuk, hogy mi idézte elő a szükséget Jeruzsálemben?

n Hittestvéreikről volt szó. A szolgálat tettekben kell megnyilvánulnia. A szolgálat: kegyelem.

n Jézus mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – ApCsel 20:35.

n Adakozásul felülmúlta Pál várakozását is. Nem a fölöslegükből adtak. Mi volt ennek a titka?

v Az, hogy előbb önmagukat adták az Úrnak. Aki magát az Úrnak adta, annak nem nehéz adni. Aki nem adja önmagát előbb az Úrnak, akkor minden adakozás csak pazarlás!

v Az Úré s föld, és ami betölti (Zsolt 50:12). Az Úré minden. A végtelenségig adakozhatsz, mert Istent nem tudod „elkölteni”. Isten kiapadhatatlan. Csak abból adsz vissza, amit Tőle kaptál.

n A jó példa követőket szül. A korinthusiak követték a macedóniaiak példáját.

v A felebarát felé való jótéteménynek is van létjogosultsága, de itt főképp a testvéreink felé van felelősségünk.

v „Akinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete?” – 1Jn 3:17. Lásd még Mt 24:31-46.

v Isten népe között ne legye szűkölködő senki.

n Láthatatlan szeretet-kötelék kötötte össze őket a júdeai hittestvéreikkel.

II. Az Úr Jézus szegénysége

n A macedóniakon kívül Pál apostol az Úr Jézus példáját említi: gazdag volt, de szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodhassunk.

v Sok bőkezű ember létezett, de senki nem adott annyit, mint „a mi Urunk, Jézus Krisztus”. Ő valóban gazdag volt.

n Mennyire volt gazdag?

v Övé a földkerekség, és ami betölti (Zsolt 50:12).

v Övé a menny. Ott számtalan angyal szolgál Neki, és azt teszik, amit rájuk bíz (Zsolt 103:20).

v Bölcsessége felmérhetetlen (Kol 2:3). Hatalma szavával hordozza a mindenséget (Zsid 1:3).

n Szegénnyé lett.

v Mennyire? Bepólyálták és jászolba fektették. Akkor semmi sem látszott gazdagságából és hatalmából.

n Izráel leglenézettebb vidékén nőtt fel, Názáretben.

v „Származhat-e valami jó Názáretből?” – Jn 1:46

v Nem volt hely, hová fejét lehajtsa (Mt 8:20)

v Nem volt pénze a templomadóra (Mt 17:24-27)

v Csónakot és szamarat – kölcsönkért. – Lk 5:3. Mt 21:2-3.

v Egész vagyona egy ruhadarab volt, amire halálakor sorsot vetettek. Ezt a ruhát is bizonyára ajándékba kapta (Jn 19:23-24. Lk 8:2-3).

v A sír is másé volt, amelybe fektették: „És magához vévén József a testet, begöngyölte azt tiszta gyolcsba, és elhelyezte azt a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott;” – Mt 27:59-60

v Mikor a barátokra szüksége lett volna, azok is cserbenhagyták – Mk 14:50.

v Az egyetlen, ami megmaradt neki, és ez megmarad minden embernek: Isten. Jézus valódi és rettenetes szegénysége abban mutatkozott meg, hogy az Isten is elhagyta!

n Mi hihetetlenül szegények voltunk a bűneink miatt.

v Most pedig „megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával” – Ef 1:3

v Lettünk örökösei Istennek és örökös társai Krisztusnak – Róm 8:17

v Hajlékunk lehet az atyai házban – Jn 14:1-3

n Ennek a gazdagságnak fényében már egyáltalán nem nehéz az adakozás!

III. Az Ószövetség példája

n Az ÚSz-ben nem az összeg volt a fontos, hanem az indíték: az, hogy miért és milyen érzülettel adakozol. Az indíték, a szándék a fontos!

v Pál nem azt mondja, hogy adjanak, mert nekik van miből… Jól megy soruk… Példaként állítja a macedóniakat, akik erejükön, lehetőségeiken felül adakoztak, az üldözéseik között ők nem magukra gondoltak.

v A kegyelem indította őket az adakozásra. Ők kérték, hogy adakozhassanak. 

n Mt 23:23 – Jézus nem mondja, hogy nem kell adni tizedet, hanem azt mondja, hogy van annál fontosabb is. De azt sem kell elhagyni.

n Az Ószövetségi mintánál az ÚSz nem kér kevesebbet.

Befejezés

n A földi dolgokkal is úgy van, mint a mannával: 2Móz 16. Amit megtartottak másnapra, megkukacosodott! 15. v. – „¹⁵ Amint megvan írva: Aki sokat szedett, nem volt többje; és aki keveset, nem volt kevesebbje.”

v  „Aki nem akar dolgozni, az ne is egyék!” – 2Thessz 3:10